Óriási csata elé nézünk Törökországban
Az eddigi legsúlyosabb válságba keveredett 11 éves hatalma alatt Tayyip Erdogan török kormányfő és adminisztrációja, és a belpolitikai bizonytalanság könnyen további eséseket hozhat a török piacokon a következő hónapokban. Az Erdogan által fémjelzett belpolitikai stabilitásból eddig sokat profitált Törökország, most viszont úgy néz ki, hogy a stabilitás igencsak megkérdőjeleződött, ami piaci szempontból kifejezetten rosszkor jött az országnak. A rendkívül nagy külső egyensúlyi sérülékenység miatt már eddig is szenvedtek a török piacok, most pedig a politikai kockázatok mindezt csak tovább fokozzák. A jelek szerint Erdogan most nagyon rászorul azon külföldi befektetők (kamatérzékeny) étvágyára, akiket nyáron még a kamatlobbi aktivistáinak nevezett. A nyár óta tartó piaci és belpolitikai feszültség mellett a jegybank még el tudta kerülni a kamatemeléseket, de ez a vonakodó stratégia az utóbbi napokban már padlóra küldte a török lírát. Óriási csatának nézünk tehát elébe a piacok és a török hatóságok között, amely jórészt arról szól, hogy az égetően szükséges külső forrásokhoz hozzá tud-e jutni Törökország és ha igen, akkor milyen áron.
Elemzésünk főbb megállapításai:
- 11 éves hatalmának legsúlyosabb válságába jutott az Erdogan-adminisztráció, mivel a kormánypártot érő támadások jórészt belülről érkeznek, miközben az elit korrupciós ügyei a társadalom széles rétegeit megrázhatják,
- Már nem zárható ki Erdogan távozása a hatalomból, a belpolitikai instabilitás viszont kifejezetten rosszkor alakult ki piaci szempontból,
- A nagy összegű rövid lejáratú külső adósság és a folyó fizetési mérleg magas hiánya eddig is igen sérülékennyé tette az országot, amelyet az fokozott, hogy a jegybanki tartalékok mértéke ezek összegétől lényegesen alacsonyabb
- Ezt a sérülékenységet az csak tovább növeli, hogy a Fed eszközvásárlási programja lassulni kezdett, ami egy új globális pénz- és tőkepiaci környezetet jelent
- A külföldi befektetők török részvény- és főként állampapír kitettsége még mindig magas, így az egyik legfőbb kockázat a török piacokra és a pénzügyi stabilitásra az, hogy a megingott bizalom miatt ezen befektetők jelentős része tőkekivonásba kezd,
- A líra hanyatlása csak tovább nehezíti az inflációs problémát, a fizetőeszköz stabilizálására eddig alkalmazott jegybanki stratégia nem igazán működik, így valószínűleg elkerülhetetlen az akár drasztikus kamatemelés,
- Ezek viszont tovább lassíthatják a török gazdaságot éppen akkor, amikor Erdogan kormánya több fontos belpolitikai megmérettetés elé néz,
- Mind belpolitikailag, mind gazdasági-pénzügyi értelemben kifejezetten nyugtalan időszak elé néz Törökország.
