"Valami új dolognak történnie kell"
Az új uniós biztos az EP-beli meghallgatásán már jelezte, hogy hivatalba lépése után 100 napon belül kidolgoz egy részletes tervet, ami segíti a 2022 tavaszán megfogalmazott cél elérését: az orosz fosszilis energiahordozókról való teljes leválást. A háború kitörése óta ugyanis több tagállam esetén elakadt ez a folyamat, illetve nagyon lassan halad, és ezt Jörgensen is megjegyezte az interjúban.
Szavai szerint "valami új dolognak történnie kell" ebben az ügyben, mert mostanában a "rossz irányba" zajlanak a folyamatok. Ezzel arra utalt, hogy az uniós ismét elkezdett az orosz gáz felé fordulni, és például a Kpler elemzőcég adatai szerint idén mintegy 10%-kal több orosz eredetű LNG-t vesz az EU, mint tavaly.
Éppen ezért a december elsejei hivatalba lépése után 100 napon belül, tehát március, közepéig letesz az asztalra egy kézzelfogható útitervet, amely
hatékony eszközöket tartalmaz majd számunkra a probléma fennmaradó részének megoldására.
Elsősorban a gázra "lő" az új uniós biztos
Ennek várható tartalma kapcsán ki is jelentette, hogy
a terve "elsősorban a gázra, de az olajra és az atomenergiára is összpontosít".
Utóbbi feltehetően a nukleáris fűtőelemekre vonatkozik és új elemnek számít, eddig ennyire határozottan nem jött elő vezető brüsszeli döntéshozói körben az, hogy erről is teljesen leválasztanák a tagállamokat, bár zajlik két uniós projekt is a fűtőelem diverzifikálás érdekében. Ennek kapcsán Paks I. már elindult a fűtőelem diverzifikáció irányába a franciákkal, Paks II. kapcsán pedig éppen jövő tavasztól nyílna meg a lehetőség a kivitelezési szerződés műszaki tartalmi módosítására (ennek hátteréről a Roszatom vezetője adott a minap exkluzív interjút nekünk), és amely módosításokat előzetesen a Bizottságnak is jóvá kell hagynia.
Jörgensen tervének gázpiaci lábához a jelek szerint erős a politikai támogatás a Bizottság felsővezetésében, hiszen éppen a budapesti informális EU-csúcs végén mondta be Ursula von der Leyen bizottsági elnök, hogy több amerikai LNG-t vehet az EU az orosz gázról leválás jegyében és a készülő amerikai-uniós kereskedelmi háború tompítása érdekében. Utóbbi kapcsán Jörgensen is jelezte, hogy eddig támaszkodott az EU az orosz gáz helyettesítésére az amerikai LNG-re és a Trump-adminisztráció egyébként is fel akarja pörgetni a további LNG-projekteket, és reméli, hogy az amerikaiak továbbra is barátok lesznek ezen a téren is.
Emellett az is fontos, hogy éppen tegnap írt közös levelet tíz uniós tagállam, amelyben azt szorgalmazzák a Bizottságtól, hogy
további kemény intézkedéseket dolgozzon ki az orosz gázra, alumíniumra és a nukleáris fűtőelemekre.
Orosz vezetékes gáz helyett amerikai LNG
Az orosz vezetékes földgáz uniós kiszorítása kapcsán éppen a tegnapi napon történt egy újabb lényeges fejlemény, mivel azonnali hatállyal felmondták az osztrákok a 2040-ig szóló orosz gázvásárlási szerződést, így az EU-n belül már csak Magyarország és Szlovákia esetén van érvényben állami szinten hosszú távú orosz szerződés. Ezzel együtt közvetítőn keresztül továbbra is hasonló gázvolumen megy Ausztria felé, ebben is lehet azonban az új évtől változás, ugyanis az orosz-ukrán gáztranzit szerződés lejár és Jörgensen is azt mondta: nem számolnak azzal, hogy ez megújul és folytatódik a gázszállítás.
Készülünk arra a helyzetre, hogy befejeződik, és ... ez egy újabb ok, amiért fontos, hogy nagyon hamar elkészüljön ez az útiterv
- mondta.
A megmaradt orosz gáz európai kiszorítása kapcsán lehetnek még kihívások, illetve ellenkezés a tagállamok részéről, mind az LNG, mind a vezetékes gáz terén. Ahogy a lap meg is jegyzi: az orosz energiától még mindig erősen függő országok, különösen Magyarország és Szlovákia, várhatóan ellenállást tanúsítanak majd az új korlátozásokkal szemben. Jörgensen korábbi dán pénzügyminiszteri tapasztalataira hivatkozva viszont azt hangsúlyozta, hogy a különböző körülményeket figyelembe kell venni a tárgyalások során.
Az Egyesült Államokkal való kapcsolat is kulcsfontosságú szerepet játszik az EU energiapolitikájában, különösen az LNG-import tekintetében. Jörgensen ennek kapcsán hangsúlyozta az USA-val való együttműködés fontosságát:
Szem előtt kell tartanunk, hogy az Oroszországtól való függőség csökkenését nem tudtuk volna elérni az USA-ból származó energia nélkül. Ők valóban a barátaink voltak, és természetesen remélem, hogy továbbra is azok maradunk.
Az orosz olaj kilátásai
Bár az orosz vezetékes kőolajról való uniós leválás nem került külön szóba az interjúban, de a Mol magyarországi és szlovákiai finomítói és a meglévő szállítási szerződések miatt ez is kiemelt jelentőségű téma magyar szempontból. Itt a Portfolio információi szerint az várható, hogy az új brüsszeli terv igyekszik majd elérni a Horvátország felől érkező Adria vezeték fokozott, teljes kihasználását az orosz kőolajimport leszorítása érdekében.
A nyári Lukoil-szankció idején a horvátok már hangsúlyosan ajánlották, hogy térjünk át teljes egészében erre a vezetékre, amely képes lenne mind a százhalombattai, mind a pozsonyi finomító éves igényének kielégítésére, de magyar részről ezzel kapcsolatban komoly fizikai és ellátásbiztonsági kételyek merültek fel.
Korábban az uniós REPowerEU terv az orosz olajról leválásra konkrét anyagi ösztönzést is adott volna a vezetékhálózat fejlesztésén és a finomítói átalakításokon keresztül, de ezen projekteket az utolsó pillanatban kihúzta a projektlistáról a magyar kormány arra hivatkozva, hogy úgyse adná oda a pénzt a Bizottság, noha direkt erre volt félretéve.
A közelmúltban Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója szintén a Politicónak adott nyilatkozatban azt érzékeltette: technikailag elképzelhető az a helyzet, hogy az orosz vezetékes olajról le kell válnia a vállalatcsoportnak, de ehhez százmillió eurós anyagi hozzájárulásra lenne szükség a Bizottság felől, illetve ez a teljes leválás nem feltétlenül lenne fenntartható helyzet.
Ahogy akkor Bacsa a lapunknak kifejtette: az, hogy a Mol teljesen leváljon az orosz olajról, nem pusztán pénzkérdés, hosszú távon is versenyképes megoldásokra és megbízható stratégiai partnerekre van szükség.
A fentieken túl két további szempont is fontos a Jörgensen által készítendő anyag és a Mol orosz olajvásárlási lehetőségei kapcsán:
- Bacsa a Politico-interjúban aggodalmának adott hangot, hogy az időkorlát nélküli felmentés ellenére végülis szankciót kap az orosz vezetékes olajvásárlás az EU-ban, és így a Mol nem tud orosz olajat vásárolni. Úgy fogalmazott: "Aggódunk amiatt, hogy a felmentés anélkül zárulhat le, hogy megoldást találnánk a hosszú távú versenyképes nyersolaj-beszerzésre".
- Ez azért is fontos, mert a Mol és az orosz Lukoil közötti hosszú távú olajvásárlási szerződés jövő júniusban jár le, és Bacsa aggodalmának adott hangot, hogy ezt vajon meg tudják-e újítani, "jogilag megtehető-e". Ezzel arra utalt, amit a lap írt, hogy Jörgenssen EP-meghallgatásának felkészítő anyagában az szerepelt: orosz olajnak tekintheti az EU azt, amelyet a Mol tulajdonjogba vesz a fehérorosz-ukrán határon, hogy így kerülje ki a Lukoilra nyáron kirótt ukrán szankciót (nem szállíthatja át a Lukoil olaját Ukrajna a vezetékein).
Címlapkép forrása: EU
