Ma olyan harcokat kell vívni az Európai Unióval, amelyek nem segítik Magyarország fejlődését - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén pénteken Budapesten.
A múlt héten az Európai Bizottság bejelentette, hogy kezdeményezi a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával. Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter is közölték azóta: Magyarország nem támogatja a kijevi kormánnyal való egyeztetéseket, mivel szerintük az országnak lépéseket kell tenni a korrupció visszaszorítására, valamint a magyar kisebbség jogait is bővíteniük kellene. Az Európai Politikai Tanulmányok Központja (CEPS) átfogó elemzésében aprólékosan feltárja azokat a sokrétű kihívásokat, amelyek Ukrajna lehetséges európai uniós csatlakozását övezik, ami sokkal komolyabb kihívásokat vetít előre, mint a magyar kormány kifogásai. Ebből pedig az látszik, hogy az EU közös agrárpolitikájától kezdve a közös költségvetés támogatási rendszerén át a brüsszeli intézményi rendszer esetében is komoly problémákat okozna Kijev belépése. Nem a magyar kormány lesz az oka, hogy Ukrajna két évtizedet is várhat az EU-tagságra.
A Fülöp-szigetek "agresszornak" nevezte Kínát hétfőn, és azzal vádolta, hogy Kína "növeli a feszültségeket" a Dél-kínai-tengeren, és ő felelős azért, mert egy kínai hajó nekiütközött egy utánpótlást szállító fülöp-szigeteki hajónak.
„Az orosz–ukrán háború fordulóponthoz érkezett. Tetszik, nem tetszik – bár a háborút stratégiai és politikai értelemben Ukrajna (és a Nyugat) már megnyerte –, a hadszíntéren tovább folynak a harcok, lényegében patthelyzet alakult ki” – írta augusztus 23-án a Portfolio hasábjain megjelent véleménycikkében Dr. Gyarmati István, aki egy új nyugati stratégia körvonalait vázolta fel a háború lezárásával kapcsolatban. Írására Eörsi Mátyás volt külpolitikai államtitkár, a Demokratikus Koalíció (DK) külpolitikai szakértője küldött válaszcikket.
Az izraeli parlament, a kneszet egész éjjel tartó vita és szavazás után elfogadta a 2023-as és a 2024-es költségvetést - jelentette a helyi média szerdán. A kneszetben zajló vita idején liberális izraeliek ezrei tüntettek Jeruzsálemben a törvényhozás épületénél az általuk "a fosztogatás éjszakájának" nevezett szavazássorozat ellen.
Tajvan nemzetvédelmi minisztere kijelentette, hogy a fegyveres erők nem tűrik el egyetlen tajvani létesítmény megsemmisítését sem, válaszul Seth Moulton amerikai képviselő felvetésére, miszerint az Egyesült Államoknak figyelmeztetnie kellene Kínát, hogy felrobbantja a Taiwan Semiconductor Manufacturing (TSMC) chipgyártó vállalatot, ha az megtámadja Tajvant.
A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) az Európai Unió javára döntött abban az ügyben, amely a meghatározó jelentőségű információs és kommunikációs technológiai (IKT) termékekre India által kivetett vámok miatt indult - tájékoztatott az Európai Bizottság kedden.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A mai műsor első részében a magyar kormány és az Európai Unió közötti tárgyalásokról volt szó. A hazánknak potenciálisan járó közösségi forrásokról zajló vita kontextusában ugyanis Magyarország a mai nappal elengedett egy önként vállalt határidőt. Erről Szabó Dánielt, a Portfolio EU-s ügyekért felelős elemzőjét kérdeztük. Az adás második részében azzal foglalkoztunk, hogy az Egyesült Államok után Oroszország is felmondhatja a Magyarországgal kötött, kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. Az eset körülményeivel, és annak lehetséges következményeivel kapcsolatban vendégünk volt Gyányi Tamás, a WTS Klient adótanácsadási üzletágát vezető partnere.
Emmanuel Macron jelenlegi elnököt találta meggyőzőbbnek a tévénézők 59 százaléka a francia elnökjelöltek szerda esti vitájában a jobboldali szuverenista Marine Le Pennel szemben, akire a megkérdezettek 39 százaléka szavazott - derül ki az Elabe közvélemény-kutatóintézet gyors felmérésből, amelyet a BFM hírtelevízió és L'Express című hetilap honlapja ismertetett. A megkérdezettek két százaléka nem nyilvánított véleményt.
Szerdai adásunkban Weinhardt Attila, a Portfolio makrogazdasági rovatának elemzője beszél Ursula von der Leyen tegnapi bejelentésének körülményeiről, amikor az Európai Bizottság elnöke elmondta: hamarosan indul Magyarország ellen az EU jogállamisági eljárása. A műsorban szóba került, hogy pontosan miről szól és mióta tart az EU és a magyar kormány vitája, hogy mi a jogállamisági eljárás pontos menetrendje, és mikorra derülhet ki, hogy az unió milyen szankciókkal sújthatja hazánkat.
Újranyitották szombaton a rendszámtábla-vita miatt Koszovó és Szerbia között korábban lezárt határátkelőket, miután az átkelőket napok óta blokkoló teherautókat és személygépkocsikat elvitték. A jarinjei határátkelőnél a forgalom lassanként helyreállt a nap folyamán.
Tagnap este sor került az utolsó televíziós vitára a kancellárjelöltek között a héten megrendezésre kerülő német szövetségi választást megelőzően. A vita során feltűnően sok kérdésben mutatkozott egyetértés az SPD-s Olaf Scholz és a Zöldek jelöltje, Annalena Baerbock között. Ennek megfelelően leginkább a CDU-s jelölt, Armin Laschet véleménye különbözött a többiekétől. Meglepő volt, hogy a vita során szinte egy szó sem esett külpolitikai vagy az Európai Uniót illető tervekről. Az eseményt követően gyorsan meg is érkeztek az első eredmények, miszerint ezt a vitát is magasan nyerte Scholz a nézők körében.
Vasárnap este fontos vitára került sor a 2021-es német választás hajrájában a három legesélyesebb párt vezetőjének részvételével. Az eseményen Armin Laschet leginkább az SPD jelöltjét Olaf Scholzot támadta, vélhetően abból adódóan, hogy a CDU már hetek óta az SPD mögött áll a közvélemény-kutatásokon. A jelöltek ezúttal is számos témában fejthették ki véleményüket és ütköztethették érveiket Németország jövőjét illetően. A kérdések között szerepelt többek közt a klímaválság, az adópolitika, a lehetséges koalíciók, illetve az egészségügyi és nyugdíjrendszer is.
Várhatóan tovább késlekedik majd a magyar és a lengyel helyreállítási tervek jóváhagyása az elmúlt hetek vitái után, ugyanakkor a két tagállam kompromisszumkész lehet az esetleges pénzügyi büntetésektől tartva – olvasható a Teneo Intelligence friss elemzésében. A cég szakembere szerint belátható időn belül Magyarország és Lengyelország esetében sem fenyeget a kilépés az Európai Unióból, azonban elképzelhető tartós konfliktus az Európai Bizottsággal, annak pedig akár súlyosabb következményei is lehetnek.
Donald Trump amerikai elnök és demokrata párti kihívója, Joe Biden külön-külön jelentkezik be televíziós stúdióbeszélgetésekbe csütörtökön - jelentette be szerdán az NBC és az ABC televízió.
Joe Biden azt szeretné, ha elhalasztanák a következő hétre tervezett elnökjelölti vitát, ha Donald Trump még mindig koronavírus-fertőzött – írja a Los Angeles Times.
Levélben válaszolt Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Parlament elnökének, David Maria Sassolinak, aki csütörtökre meghívta a kormányfőt a testület Magyarországgal kapcsolatban zajló plenáris vitájára - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke kedd este.
Levélben hívta meg csütörtökre Brüsszelbe Orbán Viktort az Európai Parlament elnöke, mivel akkor tárgyalja a testület a magyar felhatalmazási törvénnyel kapcsolatos panaszokat. David Sassoli annak apropóján hívta meg a magyar kormányfőt, hogy a kormány Varga Judit igazságügyminisztert delegálta volna a vitára.