Trump 25%-os autóipari vámjai azonnali láncreakciót indítottak el az amerikai piacon, az árnövekedéstől tartó vásárlók máris megrohanták a kereskedéseket. A gyártók készletszintje és ellátási láncuk rugalmassága kulcsfontosságú a költségek csillapításában – különösen az alacsony készlettel rendelkező Toyotánál sürgető a helyzet. Az áremelkedés mellett a havi törlesztőrészletek és biztosítási díjak is nőnek, ami a fogyasztókat egyre inkább a használt autók piacára tereli.
Miközben Donald Trump április 2-án újabb vámokat jelent be – saját „felszabadítási napja” alkalmából –, az Európai Unió is mérlegeli, milyen eszközökkel válaszolhat. Tobias Gehrke, az ECFR (European Council on Foreign Relations) kutatója szerint az EU-nak több ütőkártyája van, mint gondolnánk. A szakértő a L'Expressnek részletesen feltérképezte azokat a válaszlépéseket, amelyeket Brüsszel alkalmazhat az amerikai nyomásgyakorlásra, és úgy véli: „Európa nem méri fel a saját erejét – pedig van miből gazdálkodnia.” Az EU akár a teljes amerikai chipgyártást is kiütheti egyetlen lépéssel.
Hétfő reggel ismét új történelmi csúcsot ért el az arany, miután a befektetőket egyre jobban aggasztják a tervek szerint szerdán élesedő amerikai vámok.
Még az előzetes becsléshez képest is emelkedtek az amerikai fogyasztók inflációs várakozásai és romlott a fogyasztói bizalom. A hosszú távú inflációs várakozásokban történt nagy ugrás. Elképzelhető, hogy mégsem annyira horgonyzottak a várakozások, mint ahogy azt az amerikai jegybank elnöke mondta a múltkori sajtótájékoztatóján.
A kelet-közép-európai gazdaságokat a nemzetközi környezet kedvezőtlen alakulása sújtja, és a régió a legsebezhetőbbek közé tartozik a jelenlegi világgazdasági helyzetben. A leginkább a Donald Trump amerikai elnök kiszámíthatatlan gazdasági, kereskedelmi háborút indukáló intézkedései miatt új világrend születik: a korábbi évek, magyar gazdaságot jellemző exportvezérelt növekedési modellje kifulladóban van, miközben az új stratégiák – például az értékláncban való feljebb lépés – megvalósítása időigényes és strukturális akadályokba ütközik. Mindez pedig súlyos problémákat jelenthet Magyarországnak hosszú távon is – derül ki az Oxford Economics friss, régiós kilátásokat vizsgáló jelentéséből.
Az amerikai vámháború közvetlenül kevéssé érinti a kelet-közép-európai gazdaságokat, de a német iparra gyakorolt hatásai súlyos következményekkel járhatnak. Az amerikai biztonságpolitikai visszalépés bizonytalanságot okoz a régióban, ami a működőtőke-beáramlást is veszélyeztetheti. Kína várhatóan az európai piacra irányítja dömpingáruit, ami tovább fokozhatja az ipari versenyt. Az EU egyszerre próbál új kereskedelmi kapcsolatokat építeni és növelni stratégiai autonómiáját, miközben egyes ágazatokban protekcionistább lépéseket tesz. A Nyugat-Balkán politikai instabilitása szintén komoly gazdasági kockázatokat hordoz – többek között ezekről beszélt a Portfolio-nak Ioannis Gutzianas, a Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche (wiiw) közgazdásza.
A CNN és az SSRS legújabb felmérése szerint az amerikaiak túlnyomó többsége elégedetlen Donald Trump gazdaságpolitikájával, így első ciklusát is beleértve a valaha volt legmélyebbre süllyedt az amerikai elnök megítélése ebben a kérdésben - közölte a CNN.
Raphael Bostic, az atlantai Federal Reserve Bank elnöke szerint több hónapba is telhet, mire világossá válik, hogy Donald Trump elnök politikája és más tényezők miként befolyásolják a gazdaságot. Bostic szerint a jegybanknak addig kell szigorúnak maradnia, amíg teljes egészében nem ellenőrzik az inflációt.
Az erőltetett növekedés és a devizaleértékelés előbb-utóbb inflációt okoz - magyarázta Zsiday Viktor a Népszavának adott interjújában. A befektetési szakember részletesen beszélt a Magyarországon ismét kilátásba helyezett árstopok negatív hatásairól is, valamint a 2026-os parlamenti választás előtt várható költségvetési kiköltekezés esélyeiről.
Michael Grimes, a korábbi Morgan Stanley-s sztárbankár kerülhet az újonnan létrehozandó amerikai állami befektetési alap élére - számolt be a Reuters. A Trump elnök által bejelentett alapot a külföldi importtermékekre kivetett vámokból származó bevételekből finanszíroznák.
Donald Trump újraválasztása ismét felerősítette azt a nézőpontot, miszerint a rekordmagas külkereskedelmi deficitet csökkentenie kell az Amerikai Egyesült Államoknak, és meg kell szüntetni azt az állapotot, hogy más gazdaságok „kihasználják” az országot. Ennek hatására Kína mellett Kanada, Mexikó és az Európai Unió vonatkozásában is a vámok megemelését lengette be. Ez egyben azt is sugallja, hogy a világ legnagyobb és egyik leginnovatívabb gazdasága egyre kevésbé versenyképes a globális piacon. De vajon mi állhat a növekvő külkereskedelmi deficit mögött? És tényleg veszít versenyképességéből az USA?
A kereskedelmi háborús környezetben szép csendben az Európai Unió és India egy közelebb kerülhet egymáshoz. Főként az elektromos járművek és a félvezetők terén állnak közel egy megállapodáshoz. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vezeti az új bizottsági tagokat első indiai látogatásukra, miközben Brüsszel és Új-Delhi megerősíti kapcsolatait, hogy ellensúlyozza az Egyesült Államok vámfenyegetéseit és Kína agresszív kereskedelmi gyakorlatát.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette a kölcsönös vámrendszer bevezetését, amely szerint az Egyesült Államok az importált termékekre olyan vámokat vetne ki, amilyeneket más országok az amerikai termékekre alkalmaznak. A lépés célja a kereskedelmi deficit csökkentése és a hazai gyártók védelme, de a kritikák szerint kereskedelmi háborúhoz és magasabb fogyasztói árakhoz vezethet. Az intézkedés alááshatja a WTO alapelveit, és jelentős változásokat okozhat a globális kereskedelmi kapcsolatokban, ugyanis nagyon úgy tűnik, hogy Trump nem csak a vámokat tekinti vámoknak.
Donald Trump elnök ma a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón nyilatkozott a vámokkal kapcsolatban, és aláírta azt az memorandumot, amely a kölcsönös vámrendszer bevezetését célozza meg. Az elnök szerint ez a lépés annak érdekében történik, hogy „kiegyensúlyozott versenypályát” teremtsenek.
A Trump-adminisztráció újabb vámintézkedéseket fontolgat, amelyek globális kereskedelmi feszültségeket okozhatnak. Az amerikai elnök a közösségi médiában tett bejelentése szerint csütörtökön kölcsönös vámok bevezetését tervezi, bár a részleteket egyelőre nem hozta nyilvánosságra – tudta meg a Reuters.
Az Európai Unió kritikus pontra jutott: egy hármas válsággal küzd, amely veszélyezteti a biztonsági, gazdasági és demokratikus modelljét. Ezt a válságot súlyosbítja a változó geopolitikai helyzet és az új amerikai kormányzat lehetséges politikája. Az EU a hidegháború vége óta a legnagyobb kihívást jelentő geopolitikai helyzettel néz szembe. Oroszország háborúja Ukrajnában az európai biztonsági rendet fenyegeti, miközben a világgazdasági feszültségek és a strukturális gazdasági gyengeségek veszélyeztetik Európa jólétét. A belső polarizáció aláássa az EU hitelességét és cselekvőképességét – írja elemzésében a Nicole Koenig a Müncheni Biztonsági Konferencia (MSC) politikai elemzője és Leonard Schütte, a szervezet kutatója.
Vagy a világ értette félre eddig a kereskedelem lényegét, vagy Trump rohan a falnak.
Csapkodás volt a legfontosabb devizakeresztben.
Trump bejelentése és a megelőző órák, folyamatosan frissülő cikkünkben.
A futures indexek nagy esésben vannak.
Súlyos ütéseket kapott Kína és az Európai Unió.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
Ezt elemeztük a Checklist keddi adásában.
Jöhetnek a kis moduláris reaktorok?
