Nem fogadta el az államfő ajánlatát a kormányfői posztra az ellenzéki vezető, Arzenyij Jacenyuk, mivel a megállapodás nem tartalmazza az előrehozott választásokat és a január 16-án hozott, demonstrációkat szankcionáló törvények visszavonását, írja a KyivPost.
Kész lemondani az ukrán miniszterelnök, ha ezzel elősegíti a belpolitikai konfliktus megoldását - jelentette ki ma megjelent lapinterjúkban a Mikola Azarov. Ez a Kijev belvárosában hónapok óta tüntető erők egyik fő követelése volt kezdetben, mostanában viszont már az ukrán államfő lemondását is követelik. Az ukrán rendőrség tüntetőkkel szembeni e heti brutális fellépése és emiatt legalább hét ember halála kapcsán többek között pénzügyi szankciókkal fenyegette meg Ukrajna vezetését az Európai Parlament elnöke. Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma pedig az erőszakos cselekmények miatti várható kockázatokra, a gyorsan változó helyzetre figyelmeztette az Ukrajnába utazó amerikai állampolgárokat. A konfliktus tárgyalásos rendezése irányába mutat azonban az, hogy szombaton is tárgyalt az ellenzék fő erőinek képviselőivel Viktor Janukovics ukrán elnök. Eközben egy amerikai független politikai elemzőcég azt írta: a moszkvai politikai elitben erős a meggyőződés, hogy a nyugati orientációt követelő tüntetők győzelme esetén Ukrajna kettészakadhat.
Rendkívüli nagy, kedvező irányú piaci mozgásokat váltott ki az a tegnap délután bejelentett orosz-ukrán megállapodás, amelynek keretében a "nagytestvér" az eddiginél jóval olcsóbb gázzal, illetve nagy összegű államkötvény-vásárlással segíti Ukrajnát. Noha a megállapodás minden részlete továbbra sem tiszta, a piacok megelőlegezték a fizetőképességgel kapcsolatos bizalmat Ukrajnának, ezzel párhuzamosan viszont még inkább feltüzelték az események azon tüntetők tízezereit, akik Kijev központjában hetek óta az ország Nyugat felé való orientációját követelték. A megállapodás kapcsán az amerikai és német vezetés is hallatta hangját.
A mai moszkvai tárgyalásokon egy cselekvési tervet fogadott el az orosz és az ukrán vezetés, amelynek részeként idén és jövőre megszűnnek a két ország kereskedelmében lévő korlátozások - többek között ezt jelentették be a felek a ma délutáni sajtótájékoztatón. Az oroszok emellett olcsóbban adnák a gázt és 15 millárd dollárért vennének ukrán értékpapírt, hogy ezzel is segítsék az ukránokat.
Három főbb csatornán keresztül gyűrűzhetnek be Magyarországra az egyre csak durvuló ukrán belpolitikai és gazdasági válság eseményei, de a Portfolio.hu körképe azt mutatja, hogy ezek közül az energetikai függőség, illetve a közös állampapírpiaci nagytulajdonos esetleges negatív döntése üthet vissza leginkább. Az ukrán válság kapcsán továbbra is inkább a hrivnya (esetleg drasztikus) leértékelésének, mint az államcsőd kialakulásának veszélyéről beszélhetünk. A pénzügyi begyűrűzési csatorna kapcsán fontos azonban tudni, hogy az OTP Bank ukrán leányvállalata felkészült az esetleges leértékelésre és szerkesztőségünknek eljuttatott közleményében azt is hangsúlyozta a bankcsoport, hogy "elkötelezett az ukrajnai jelenlét mellett."
Elemzésünk főbb megállapításai:
Elképzelhető, hogy az a befektetési stratégia, amellyel Írországot és Magyarországot "megmentette" a Franklin Templeton alapkezelő, most Ukrajnában rosszul sül el - mutat rá piaci körképében a Reuters. A Michael Hasenstab által irányított gigantikus kötvényalap ugyanis az ukrán állampapírpiac mintegy 30-40%-át vásárolta fel az utóbbi időszakban a magas hozam kiaknázása érdekében, de a rendkívüli ukrán kockázatok miatt lehet, hogy ezen a bő 5 milliárd dolláros kitettségen most veszteséget lesz kénytelen elszenvedni. A hírügynökségnek névtelenül nyilatkozó befektetési szakértők szerint Hasenstab most lehet, hogy túlvállalta magát a kockázatok terén, igaz az alapkezelő szerint a méretük miatt megengedhetik maguknak ezt a stratégiát.
Szenved az ukrán hrivnya, a szerdai kereskedésben új négyéves mélypontra esett a dollárral szemben. Elemzők szerint jelenleg a leértékelődés kockázata jelentős, az államcsőd veszélye nem akkora.
Az egy héttel ezelőttinél is nagyobb, különböző becslések szerint akár az 1 millió főt is elérő óriástüntetést tartottak tegnap Kijevben az ország európai integrációja mellett, többek között az államfő lemondását is követelve. A megmozdulások összességében békésen zajlottak, igaz közben ledöntötték a kommunista vezér, Lenin többméteres gránitszobrát is. A tüntetők tegnap estére megszállták a kormányzati negyed utcáit, azaz gyakorlatilag az összes fontos hivatali épület ellen blokádot alakítottak ki és többek között 48 órás ultimátumot adtak Viktor Janukovics államfőnek, hogy menessze a Mikola Azarov miniszterelnök vezette kormányt. Az első miniszterelnök-helyettes Arbuzov egyébként még szombaton azt mondta, hogy a súlyos gazdasági nehézségek miatt Kijevnek egy 10 milliárd dolláros pénzügyi csomagra van szüksége, mert ellenkező esetben az államcsőd is előfördulhat. Meg nem erősített információk szerint egyébként már létre is jött az orosz-ukrán megállapodás, igaz az valószínűleg még nem végleges.
Az ukrán politikai krízishelyzet már a pénzügyi rendszer stabilitását fenyegeti, a kevés tartalékkal rendelkező jegybank pedig arra kérte a betéteseket, hogy ne rohanják meg a bankokat - tudósított a Reuters hírügynökség. A bankok azonban egyelőre nem tapasztalták, hogy megrohanták volna őket a betétesek. Ha súlyosbodik a helyzet, az orosz bankoknak van a legtöbb vesztenivalója.
Politikai szakértők az elmúlt évtized legsúlyosabb válságáról beszélnek, miután Kijev utcáit ellepték a tüntetők, de ami rosszabb; továbbra sem látszik, mitől oldódna meg a probléma. A nyugtalanító hírek hatására az ukrán állampapírhozamok és a csődkockázati mutató felfelé vették az irányt, elemzők pedig súlyos gazdasági károktól és árfolyamválságtól tartanak.
Tárgyaló delegációt küldene az ukrán elnök Brüsszelbe, miután hétvégén és azóta folyamatosan tömegdemonstrációkon tiltakozik a lakosság az EU-hoz közeledés felrúgása miatt, a sztrájkolók pedig már a kormány lemondását követelik. Brüsszel viszont nem akarja újranyitni a tárgyalásokat.
Az EU és Ukrajna között évek óta folytak a tárgyalások a szabadkereskedelmi megállapodásról, eközben az ukrán fél folyton az EU és Oroszország között táncolt. Amikor az EU a bebörtönzött Julija Timosenko korábbi kormányfő külföldi gyógykezelését kérte egyik feltételül, az ukránok a tárgyalások felfüggesztése mellett döntöttek. Valószínűleg taktikázásnak szánták, egyes vélemények szerint Oroszország nyomására voltak kénytelenek így dönteni.
Pénteken eredmények nélkül tért haza a vilniusi találkozóról Viktor Janukovics ukrán elnök, ami annyira felborzolta a kedélyeket, hogy vasárnapra megbénult a főváros a tüntetések miatt. Ennek következtében a piac is egyre nyugtalanabbá kezd válni az egyébként is meglehetősen rossz kilátásokkal szembesülő ország kapcsán. Az események miatt az ukrán csődkockázat jelentősen megemelkedett, míg az ország dollárkötvényein eladási hullám söpör át.
Exkluzív tárgyalásokat folytat a Raiffeisen Bank International a milliárdosok kezében lévő Alfa Bankkal ukrán leánybankja, a tavaly 33 millió eurós nyereséget elért Aval eladásáról - írta a Der Standard. A Raiffeisen állítólag 1,3 milliárd eurót kér az érdekeltségért.
Ukrajna akkor írja alá a társulási megállapodást az Európai Unióval, amikor a feleknek sikerül "normális" feltételekben megállapodniuk, és az ország gazdaságilag is készen áll rá - jelentette ki Viktor Janukovics ukrán elnök kedden ukrán tévécsatornák újságíróinak adott interjújában.
Több ezer egyetemista csatlakozott kedden Kijev központjában azokhoz a tüntetőkhöz, akik tiltakoznak az ellen, hogy Ukrajna az Európai Uniótól elfordulva inkább Oroszországhoz közeledik.
Vegyes hatása lesz Ukrajnára az EU-társulási folyamat leállításáról hozott kijevi döntésnek: a társulási folyamat kiteljesedése erősítené Ukrajna adósminőségi profilját, a szerződés aláírásának elmaradása ugyanakkor mérsékelheti az azonnali orosz gazdasági megtorló lépések kockázatát - jósolta pénteki londoni helyzetértékelésében a Fitch Ratings.
Ukrajna felfüggesztette az Európai Unióval való társulási szerződés aláírásának előkészítési folyamatát Mikola Azarov miniszterelnök csütörtökön megjelent rendelete szerint.
Az ukrán csődkockázat ismét az egekben, az ország kiszorult a nemzetközi kötvénypiacról és már elégették a jegybanki tartalékok negyedét. A piaci kommentárok szerint egyedül az EU-val kötött szabadkereskedelmi megállapodás segíthetne a bizalom visszaszerzésében, de ehhez Julija Timosenko kiadását kötötték, amit a jelenleg regnáló hatalom nem igazán szeretne.
Sikeres kereskedelmi lépésnek minősítették mindkét részről a Magyarországon keresztül visszaáramló (reverz) gázszállítást Ukrajnába azon a megbeszélésen, amelyet Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energiaügyért felelős államtitkára folytatott Eduard Sztavickij ukrán energetikai miniszterrel szerdán Kijevben.
Vélhetően árvita miatt pénteken leállt a gázszállítás Oroszország és Ukrajna között, de ez az európai tranzitszállításokat nem érinti.
Sokat vár a lépéstől Donald Trump.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Elsőre talán nem is olyan nyilvánvaló.
Sokak szerint még novemberben eléri a mérföldkövet az árfolyam.
Milyen hatása lehet ha Donald Trump betartja ígéreteit?
Mit tehet a kormány?
Hallgasd meg az előzetest már most!
