"Most fogadtuk el és működni fog" - szűkszavúan csak ennyit mondott Orbán Viktor az ATV riporterének kérdésére reagálva. Közben a törvény elfogadása óta - bár Áder János még alá sem írta - egyes cégek el is kezdték alkalmazni a törvény által kínált lehetőségeket, Brüsszel vizsgálja az uniós joggal való összeegyeztethetőségét, a magyar szakszervezetek pedig sztrájkra készülnek.
Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottságot hoz létre három nagy szakszervezeti konföderáció, illetve tizenöt másik érdekvédő szervezet - mondta el a Népszavának Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. A cél, hogy összehangolják az országszerte zajló szervezett demonstrációkat.
A közigazgatási bíróságok létrehozásáról szóló és a túlórát szabályozó, múlt héten elfogadott törvényeket is górcső alá veszi az Európai Bizottság, meggyőződve az uniós joggal való összeegyeztethetőségükről - erősítette meg kedden szóvivői útján a testület a Bruxinfo cikke szerint.
Hétfő este, az MTVA központi épülete előtt zajló tüntetésen felszólalt Székely Tamás, a Magyar Szakszervezetek Szövetségének alelnöke is.
Bár Áder János államfő még alá sem írta a Munka Törvénykönyvének módosításáról szóló, múlt héten elfogadott törvényt, erre hivatkozva már elkezdte egy nyírségi cég megküldeni dolgozóinak a 400 óra túlmunkát lehetővé tevő munkaszerződés módosítást - írja a hvg.hu az olvasótól kapott szerződéstervezet alapján.
Richard Branson milliárdos üzletember szerint a technológiai fejlődésnek köszönhetően az emberek kevesebbet fognak dolgozni a jövőben, így eljön majd az idő, amikor három, sőt akár négy napos is lehet a hétvége. Ha okosabban dolgozunk, nem kell majd több időt munkával tölteni - fogalmaz blogbejegyzésében. Magyarországon pont a héten mozdultak el ezzel ellentétes irányba a dolgok.
A túlmunka-szabályozás módosítását maguk a gazdasági szereplők kérték - árulta el még a hét közepén Palkovics László innovációs miniszter. Gulyás Gergely cáfolta ezt, mondván, nem a "gazdaság szereplői" (értsd: vállalati lobbisták) kérték a törvénymódosítást. Ezek után Palkovics is rejtélyesebbre fogta: tegnap esti interjújában a Hír Tv-nek valahogy úgy fogalmazott, hogy a kormány ki tudta találni, mit szeretnének a vállalatok.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) nyílt levélben fordul a köztársasági elnökhöz. Az államfőtől a konföderáció azt kéri, hogy alkotmányos jogkörével élve küldje vissza megfontolásra a munka törvénykönyvét érintő módosításokról szóló, szerdán elfogadott, "rabszolgatörvényként" emlegetett előterjesztést.
A rabszolgatörvény alkalmazásának megakadályozására buzdít a BKV-s Egységes Közlekedési Szakszervezet. Az EKSZ elnöke szerint a törvény végszavazását követő tömegtüntetésen kiderült: a fiatalok is felismerték, a szégyenletes törvénnyel éppen most nyomorítja meg a kormány a jelenlegi munkavállalók élete mellett az ő jövőjüket is.
A szakszervezetek és az ellenzék heves tiltakozása mellett, botrányos ülésen fogadta el ma a parlament a Munka Törvénykönyvének módosítását. Így jövő januártól 250-ről összeesen 400 órára emelkedhet az évente maximálisan elrendelhető túlmunka ideje, igaz ezt önként vállalt túlmunkának tünteti fel a törvény, amelyről a munkáltatóknak 3 éves időintervallum alatt kell csak elszámolniuk a munkavállalóval. Mára a kormány egyik minisztere, Palkovics László már azt mondta: valójában a cégek kérték a rugalmasabb túlórára lehetőséget adó törvénymódosítást.
A túlmunka-szabályozás módosítását maguk a gazdasági szereplők kérték - árulta el a Világgazdaságnak adott interjújában Palkovics László innovációs miniszter.
A kormány azért nem vonja vissza a munka törvénykönyvének módosítására vonatkozó javaslatát, mert az a munkások érdekét szolgálja - mondta Orbán Viktor az Atv.hu-nak kedden a parlamentben. A miniszterelnök hozzátette: tiszteli a szakszervezeteket, de ebben a kérdésben nincs igazuk.
Az Országgyűlés hétfőtől csütörtökig tartó négynapos üléssel zárja aktuális őszi ülésszakát. A képviselők szerdán több mint negyven javaslatról döntenek.
Miután az elmúlt hetekben valóságos káosz alakult ki arról, hogy a munkavállalókat miként, mennyi időt, és mikor lehet majd túlóráztatni a Parlament előtt lévő törvénymódosító-javaslat elfogadása után, így utánajártunk, mi lehet az igazság. Munkajogi szakértőket kérdeztünk a legfontosabb változásokról.
Az éves 250 órán felül további 150 óra rendkívüli munkaidőt, "önként vállalt túlmunkát" csak úgy rendelhet el a munkaadó, ha arra írásbeli megállapodást köt a munkavállalóval - tartalmazza az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága által csütörtökön elfogadott módosító indítvány.
Ebben a formában biztosan nem kérték a német cégek a túlóráztatásra vonatkozó szabályok módosítását, nem is érdekük, hogy rabszolgákként tartsák a dolgozókat - közölte a Népszavával a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara.
Úgy módosítaná a 400 óra túlórát lehetővé tevő törvényjavaslatot a Parlament vállalkozásfejlesztési bizottsága, hogy csak kollektív szerződés esetén lehessen elrendelni a magasabb túlóraszámot.
A túlórák számának drasztikus növelése nem lehet jó a munkaerőpiac minden szereplőjének. Miután a cégek örülnek, ki lehet találni, hogy kik lesznek a vesztesek. A 400-as túlórakeret minden bizonnyal már rengeteg dolgozónál okozhat hatékonyságvesztést, illetve akár egészségügyi problémákat is, így ha erre kényszerítik a munkavállalókat, akkor garantáltak a széleskörű negatív hatások.
"A kormány álláspontja, hogy a Munka Törvénykönyvének tervezett módosításának azt a célt kell szolgálni, hogy aki többet akar dolgozni, és így többet akar keresni, az elől a bürokratikus akadályokat le kell bontani" - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ az MTI-vel.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatja a túlórák számának törvényi emelését, a szakszervezetek azonban elutasítják. Arról beszélnek, hogy romolhat a dolgozók egészségi állapota.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Most először szerepelt azóta, hogy főnöke visszalépett a jelöltségtől.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Szerintük kétezer ukrán katona esett el vagy sebesült meg egyetlen nap alatt.
Az európai uniós tagállamok külügyminisztereinek ülésén.
Ezt állítja az ukrán vezér, aki rálát az adatokra.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
