Az Európai Unió egyre több vezetője szorgalmazza, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM), a 422 milliárd eurós vészhelyzeti mentőalap lépjen túl eredeti szerepén, a bajba jutott gazdaságok megmentésén, és inkább védelmi ipari beruházásokra vagy az orosz agresszióra való szélesebb körű reagálásra szánt olcsó hitelek elosztását tűzzék ki feladatául – értesült a Politico.
Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó a Financial Timesnak nyilatkozva megerősítette, hogy Ukrajna 2025-ben, az Egyesült Államok által jóváhagyott 61 milliárd dolláros segélycsomag és további nyugati támogatások segítségével tervez ellentámadást indítani az orosz megszállás alatt álló területek visszafoglalása érdekében - tudósított a FT.
Gazdasági kérdések mellett az ukrajnai háború és a globális biztonság is szóba került hétfőn a kínai-francia-európai uniós háromoldalú csúcstalálkozón Párizsban - derült ki az egyeztetést követően Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke által kiadott közleményből, melyben nyíltnak és őszintének nevezte a megbeszéléseket.
Az Egyesült Államok kormánya felgyorsította az ATACMS-típusú nagy hatótávolságú rakéták gyártását, így Amerika védelmi képessége nem sérül azzal, ha ezeket a fegyvereket nagy mennyiségben elkezdik leszállítani Ukrajnának - írja a Newsweek.
Ha a NATO katonákat küld Ukrajnába, a katonai szövetség háborúba kerül Oroszországgal, ebben az esetben pedig egy olyan katonai konfliktus robban majd ki, amely az egész világra kiterjed és nukleáris fegyverekkel vívják majd meg – írta ki Twitter-oldalára Dmitrij Medvegyev orosz nemzetbiztonsági vezető, volt elnök.
Két évvel az ukrajnai orosz invázió után az ország gazdasága ellenállónak bizonyult a nyugati szankciókkal szemben. A 25 milliárd dolláros Arctic LNG 2 létesítmény azonban, amely Moszkva exportnövelő és költségvetést feltöltő terveinek kulcsfontosságú eleme, az amerikai korlátozások miatt gyakorlatilag bénultan áll. Más területeken is látszik, hogy szépen lassan hatni kezdenek a szankciók.
Érdekes felvétel jelent meg egy orosz Telegram-csatornán egy amerikai gyártmányú Abrams harckocsi elleni orosz támadásról. A harckocsira egy Lancet páncéltörő drónt küldtek rá az oroszok, nagyon úgy fest, hogy a harcjármű kiégett.
Az első orosz "teknőstank" rövid élete során gyorsan legendává vált: a furcsa kiegészítő páncélzattal ellátott harckocsi először a donbaszi harcok során tűnt fel még áprilisban, majd újabb és újabb, egyre furcsább variánsai jelentek meg a frontvonalakon. Most egy harmadik variánst is lencsevégre kaptak.
A Baba-Jaga becenévre keresztelt ukrán fejlesztésű drón Kijev arzenáljának egyik legfélelmetesebb tartozéka: a nagy méretű fegyver komoly bombaterhet képes levegőbe emelni, egy hátránya ugyanakkor van: többi "kollégájához" képest borzasztó nagy célpontot nyújt, amit az orosz mesterlövészek most ki is használtak.
Újabb szankciókkal próbálja megtörni az Egyesült Államok az ukrajnai háborúban Oroszországot, azonban az eddigi intézkedések csak korlátozott sikereket hoztak. Most Washington ezért egyre inkább a büntetőlépések kijátszásában segédkező kínai és egyéb országokhoz tartozó cégeket vette célba. Azonban szakértők szerint Peking bármikor kész kihátrálni Oroszország mögül, ha a Nyugat kész kereskedelmi, gazdasági engedményeket tenni. Kína támogatása nélkül pedig Vlagyimir Putyin orosz elnök hamar kilátástalan helyzetbe kerülhetne a háborúban.
Nemrég jelent meg az X-en (korábban Twitter) egy videó, amin az látható, ahogyan ukrán FPV drónok megsemmisítenek egy orosz MT-LB páncélozott szállító harcjárművet. Ebben önmagában semmi meglepő nem lenne, az azonban minimum furcsa, hogy a páncélosra milyen "kiegészítőt" eszkábáltak az oroszok.
Az orosz olaj- és gázágazat, amely az ukrajnai háború egyik kulcsfontosságú finanszírozási forrása, munkaerőhiánnyal küzd, mivel a gazdaság teljes háborús mozgósítása súlyosbítja a régóta fennálló demográfiai problémákat. A szankciók és a rubel elértéktelenedése miatt pedig a vendégmunkások sem érkeznek már Oroszországba. Mindez súlyos gazdasági problémákat okozhat már közép távon is.
Szombaton kiderült, hogy Donald Trump újbóli megválasztása esetén a NATO-tagállamokat arra kényszerítené, hogy védelmi kiadásaikat a GDP 3 százalékára emeljék, reagálva ezzel az Oroszország és Kína jelentette fenyegetésekre, miközben az Ukrajnának nyújtott támogatást nem számítaná bele ebbe a keretbe. Eközben a G7 országok vezetői tárgyalásokat folytatnak egy olyan javaslatról, amelynek értelmében Ukrajnának 50 milliárd dollár értékű segélyt nyújtanak, amit az Európában befagyasztott orosz vagyonból származó nyereségből finanszíroznának. Cikkünk folyamatosan frissül.
Oroszország nagyszabású éjszakai dróntámadást hajtott végre Ukrajna ellen vasárnapra virradóra dacára az ortodox húsvétnak. Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter vasárnap arról számolt be, hogy az ukrán energetikai infrastruktúrát március 22. óta pusztító, szinte napi rendszerességű masszív orosz drón- és rakétacsapások következtében több mint egymilliárd dolláros (363 milliárd forint) kár keletkezett.
Bevette az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Ocseretine települést, miközben négy frontszakaszon foglalt el kedvezőbb állásokat, és 15 ukrán rohamot és ellenrohamot vert vissza - közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium.
A BBC vizsgálata szerint kiszivárgott dokumentumok alapján Oroszország kubai állampolgárokat toboroz a fegyveres erőibe, miközben a kubai kormány határozottan elutasítja az ilyen tevékenységeket - szemlézte a brit médiatársaságot a Kyiv Independent.
Az oroszok Donyeck megyében több települést is elfoglaltak, kihasználva a fölényüket. Nemrégiben egy olyan felvételt is nyilvánosságra hoztak, amelyen pontosan követhető, hogy ez mit jelentett számukra.
Az Oroszországra kirótt nyugati szankciók ellen a várakozásoknál ellenállóbbnak bizonyult az ország gazdasága, ám vannak olyan területek, amelyen súlyos hatásokat gyakorolnak a korlátozások. A Bloomberg összefoglalója szerint az egyik ilyen terület az éppen az egyik legfontosabb területet, a gázipart érinti.
A Financial Times több európai titkosszolgálati forrásból is úgy értesült, hogy az oroszok megpróbálnak beszivárogni a kontinensre és ott a kritikus infrastruktúra ellen robbanásokat terveznek.
Az orosz erők intenzíven törekednek Csasziv Jar városának elfoglalására, amely kulcsfontosságú mind az ukrán, mind az orosz fél számára. Jevhen Dykij, az orosz-ukrán háború veteránja szerint a városért folyó harcok jelentősége túlmutat a május 9-i dátumon, amelyet gyakran emlegetnek a médiában, ugyanis a város stratégiai jelentősége miatt sorsdöntő lehet a Donbász feletti ellenőrzés szempontjából - jelentette a 24 Kanal.
Sokat vár a lépéstől Donald Trump.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Elsőre talán nem is olyan nyilvánvaló.
Sokak szerint még novemberben eléri a mérföldkövet az árfolyam.
Milyen hatása lehet ha Donald Trump betartja ígéreteit?
Mit tehet a kormány?
Hallgasd meg az előzetest már most!
