Elismeri Putyin az ukrán elnökválasztás eredményét?
Az ukrán elnökválasztás eredményének elismerését mind a mai napig lebegteti Oroszország.
Az ukrán elnökválasztás eredményének elismerését mind a mai napig lebegteti Oroszország.
Nagyon valószínűtlennek nevezték az Európai Unióba irányuló, Ukrajnán keresztül továbbított orosz földgázszállítmányok leállását keddi helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.
Az orosz elnök hétfőn arra utasította Szergej Sojgu védelmi minisztert, hogy vezényelje vissza állandó körleteikbe az Ukrajnával szomszédos megyékben állomásozó orosz csapatokat. Közben a NATO ismét arról tájékoztatott, hogy semmiféle csapatmozgást nem lát. Az orosz külügyminiszter Szolovákiában járva kijelentette: nincs ellenvetésük azzal kapcsolatban, hogy az ukránok a szlovákok felől kapjanak "visszafordított" gázt.
A 2010-es 7,5 millióról 2020-ig 15 millióra növelné ügyfélszámát az Uniqa Csoport, amely tavaly 6,2 százalékos díjbevétel-növekedést ért el - ismertette a társaság athéni sajtótájékoztatóján a biztosító nemzetközi vezérigazgatója. Organikus növekedés és kisebb akvizíciók egyaránt a stratégia részét képezték a biztosítónál 2013-ban. Az anyacéghez hasonlóan a magyar érdekeltség díjbevétele is nőtt tavaly, idén pedig kibővített egészségbiztosítási szolgáltatással tör előre. Kivonulásról szó sincs.
Harcok bontakoztak ki a kelet-ukrajnai Kramatorszk környékén az ukrán biztonsági erők és a szakadárok között. Csütörtökön egy rejtett bázist semmisítettek meg az ukránok. Közben zajlik Pozsonyban Közép-Európa legjelentősebb kül- és biztonságpolitikai fóruma, ahol Orbán Viktor is megszólalt Ukrajna ügyében.
Vlagyimir Putyin nyílt levelet intézett az európai országok kormányfőinek, amelyben arról tájékoztatta őket, hogy amennyiben Ukrajna nem rendezi az Oroszországgal szemben meglévő gáztartozását, akkor június 1-től Oroszország csak előrefizetés esetén szállít majd földgázt Ukrajna számára. Az ukránok készek rendezni a tartozást, amennyiben Moszkva visszaáll a korábbi alacsonyabb szállítási árra.
Az ukrán belügyminiszter szerint nem állítják le a terrorellenes hadműveletet Kelet-Ukrajnában, közben a szakadár donyecki régió vezetője a minél előbbi saját hadsereg (és a hrivnya helyett "valamilyen más" fizetőeszköz) létrehozását szorgalmazza. Ez önmagában is akár súlyos konfliktust vetít előre, de az, hogy meglőtték az önjelölt donyecki kormányzót, a jelenlegi hatalmas feszültséget is jól jellemzi. A nyugati hatalmak az ukrán kormánnyal együtt a május 25-i ukrán elnökválasztás viszonylag nyugodt megrendezésére koncentrálnak, közben a Gazprom a gázon keresztül szorongatja Ukrajnát, az oroszok pedig bejelentették: 2020 után szakítanak az amerikaiakkal a közös űrprogramban. Közben a románok "bepöccentek" az orosz kormányfő-helyettes hétvégi kijelentése miatt.
A szakadárok szavazóbizottsága szerint 75-80% körüli, az ukrán belügyi szervek adatai szerint csak 30% körüli volt a részvételi arány a vasárnap két kelet-ukrajnai megyében (Donyeck és Luhanszk) megrendezett, az önrendelkezésrõl szóló népszavazásokon. Az eseményt számos súlyos visszaélés gyanúja terheli. A végeredmény a választási eredményrõl még ma várható, az elõzetes adatok 90-95% körüli támogatói arányt mutatnak. Moszkva tisztelettel fogadta az elõzetes adatokat és a párbeszéd fontosságára utalt, igaz közben az orosz külügyminiszter azt mondta, hogy nem látja esélyét a genfi négyoldalú (orosz-ukrán-amerikai-EU) tárgyalások rövid távú folytatásának. Délután a donyecki szakadár vezető felkérte Moszkvát, hogy vegyék fontolóra a terület Oroszországhoz csatolását. Közben az ukrán hadsereg pedig folytatja a keleti részeken a terrorista-ellenes hadmûveletét és az EU mai külügyminiszteri ülésén elfogadta az újabb, vállalatokat és magánszemélyeket is érintő szankciókat Oroszországgal szemben a Krím-félsziget megszállásával kapcsolatban.
Tovább növelné hitelezési aktivitását, fejlesztené refinanszírozási programjait és vidéki képviseleteket nyitna az EXIM. A vezérigazgató azt is elárulta a Portfolio.hu-nak adott interjújában, miként érinti a magyar exportőrök finanszírozását az ukrán válság. Nátrán Roland, aki jövő keddi hitelezési konferenciánkon előadóként lesz jelen, úgy véli: jelentős szinergiák vannak az EXIM programjai és a jegybank hitelprogramja között.
Magas részvételi arány és több, súlyosnak tûnõ szabálytalanság mellett zajlott vasárnap a donyecki és a luhanszki megyékben a „függetlenségi népszavazás”, amely egyes, biztonsági szempontból kockázatos régiókban a vasárnap este 8 órási határidõ utánig is eltartott. Hivatalos eredményt a szakadárok képviselõi leghamarabb hétfõre ígérek. Egyelõre nem teljesen világos, hogy mi lesz a következménye közjogi, illetve gyakorlati szempontból annak, ha a szavazólapon feltett kérdés alapján az önállóságot szavazzák meg az érintett megyék lakói. A szeparatisták vezetõi szerint az eredmény csak arra ad alapot, hogy erre hivatkozva a megyék döntéshozó szervei tovább lépjenek, igaz egyes nyilatkozóik szerint arról van szó, hogy megkezdõdött az Ukrajnától való „civilizált” elszakadás. A kijevi központi hatalom, illetve a nyugati országok biztosan nem fogadják majd el a választási eredményeket és hétfõn az Európai Unió külügyminiszterei újabb szankciókról dönthetnek, amelyek elsõ ízben vehetnek célba orosz cégeket, igaz ezek a lépések még inkább a krím-félszigeti népszavazás „utóhatásaként” értelmezhetõk.
Két kelet-ukrajani megyében, Donyeckben és a vele szomszédos Luhanszkban kerül sor holnap, azaz vasárnap a krím-félszigeti népszavazásra erősen hasonlító módszerekkel lebonyolítandó függetlenségi népszavazásra. A térségben összesen 7,3 millióan élnek, akik közül több mint 3 milliónak van szavazati joga. A választás tisztaságát erősen megkérdőjelezi, hogy a kijevi hatóságok kérésére sem küldték el a két megye választói névjegyzékét a népszavazás szervezői, így akik elmennek szavazni, közvetlenül a választási helyiségben iratkozhatnak fel a listára. Több ukrán, illetve egy amerikai kutatás szerint a két megye lakosságának nagy többsége ellenzi a szeparatizmust, azaz az Ukrajnától való elszakadást és csak kis részük szeretné az országrészek Oroszországhoz csatlakozását.
Azzal, hogy a kelet-ukrajnai nagyvárosokban vasárnap megtartják a felkelõk által szorgalmazott függetlenségi népszavazásokat, egyre közelebb jutunk ahhoz, hogy Ukrajna területi integritásának további megbomlásáról beszélhessünk. Az orosz-ukrán határnál történt tegnap éjszakai erõszakos cselekmények után ma a második világháborús szovjet gyõzelemre emlékezõ rendezvényeket tartanak és feszült légkörben zajlik a felkészülés a vasárnapi eseményekre. Friss felmérések szerint erõsen kétséges, hogy a népszavazások orosz szempontból sikerre vezetnek-e. Mindezzel párhuzamosan folytatódik az üzengetés a nyugati és orosz diplomáciai vezetõk között az oroszok felelõsségérõl az ukrán események hátterében. Egyelõre nem tisztázott, hogy az újabb genfi csúcstalálkozóra sor kerül-e és ha igen, akkor a tárgyalásokra meghívják-e a kelet-ukrajnai szeparatisták vezetõit. A Nyugat és Kijev szerint az a legfontosabb, hogy a május 25-i ukrán elnökválasztás rendben lezajlódjon.
A kedd és csütörtök közötti, közel 2%-os erõsödés nyomán olyan szintekre (az euróval szemben 303-ig) kapaszkodott a forint, ahonnan technikai elemzési alapon könnyen jöhet egy visszagyengülés - vetítettük elõre reggel. Azóta jól látszik, hogy ez be is következett, hiszen az euróval szembeni jegyzések a délutáni órákban 304,5-ig emelkedtek. A nyugtalanító orosz-ukrán híráramlás, pontosabban a vasárnapi kelet-ukrajnai választások következményével kapcsolatos bizonytalanság óvatossá tette a befektetõket a hét vége elõtt. Közben a tegnapi Draghi-beszéd üzenete (jövõ hónapban jön a lazítás) alaposan elbánt az euróval.
Az orosz gazdaság az idén valószínűleg recesszióba süllyed az ukrajnai válság következményei miatt, de ennek várhatóan nem lesznek komoly átgyűrűző hatásai az Európai Unió gazdaságaira - áll a Moody's Investors Service pénteken bemutatott elemzésében. A hitelminősítő két, eltérő súlyosságú forgatókönyvet is felvázolt, amelyek közül a súlyosabb azt modellezte, hogy mi történne akkor, ha az oroszok egy évre elzárnák az Európába irányuló gázvezetékek csapjait.
A nap folyamán több hír is érkezett az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatban, amelyek arra utalnak, hogy a két ország közötti katonai és gazdasági konfliktus is egyre erőteljesebb.
A Franklin Templeton Investments, az egyik legnagyobb amerikai befektetési alap folyamatosan növeli az ukrán államadósság felvásárlását, jelenleg mintegy 43 százalékát birtokolja, írja az MTI.
Az oroszellenes szankciók kritériumainak és jogi alapjának kiszélesítésére készülnek hétfői tanácsülésükön az uniós külügyminiszterek, az ukrán válság kitörése óta első ízben cégeket és jogi személyeket is célba véve. A gazdasági szankciókra azonban továbbra sem tartják elérkezettnek az időt a tagállamok, hivatkozik EU-forrásokra a BruxInfó.
Az orosz-ukrán feszültség enyhítésére tett tegnapi mindkét putyini engedmény falsnak bizonyult mára, de ez csütörtök kora délutánig nem különösebben zavarta a nemzetközi piacokat. Kiderült egyrészt, hogy a NATO szerint az oroszok egyáltalán nem vonták vissza csapataikat az ukrán határtól, illetve az is eldõlt, hogy a kelet-ukrajnai szakadárok – látszólag önjáróan – mégis megtartják a most vasárnapra tervezett népszavazásokat Donyeckben, Luhanszkban és valószínûleg Szlovjanszkban is. Közben orosz állítás szerint jelentõs haderõt kezdtek telepíteni az ukránok a saját keleti határaikhoz. A következõ napok (is) rendkívül feszültek lehetnek, hiszen holnap lesz a második világháború lezárásának évfordulója sok megemlékezéssel, ami provokációkra adhat okot, másrészt vasárnap a szakadárok által szorgalmazott népszavazásokat is megrendezik.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió felõli újabb gazdasági szankciós fenyegetésre, illetve az EBESZ moszkvai tárgyalásának hatására Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrán válság enyhítésére irányuló határozott lépéseket tett ma, ami erõteljes pozitív pénz- és tõkepiaci reakciókat váltott ki. Bejelentette, hogy a rá hallgató oroszbarát erõket arra kérte: halasszák el a most vasárnapra kitûzött függetlenségi népszavazásokat a kelet-ukrajnai megyékben. Errõl holnap döntenek az önhatalmúlag kinevezett kelet-ukrajnai szeparatisták. Putyin egyúttal azt is jelezte, hogy az ukrán határnál felsorakozott orosz haderõt hátrébb vonta a határtól. Az EBESZ vezetõje azt jelezte: rövidesen felvázolnak egy olyan menetrendet, amely segít majd enyhíteni az orosz-ukrán válságot. Ennek első lépcsője az lehet, hogy a német kancellár javaslatára olyan kerekasztal-tárgyalásokat rendezhetnek, amelyekre meghívnák a kelet-ukrajnai szeparatistákat is. Eddig ezt a kijevi vezetés határozottan elutasította.
Fontosabb részletek
Hétfõn Moszkvában véletlenül kiszivárogtatták a márciusi krím-félszigeti népszavazás tényleges eredményét, amelybõl teljesen más rajzolódott ki, mint amit eddig hittünk a hivatalos adatok alapján. Az, hogy távolról sem volt egységes a támogatottság az Oroszországhoz való tartozásról, alapvetõen megkérdõjelezi Moszkva azon stratégiáját, amelyet most a feltételezések szerint a kelet-ukrajnai területeken követ. Az oroszok agresszív területszerzésére viszont azért nem eszközölnek erélyesebb szankciókat a nyugati országok, mert egyrészt a NATO fõnöke már nem tart attól, hogy az oroszok lerohanják az ukránokat, másrészt a nyugatiak attól tartanak, hogy a környezõ államok is megsínylenék azt. A Nemzetközi Valutaalap pedig már most alacsonyabb növekedéssel számol az oroszokkal és ukránokkal határos országok kapcsán. Közben az ottani erõszakos cselekményeknek hétfõn legalább tíz, de akár több, mint 30, kedden pedig további 8 halálos áldozata is lehetett, amellyel párhuzamosan az ukrán kormány keleti régióknak szánt gesztusát (egy törvényjavaslatot) ma leszavazott az ukrán parlament.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
