Tavaly a fővárosban is csendesedett a Covid utáni költözési láz, de az otthonkeresők belső vándorlása egy pillanatra sem állt le. Az erről szóló friss adatok pedig kirajzolják azt a fővárosiak szívében élő szubjektív térképet is, amit akkor követnek, amikor új állandó lakhelyet választanak maguknak. Az OZP Ingatlanpont megvizsgálta, hogy pontosan melyek voltak a Budapesten belüli költözések célterületei.
Bár 2022-ben már nem költöztek annyian, mint az azt megelőző csúcsévben, a belföldi vándorlás tempós maradt, és változatlan a fő iránya is: az otthonkeresők jellemzően nyugatra tartottak. A hagyományos célterületek vonzerejét már érezhetően mérsékelték a kitartóan emelkedő árak, viszont felbukkant néhány új nyertes vármegye az olcsóbb, korábban kevéssé csábítónak tartott vidékeken is - világított rá az OTP Ingatlanpont elemzése.
Újra egyre több magyar vándorol ki - derült ki a Portfolio korábbi cikkéből. A KSH most azt is nyilvánosságra hozta, hogy melyik országba mennek az emberek.
Országosan 334 ezer fővel csökkent a népesség az előző népszámlálás óta, ami 11 év alatt 3 százalékos népességfogyást jelent. Mindössze két olyan megyénk van, ahol nőni tudott a népesség, de olyanra is van példa, ahol a csökkenés 10 százaléknál is nagyobb volt. Mindez a lakásállomány alakulására is rányomta a bélyegét, miután az elnéptelenedő térségekben szinte egyáltalán nem épültek új lakások. Mi történt a népességgel és a lakásállománnyal az elmúlt bő egy évtizedben?
Tavaly nemcsak a Budapestet elhagyók és oda beköltözők száma nőtt meg, hanem a fővároson belüli költözési kedv is jelentősen megélénkült 2020-hoz képest. A kerületeken belül és között összesen közel nyolcvanezren változtatták meg állandó lakóhelyüket, derül ki a KSH friss statisztikáiból. Az OTP Ingatlanpont elemzője úgy látja, hogy sokakban még a Covid járvány előtt vagy annak hatására születhetett meg a döntés, ám a megvalósítás lehetőségét csak a járvány visszaszorulása, és a 2021-ben igen kedvező lakásvásárlási feltételek adták meg számukra.
Tavaly folytatódott a főváros körzetének „fánkosodása”: míg középen egyre apad Budapest lakossága, a környező települések lélekszáma tovább duzzad az újonnan betelepülőktől. Ezen a nyereségen azonban korántsem egyenletesen osztozik a Budapest agglomerációját alkotó 80 település. A legfrissebb statisztikai adatok alapján új költözési irányok látszanak kibontakozni és korábban nagyon vonzónak tartott települések is csúsznak hátrébb a Budapestről kiköltözők célpontjainak listáján. Az OTP Ingatlanpont elemzése alapján megmutatjuk, milyen összefüggésben áll ez a helyi lakáspiaccal.
Magyarország népessége 1982 óta csökken, kevés szó esik viszont arról, hogy ez a csökkenés pontosan melyik országrészeket érinti leginkább. Vajon mi történt Budapest lakosságszámával az ezredforduló óta? És hányan laknak ma a legkisebb községeinkben a 20 évvel ezelőttihez képest? Az alábbiakban a KSH számai alapján annak néztünk utána, hogy melyek azok és hol vannak azok a települések, amik 2000 óta a legnagyobb népességvesztést szenvedték el, külön bemutatva a községeket, a városokat, a megyei jogú városokat és Budapestet.
Míg a főváros lakossága évek óta emelkedő ütemben csökken, addig egyre többen választják lakhelyül a Balaton környéki megyéket, a folyamat pedig a tavalyi járvány-sújtotta évben csak felgyorsult - derül ki a 24.hu elemzéséből. Pest megye továbbra is a legnépszerűbb desztináció, ha költözésről van szó, viszont 2018 óta ott is csökken a nettó el- illetve odavándorlási mérleg.
A magyarországi elvándorlás és a külföldi munkavállalás természetessé válása, állandósuló gazdasági és társadalmi hatása nyomán érthető a köz- és szakemberek növekvő kíváncsisága a trendek és a részletesebb magyarázatok iránt. Folytatódik-e az elvándorlás? Akik elmentek, maradnak vagy visszatérnek-e? Milyen mértékben bizonyul sikeresnek az elvándorlás, növekszik-e azok száma, akik inkább a hazatérést választják? Az elvándorlás leggyakoribb oka a külföldi munkavállalás, vizsgálatát az érintett populáció rejtőzködő természetéből és folyamatos mobilitásából fakadó bizonytalanság nehezíti, a magyarázatok gyakran ütköznek a statisztikai adatok korlátjába. Ezért különösen gondos feladatot igényel annak interpretálása, kikre is vonatkoznak, és mit mutatnak az adatok. A leíró statisztika az elvándorolt népesség egy adott pillanatban számba vehető létszámát (stock) vagy az egy bizonyos időszakban, pl. egy éve alatt történő el-, illetve visszaáramlást (flow) képes megragadni.
A felnőtt lakosság 30 százaléka szívesen költözne Magyarországon belül új helyre jobb munkalehetőség reményében, vagy magánéleti okok miatt, a 18-39 év közöttiek körében pedig ez az arány eléri a 47 százalékot - közölte a Flatco Real Estate Kft. pénteken az MTI-vel.
Folytatódott az elmúlt évek kedvező tendenciája a nemzetközi vándorlásban, 2020-ban is többen tértek haza a korábban elvándoroltak közül, mint ahányan elmentek – derül ki a KSH friss demográfiai kiadványából. Viszont a Brexitnek a várakozásokkal ellentétben nem volt érdemi hatása, elsősorban Ausztriából jöttek haza többen.
Magyarország EU-csatlakozása óta 2019-ben először volt pozitív a magyar állampolgárok nemzetközi vándorlási egyenlege, vagyis tavaly már többen térhettek vissza, mint ahányan kivándoroltak – derül ki a KSH most megjelent Demográfiai évkönyvéből. A pozitív fordulat mellett még tavaly is több mint húszezer magyar próbálhatott szerencsét külföldön, utoljára 2013-ban regisztráltak ennél kevesebb kivándorlót. A célországok listáján nincs sok változás, továbbra is Ausztria, Németország és az Egyesült Királyság a legvonzóbb a magyarok számára. Persze a hasonló statisztikákat mindig érdemes óvatosan kezelni, hiszen a nemzetközi vándorlás talán a legnehezebben mérhető a szabad európai munkavállalás mellett.
Tavaly több mint 280 ezren változtattak állandó lakhelyükön és közel 300 ezren ideiglenes lakhelyükön Magyarországon, derült ki a KSH adataiból. Ez a teljes belföldi vándorlásban 4 ezer fős, vagyis 0,7%-os növekedést jelentett az előző évhez viszonyítva. Új jelenség a korábbi évekhez képest, hogy erőteljes volt a városokból való belföldi elvándorlás, mindeközben a községek népességszámát növelte az odavándorlás.
Sokat hallani arról, hogy Magyarországról mennyien vándorolnak ki Nyugatra, és arról is, hogy mennyien térnek vissza, azonban a belföldi vándorlásról jóval kevesebb szó esik. Viszont nagyon sok magyar dönt úgy minden évben, hogy lakhelyet változtat az országon belül, így fordulhat elő, hogy egyes területeken zuhan a népesség, máshol viszont növekszik. Bemutatjuk, hogy tavaly miként alakult a belföldi vándorlás, melyik megyék számítanak a nagy vesztesnek és hol nőtt igazán a népesség.
A válság óta 2018-ban kötötték a legtöbb lakás adásvételi szerződést Magyarországon, ezzel a lakáspiac elérte a kétezres évtized első felének átlagát. Biztató, hogy a 2000-2008 között tapasztalt meglehetősen hektikus- úgy pozitív, mint negatív irányú - tranzakciószám változások helyett 2014 óta folyamatos, egyenletes növekedés figyelhető meg, legalábbis az adásvételek számát tekintve - olvasható az Otthon Centrum legfrissebb elemzésében.
A külső kerületek egyértelmű fölényét hozták a tavalyi költözések a fővárosban, az országon belül pedig Pest megye és Budapest mellett a szomszédos megyék a legkedveltebbek - áll az ingatlan.com legfrissebb elemzésében, amely az országon belüli vándorlást, költözéseket vizsgálta a KSH adatai alapján. A főváros és Pest megye viszonylatában megnéztük a pontos számokat, amelyből úgy tűnik, hogy ismét erősödik a fővárosból az agglomeráció felé történő vándorlás.
Alacsonyabb lehet az infláció, de a növekedési kilátások romlottak.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Fontos üzeneteket mondott az új uniós biztos, aki tavaszig előáll a konkrét tervvel.
Kilőtt a 4iG ára Musk és Jászai egyeztetése után.
Durran a piac.
A jövő a fenntarthatóbb és hatékonyabb energiaiparé.
