Ismét kamatot csökkentett az EKB

A jegybank 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot az év utolsó ülésén. Az inflációban nagy előrelépést értek el az elmúlt negyedévekben és egyre biztosabbak benne, hogy sikerül elérni az inflációs célt jövőre.

Eközben a növekedési kilátásokkal kapcsolatban pesszimistább lett a jegybank és Trump kereskedelempolitikája, valamint a geopolitikai helyzet alakulása is kockázatot jelenthet.

Továbbra sem akar elköteleződni a jegybank semmilyen kamatpálya mellett, csak és kizárólag a bejövő adatok alapján fognak dönteni.

Lagarde meglehetősen messzi történelmi tanulásgokkal reagál a kérdésre, és emlékeztet arra, hogy Németország úgy tudott az EU alapító tagjai között lenni, hogy előtte nem sokkal (a második világháborúban) még az európai országok egymás torkának mennek. Ekkor nagyon sokan haltak meg, és reméli, hogy ezek az emlékek mindenkiben mélyen élnek.

Az EKB-nak nincs árfolyamcélja, de az árfolyam mozgásának természetesen van hatása az inflációra. Ha úgy alakul, majd az előrejelzésben figyelembe veszik.

A jegybank alap előrejelzésében nincsenek benne az új amerikai adminisztráció várható kereskedelmi lépéseinek hatásai. Emiatt a kereskedelmi hatásokat a kockázati pályákban veszik figyelembe. De összességében a várható vámok nem tesznek jót a növekedésnek, de a bizonytalanság továbbra is nagy ezzel kapcsolatban.

A kamatdöntésre vonatkozó kérdésre pedig azt tudja mondani, hogy nem köteleződnek előre, a bejövő adatok alapján döntenek majd. Ezért feltételezéseknek nincs helye.

A vámok hatása az inflációra rövid távon inflációnövelő hatású, de már középtávon sem mondható meg biztosan, mert sok mindentől függ. Az EU ellenlépésein, hogy hogyan változik meg a kereskedelem útvonala, stb., stb. Emiatt csak akkor foglalkoznak érdemben a kérdéssel, ha releváns lesz és konkrét intézkedések lesznek.

A bejövő adatok fényében folyamatosan változnak a várakozások, de továbbra is adatfüggő üzemmódban vannak, nincs előre megírt kamatpálya.

Emiatt nem tud nyilatkozni arról, hogy a következő ülésen 25, vagy 50 bázispontos kamatcsökkentés lesz-e.

Az egyensúlyi kamattal kapcsolatban azt tudja elmondani, hogy az elmúlt napokban nem beszéltek róla érdemben.

Bár még nem győzték le az inflációt, de már tényleg úgy érzik, hogy hamarosan célon lesz. Ehhez a pályához a 25 bázispontos kamatcsökkentés passzolt.

Előkerült az 50 bázispontos kamatcsökkentés lehetősége is, de végül nem így döntöttek.

Lagarde szerint a legfontosabb az, hogy az előrejelzéseik, már 6 negyedéve azt mutatják, hogy jó után járnak az inflációs cél eléréséhez.

Fontos megemlíteni, hogy a korábbi sokkon lejjebb nyomják a bérek pályáját az előrejelzési időhorizonton. Azaz a bérek emelkedése hamarosan konzisztens lesz a 2%-os inflációs pályához.

Ráadásul a munkaerő termelékenységében óvatos javulást látnak, ami szintén bizalomra ad okot.

Nagy változás, hogy már az inflációs kockázatok két irányúak, azaz nem csak a vártnál magasabb, hanem a vártnál alacsonyabb inflációra is kell figyelni.

Még az infláció összetételében akarnak változást látni, hogy igazán biztosak legyenek abban, hogy sikerül tartósan elérni az inflációs célt.

A monetáris politika továbbra is restriktív, de az elmúlt hónapok kamatcsökkentései már éreztetik a kedvező hatásukat. A piaci kötvénykibocsátások kamata már csökkent, az új jelzáloghiteleké is.

A banki alapú vállalati hitelezésben már javulnak a kilátások és a kötvényfinanszírozási aktivitás is jobbnak tűnik már.

Az euróövezeti bankok ellenállóak, piaci stressznek, vagy kockázatnak egyelőre nincsen nyoma.

Az exportkilátások alakulása és a globális gazdasági teljesítménye az egyik legnagyobb kockázat az előrejelzésre. De nem elhanyagolhatóak a geopolitikai kockázatok sem.

A növekedés akkor is a vártnál kisebb lehet, ha a korábbi kamatemelések hatása a vártnál tartósabban érezteti a hatását a gazdaságon.

Kockázatként merülhet fel az infláció szempontjából, ha a bérek és a profitok növekedése a vártnál magasabb.

Ellenkező irányból közelítve, az infláció a vártnál kisebb lehet, ha az alacsony bizalom miatt a fogyasztási és beruházási aktivitás a vártnál kisebb mértékben emelkedik.

Az infláció kismértékű emelkedése az elmúlt hónapban nem volt meglepő, számítottak rá. A szolgáltatószektorban az infláció valamelyest javult, de továbbra is cél feletti még. Ugyanakkor ennek egy része amiatt van, mert a szektorban csak nagy késéssel történik meg az áralkalmazkodást.

A harmadik negyedévesben a bérek növekedése 4,7%-ról 4,4%-ra csökkent, de az előrejelzés szerint ez a következő évben tovább csökkenhet.

A közeljövőben az infláció a jelenlegi szintje közelében maradhat, de aztán a jegybank 2%-os célján stabilizálódhat jövőre. A hosszabb távú inflációs várakozások 2% körül horgonyoztak le.

A harmadik negyedévben 0,4%-kal nőtt az euróövezet a fogyasztás és a készletfelhalmozásnak köszönhetően.

Az exportszektor továbbra is gyengélkedik, miközben a munkaerőpiac továbbra is ellenálló, hiszen a munkanélküliségi ráta továbbra is rekord alacsony. Ezzel szemben a munkakerő-keresletben már látnak gyengülést, ezt megerősítik a bizalmi indexek is.

A jegybank várakozásai szerint a jövőben a gazdasági növekedés javulhat, de ennek mértéke alacsonyabb lehet, mint azt korábban várták.

A fiskális és a strukturális politika feladata, hogy termelékenyebbé tegyék az euróövezet gazdaságait. Ebben elsősorban a Draghi-jelentés javaslatai segíthetnek sokat.

A jegybank 25 bázisponttal csökkentette a kamatokat, aminek alapját az új inflációs előrejelzés jelenti. A jegybank megítélése szerint a dezinflációs folyamatok a tervek szerint haladnak.

Az elnök a jegybank előrejelzését ismerteti (ezt már egy korábbi posztban bemutattuk).

Az EKB véleménye szerint az infláció fenntartható módon eléri a 2%-os inflációs célt. A jegybank eddigi kamatcsökkentései már éreztetik a hatásukat a pénzügyi kondíciókon, de a monetáris politika még továbbra is restriktív.

A frissített előrejelzés szerint a növekedés rosszabbul alakulhat, mint várták. A növekedés javulásának alapja a fogyasztók jövedelmek emelkedése, a kamatcsökkentések hatásai.

A jegybank továbbra is adatvezérelt üzemmódban működik és nem köteleződnek el semmilyen előre meghatározott kamatpálya mellett.

A jegybank az előrejelzésében egyre biztosabb abban, hogy az infláció fenntarthatóan eléri a 2%-ot. Egyes szektorokban magas még az infláció, de ez az árak késleltetett alkalmazkodásának és a magas bérdinamikának köszönhető.

A jegybank eddigi kamatcsökkentései már elkezdték éreztetni a hatásukat a pénzügyi kondíciókon.

A jegybank továbbra is adatvezérelt üzemmódban működik.

A jegybank előrejelzése szerint az infláció idén 2,4% lehet, míg 2025-ben 2,1%-ra csökkenhet, majd 2026-ra 1,9%-ra.

A gazdasági növekedés idén 0,7% lehet, jövőre 1,1%, míg 2026-ban 1,4%.

Összességében a szeptemberi előrejelzéshez képest 0,1 százalékponttal csökkentette az előrejelzését a jegybank az idei és a jövő évre vonatkozóan. A növekedés tekintetében viszont érezhető a pesszimizmus a jegybanki előrejelzésen, hiszen 2024, 2025 és 2026-ra is rosszabb növekedést vár.

A piaci várakozásoknak megfelelően a jegybank 3,25%-ról 3%-ra csökkentette az irányadó kamatot.

A döntésre az elemzők számítottak és a jegybanki döntéshozók kommunikációja alapján is egyértelműnek tűnt a csökkentés iránya és mértéke is.

A legfontosabb kérdés innentől kezdve, hogyan alakulhat a kamatpálya. Erre a hamarosan kezdődő sajtótájékoztatón kaphatunk választ.

14 óra 15 perckor érkezik az EKB kamatdöntő ülése, ahol a várakozások szerint 3,25%-ról 3%-ra csökkenhet az alapkamat, míg fél órával később kezdődik a sajtótájékoztató és 15 óra 45 perckor teszik közzé a részletes előrejelzést.

Az eseményekről ebben a cikkben élőben tudósítunk.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images