Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ilham Aliyev azeri államfő pénteken Kijevben közös nyilatkozatot írt alá, amelyben megerősítette, hogy támogatja egymás államának szuverenitását, területi integritását, valamint közösen lép fel az orosz hibridháborús fenyegetésekkel szemben.
Oroszország számára elfogadhatatlan Ukrajna NATO-tagsága, valamint az, hogy nyugati országok csapásmérő eszközöket telepítsenek ukrán területre és bázisokat hozzanak létre az Azovi-tengeren – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteki moszkvai évértékelő sajtóértekezletén.
Az európai biztonság válságos pillanatát éljük, az orosz–ukrán konfliktus kapcsán Moszkvával folytatott politikai párbeszéd fontos, mindazonáltal fel kell készülni a legrosszabb forgatókönyvre is – jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára pénteken a lengyel közszolgálati rádióban.
Úgy érzik Oroszország diplomatái, hogy zsákutcába jutottak az Egyesült Államokkal és nyugati szövetségeseikkel való tárgyalások, a New York Times értelmezése szerint ez azt is jelenti, hogy jelezték, hogy készek felhagyni a diplomáciával.
Mivel néhány demokrata szenátor végül megfogadta a Fehér Ház kérését, így nem lett meg a szükséges 60 fős többség a Szenátusban amögé a javaslat mögé, ami súlyos szankciók kivetésére kötelezte volna Joe Biden amerikai elnököt az Északi Áramlat 2 gázvezetékre és így súlyosbította volna az európai gázválságot a gázárak további felverésével.
Az Európai Unió (EU) újabb fél évvel meghosszabbította az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági korlátozó intézkedéseket, mivel - indoklása szerint - nem történt előrelépés a minszki megállapodások végrehajtásában - közölte az uniós tanács a közleményében csütörtökön.
Vitalij Klicsko egykori nehézsúlyú ökölvívó világbajnok, aki 2014 óta az ukrán főváros, Kijev polgármestere, az ukrán határ közelében zajló orosz csapatösszevonásokkal kapcsolatban a CNN-nek úgy nyilatkozott, minden esetre fel vannak készülve.
A héten már a második találkozó zárult teljesen eredménytelenül Oroszország és a Nyugat között, ezúttal az orosz külügy és védelmi minisztérium képviselői találkoztak a NATO képviselőivel és az amerikai külüggyel. Ezen a ponton még csak remélni is nehéz, hogy az egyeztetéseknek – melyek a mai nap nagyköveti szinten folytatódnak -, bármilyen kézzel fogható eredménye lesz, hiszen a két fél követelései olyannyira ellent mondanak egymásnak, hogy nehéz lesz kompromisszumura jutni. Egyes elemzők szerint Putyin elnök nem is akar megállapodni a Nyugattal, csupán ürügyet akar teremteni egy Ukrajna elleni támadásra, arra hivatkozva, hogy „ő megpróbált tárgyalni, de nem vették elég komolyan.” Ha az orosz-amerikai találkozóknak nincs is sok értelme, elképzelhető, hogy január végén, a donyeci konfliktussal kapcsolatos tárgyalásoknak lesz valamilyen eredménye, bár erre is igencsak kevés az esély.
Két év elteltével megtartott tárgyalásokon nem könnyű áthidalni a nézetkülönbségeket, de pozitív jel, hogy Oroszország hajlandó elkötelezni magát a párbeszéd mellett a NATO-val - közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben, a NATO-Oroszország Tanács ülését követően szerdán.
Továbbra is fontos célnak nevezte Klaus Iohannis román elnök az amerikai katonai jelenlét növelését Romániában abban a szerdai beszédében, amelyet a Romániában akkreditált külföldi diplomaták előtt mondott.
Ukrajnában január 31-től felfüggesztik az állásukból azokat az egészségügyi dolgozókat, a közművek és közintézmények alkalmazottjait, akik addig nem veszik fel a koronavírus elleni védőoltásnak legalább az első adagját - figyelmeztetett az egészségügyi minisztérium.
Oroszország a jövőben is tart majd hadgyakorlatokat a saját területén, a nyugati katonai körzetben zajló manővereknek semmi közük sincsen a Nyugattal folytatott tárgyalásokhoz - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak szerdán Moszkvában.
Ukrajna készen áll arra, hogy meghozza a szükséges döntéseket, melyek a donyeci háború végéhez vezetnek – áll Volodimir Zelenszkij ukrán elnök frissen kiadott közleményében, melyet röviddel azelőtt publikált, hogy sor kerül az újabb csúcstalálkozóra országa, Németország, Franciaország és Oroszország közt.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint Oroszország nem kapja meg azokat a jogi garanciákat, amelyeket biztonsága érdekében a Nyugattól követel, vagyis nem szavatolják neki azt, hogy a NATO nem veszi fel Ukrajnát a tagjai sorába.
Az ukrán határon rendezett orosz csapatösszevonási műsor és az arra válaszként érkező nyugati irgum-burgum reakciók után Moszkva decemberben egy mozdulattal átpasszolta a labdát Washingtonnak és a NATO-nak. A diplomáciában szokatlan módon ugyanis nyilvánosan közzétett ide is, oda is egy-egy megállapodás-tervezetet. Amit egyesek tárgyalási alapnak, mások ultimátumnak, megint mások színtiszta provokációnak tekintenek. A két szöveg sarkalatos pontja az USA-vezette katonai szervezet keleti irányú terjeszkedése, s vele Ukrajna esetleges NATO-csatlakozása. Egészen pontosan ennek kategorikus elutasítása. Putyin elnök így több legyet üthet egy csapásra: saját közvéleményét összekovácsolja, egyúttal felizzítja a NATO-szövetségesek közötti ellentéteket, ráadásul mindezt egy olyan kérdésben, amiben – tárgyilagosan nézve – az orosz érveket korántsem lehet félreseperni egy kézlegyintéssel.
Vélhetően a 2022-es év is bővelkedni fog konfliktusokban, amelyek a világ számos pontján idézhetnek elő komoly válságokat. A Council on Foreign Relations (CFR) azt vizsgálta friss elemzésében, hogy melyek lehetnek azok a gócpontok, amelyek leginkább megbolygatják a világ békéjét, és amelyek kapcsán felmerülhet a szélesebb eszkaláció kockázata.
Külügyminiszter-helyettesi szinten zajlottak a tárgyalások hétfőn az Egyesült Államok és Oroszország között az ukrajnai helyzetről. Előrelépés nem történt: Oroszország nem kapott biztosítékot arra, hogy Ukrajna nem lesz a NATO tagja, az Egyesült Államok pedig nem kapott biztosítékot arra, hogy Oroszország nem fogja megtámadni Ukrajnát. Ugyanakkor az orosz tárgyalófél újra kijelentette, nem áll szándékukban megtámadni szomszédukat. Mióta az ukrán határ menti orosz csapatösszevonásokról érkeznek hírek, ez volt az első alkalom, hogy orosz és amerikai diplomaták szemtől szemben tárgyaltak egymással.
Ukrajna teljes lerohanása azt jelentené, hogy Putyin olyan méretű háborút indítana, amilyet Irak 2003-as amerikai megtámadása óta nem láttunk. Nyugati szakértők ezért megkérdőjelezik, hogy lehetséges-e tartós orosz győzelem Ukrajnában – írja a Guardian.
Az Egyesült Államok őszinte, nyílt megbeszélést folytatott Oroszországgal az ukrajnai válságról - jelentette ki hétfőn este Wendy Sherman amerikai külügyminiszter-helyettes a Genfben tartott tárgyalások lezárultával.