A koronavírus-járvány negyedik hullámának leszálló ágában törvény született a távmunkáról Magyarországon. A kormányzat ezt a második hullám óta ígéri, a negyedik hullámban pedig már nem is volt ajánlás az otthoni munkára vonatkozóan. A törvényi szabályozás értelmében a munkáltatónak és a munkavállalónak változatlanul munkaszerződésben kell megállapodnia a távmunkavégzésben, amely irányadó az újonnan bevezetett részbeni távmunkavégzésre is.
2022. június 1-ig tervezi meghosszabbítani a rendeleti úton történő szabályozást lehetővé tevő veszélyhelyzetet a kormány - derül ki az országgyűléshez benyújtott, 62 oldalas salátatörvényből. A jogszabály több egyéb fontos intézkedést is tartalmaz.
Ausztriában a kormány szerdai döntése értelmében a munkavállalók többségének novembertől dokumentummal kell igazolnia munkahelyén a koronavírus elleni védettséget.
A munkáltatók mindössze 35 százaléka bízik meg teljes mértékben a távmunkában dolgozó munkatársaiban, 39 százalékuk viszont úgy véli, hogy emberei otthon nem dolgoznak olyan keményen és hatékonyan, mint az irodában - közölte a Ricoh Europe kedden az MTI-vel.
A Google alkalmazottai között lesznek, akik fizetése jelentősen - extrém esetben akár negyedével is - csökkenhet csupán azért, mert hosszú távon home office-ban dolgoznak.
A munkahelyi ügyek kapcsán az elmúlt közel másfél év másról sem szólt, mint a home office-ról és a távmunkáról. Cikkek és tanulmányok garmadája firtatja a kérdést, hogy vajon a járvány végleg megváltoztatta-e a munkavégzés mikéntjét. Ezen publicisztikák azonban elsősorban csak a hétköznapi élet síkján firtatják a kérdést, miközben arra senki sem figyel, hogy a politikában is cöveket verhet a távmunka. A Politico cikke rávilágít, hogy az Európai Unió két legfontosabb intézményénél, a Bizottságnál és a Parlamentnél jelenleg heves viták folynak a demokrácia jövőjéről az online térben.
A német bankok a hibrid irodai átállás élmezőnyébe törnek, ahogy már nemcsak beszélnek a kisebb irodai igényükről, hanem konkrét lépéseket is tesznek - írja a Bloomberg. Több nagyobb német bank is irodákat zár be, illetve költözik át kisebbe, hogy eleget tegyen dolgozóik alacsonyabb bejárási igényének.
A hibrid munkavégzés elterjedésével a dokumentumkezelésben is felgyorsult a digitális átalakulás. A legtöbb munkahelyen vegyesen, papíralapon és digitálisan is kezelik a különböző dokumentumokat, a vállalkozások 11,5 százalékánál azonban csak papíralapú a teljes folyamat. Egy online felméréséből kiderült, hogy a cégek többsége, azért napi szinten használja a nyomtatót.
A vírusidőszak pozitív hozadéka a távmunka trenddé válása, melynek köszönhetően határtalanná váltak a munkavégzés helyének lehetőségei. Hazánkban a világjárvány előtt jócskán uniós átlag alatti volt a rendszeresen otthonról dolgozók aránya, ez most változhat - derül ki a Loffice kutatásából.
A koronavírus első hulláma idején tavaly májusban 760 ezer főnél érte el a csúcsát a távmunkában, vagy home office-ban dolgozók száma Magyarországon, aztán télen a második hullám idején már jóval kevesebben dolgoztak távmunkában és a számuk januárban 510 ezer fő körül tetőzhetett, aztán februárban 482 ezer főre csökkent – derül ki a KSH legfrissebb összesítéséből, amely immár területi és ágazati szinten is bemutatja a tavalyi távmunka folyamatokat. Az idén március 8-tól tegnapig tartó szigorúbb korlátozások (kijárási tilalom, boltzár) alatt a home office-ban dolgozók száma bizonyára ismét emelkedett, és most az enyhítések hatására az elmúlt hónapok számai alapján nagyjából félmillió fő körül lehet.
Sokkal többen dolgoztak otthonról a koronavírus-járvány első hullámában, mint a másodikban – derült ki a KSH friss adataiból. A távmunkában még februárban is messze elmaradtunk az első hullám csúcsától.
A magyarok 60 százaléka dolgozna olyan külföldi munkaadónak, aki költözés nélkül lehetővé teszi a magyarországi munkavégzést, a legtöbben Ausztriában, Németországban, az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, illetve Svájcban vállalnának szívesen így távoli munkavégzést - közölte a Boston Consulting Group (BCG) kedden az MTI-vel.
A veszélyhelyzet meghosszabbításával párhuzamosan a távmunkára vonatkozó speciális szabályokat, illetve a kutatás-fejlesztési bértámogatási program hatályát is meghosszabbították május 23-ig – hívta fel a figyelmet Bodó Sándor. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára azt jelezte: távmunkában decemberben már mintegy 400 ezren dolgoztak itthon a korábbi 250 ezer fő helyett, míg a K+F bértámogatást eddig 11-12 ezer embernek igényelték és kétharmaduknak már folyósították is a pénzt.
Az Európai Parlament törvényileg garantálná, hogy a munkavállalók a munkaidőn kívül hátrányos következmények nélkül távol maradhassanak az elektronikus munkahelyi hálózatoktól.
Továbbra is késik a korábban beharangozott távmunka szabályait módosító törvényi változás, ami a távmunkaszabályozás hiányosságait lenne hivatott pótolni. A koronavírus második hulláma miatt bevezetett veszélyhelyzet azonban sürgetővé tette a kérdés rendezését, vagy legalábbis rugalmasabbá tételét. Ezt az űrt igyekszik most kitölteni a Kormány egyik legújabb rendelete.
Biztonságosabbá teszik a munkavégzést, csökkentik az egészségügyi kockázatokat a munkahelyeken a távmunka veszélyhelyzet időtartama alatt rugalmasabbá váló szabályai – mondta Bodó Sándor. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára közölte, a kormány rendelete értelmében a munkáltatók és a munkavállalók a munka törvénykönyvétől eltérően állapodhatnak meg a távmunkáról. Az átmeneti szabályozás így hozzájárul ahhoz, hogy a vállalkozások a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet alatt is talpon maradjanak, ezzel védi a magyar gazdaságot és munkahelyeket.
Több olyan adottsága is van a magyar gazdaságnak és társadalomnak, amelyek valamennyire segíthettek tompítani a koronavírus-válság első hullámának erősen negatív hatásait, miközben más uniós tagállamok sok régiója jóval nagyobb mértékben megszenvedték azokat – mutat rá egy most közzétett uniós elemzés. Ilyen adottság például az, hogy bár a külföldi turizmus fontos itthon, de azért a belföldi turizmus is lényegesen több régióban, ami már a nyári hónapokban segített tompítani valamelyest a durva hatásokat. Emellett a szélessávú internettel való lefedettség mértéke, és a távmunkában potenciálisan végezhető tevékenységek viszonylag magas aránya szintén tompított valamelyest a lezárások negatív gazdasági hatásain, igaz még ezekkel együtt is 6-20% közötti GDP-zuhanást szenvedhettek el a magyar régiók júniusig a kormányzati ellenintézkedések hatásától eltekintve. Közben a környékünkön sok lengyel, szlovák, horvát és román régió még ennél is jóval nagyobb zuhanást élt át. A gazdasági hatásokon túl az is fontos, hogy a járványnak fokozottan kitett 65 év feletti korosztály aránya a magyarországi régiókban jóval kisebb, mint például sok spanyol, vagy olasz régióban, amelyekben sajnos durván felfutott a halálozás. Számos érdekes, eddig nem látott ábrán mutatjuk be a vírusválság uniós statisztikai régiókra gyakorolt hatásait és ezek alapján összességében kicsit akár meg is nyugodhatnánk a magyar gazdaság kilátásait illetően - ha nem ütött volna be nagy erővel a járvány második hulláma.
A koronavírus-járvány első hullámában a lezárások az otthonról történő munkavégzés elterjedését hozták. Sokáig megjósolhatatlan volt, hogy vajon a home office divatja csak a lezárás idejére erősödik fel, vagy a kikényszerített gyakorlat áttör egy gátat, és a Magyarországon meglehetősen népszerűtlen rugalmas munkavégzés ezen formája tartósabban meghonosodik. Biztosat természetesen még most sem mondhatunk, de a legfrissebb számok alapján úgy tűnik, megmozdult valami.
