Az elmúlt években egyre feszültebb a légkör a tajvani kérdés miatt. A kis sziget ellenőrzése miatt egymásnak feszül Kína és az Egyesült Államok, de a háttérben a helyi vezetők közben nem szeretnék hagyni, hogy a globális nagyok a fejük felett önhatalmúlag döntsenek a kérdésben. Bár Washington támogatása egyelőre töretlen, azért vannak intő jelek, ami aggodalmakra ad okot Tajvanban.
A Tajvani Néppárt (TPP), az ország harmadik legnagyobb politikai ereje, amely korábban a tiszta politika ígéretével nyerte el a fiatal szavazók támogatását, most pénzügyi visszaélések vádjaival szembesül. A 2019-ben Ko Ven-je, Tajpej korábbi polgármestere által alapított párt népszerűsége jelentősen csökkent - tudósított a Nikkei Asia.
Ma Jing-csiu, aki 2008 és 2016 között volt Tajvan elnöke, értékelte Donald Trump tervét arra vonatkozóan, hogy a republikánus politikus a szigettel „fizettetné meg” az amerikai védelem költségeit. A korábbi vezető szerint aggasztó lenne, ha megválasztása esetén beváltaná az ígéretét a nyugati nagyhatalom első embere – írja a South China Morning Post.
Peking aggodalmait fejezte ki amiatt, hogy amerikai rakétaindító állomások jelentek meg a Fülöp-szigeteken. A keleti nagyhatalom attól tart, hogy az állandó telepítés esetén alapvetően változnak meg az erőviszonyok a térségben – írja a Nikkei Asia.
Az amerikai képviselők egy csoportja olyan kétpárti törvényjavaslatot terjesztett elő, amely a jövőben előírná az Egyesült Államokban található cégek számára, hogy hozzák nyilvánosságra a Kínai Köztársaságban (vagyis Tajvanon) található érdekeltségeiket – írja az Asia Times.
A kínai katonai vezetés rossz néven vette, hogy egy kanadai hadihajó haladt át a Tajvani-szoroson – írja a South China Morning Post.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter szombaton találkozott kínai kollégájával, Vang Jivel, hogy megvitassák Washington aggodalmait Peking Tajvannal szembeni fellépése és Oroszország ukrajnai háborújának támogatása miatt. A találkozóra egy laoszi regionális csúcstalálkozó alkalmával került sor, amely már a hatodik ilyen megbeszélésük volt 2023 júniusa óta.
Hétfőn, július 22-én kezdetét vette Tajvanon az egyhetes Han Kuang hadgyakorlat, amely immár negyvenedik alkalommal kerül megrendezésre. A nyugat-tajvani légierő bázisairól felszálló katonai repülőgépek, köztük F-16-os vadászgépek és C130-as szállító repülőgépek is részt vesznek a gyakorlatokon – írja a Taiwan News.
A Huawei szabadalombitorlás vádjával perelte be a tajvani chipgyártó óriást, a MediaTeket - írja a HVG.
Pénteken és szombaton is több, mint tucatnyi kínai katonai repülőgép közelítette meg, vagy lépte át a Tajvani-szoros úgynevezett középvonalát, ami feltételes demarkációs vonalnak számít Tajvan és Kína között. A kínai gépek aktivitása valószínűleg azzal függ össze, hogy éppen ezekben a napokban zajlik egy tajvani hadgyakorlat rendkívül közel Kína szárazföldi részéhez.
Donald Trump, a novemberi amerikai elnökválasztás republikánus jelöltje alaposan meglepte a világot a kijelentésével, mivel szerinte Tajvannak meg kell fizetnie az Egyesült Államok védelmét.
Tajvan védelmi minisztériuma szombaton bejelentette, hogy figyelemmel kíséri a Kína északi részén, Belső-Mongóliában zajló rakétakísérleteket. A légvédelmi erők készenlétben állnak, hogy bármilyen fenyegetésre azonnal reagálni tudjanak.
Műholdfelvételek alapján a kínai hadsereg (PLA) az amerikai vadászgépek és a repülőgép-hordozók elleni támadásokat gyakorolja a hszincsiangi sivatagos területen. A manőverek célja egy esetleges taktika kidolgozása lehet egy az Egyesült Államok ellen vívott háború esetére – írja a South China Morning Post.
A tajvani védelmi minisztérium szerint szerdán Tajvan és a Fülöp-szigetek közelében is elhaladt a Shandong nevű kínai repülőgép-hordozó, a manőverhez pedig vadászgépek tucatjai csatlakoztak – írja a Reuters.
A kínai hadsereg, a Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) legújabb tanulmánya szerint képes arra, hogy kizárólag drónok segítségével blokádot vezessenek be és tartson fenn egy szigeten. Ez a fejlemény új dimenziót nyit a modern hadviselésben, különösen Tajvan tekintetében - írta a South China Morning Post.
A tajvani kormány megemelte a Kínába való utazásra vonatkozó figyelmeztetését, felszólítva állampolgárait, hogy csak akkor utazzanak a szomszédos országba, ha feltétlenül szükséges. A döntés hátterében az áll, hogy Peking a múlt héten azzal fenyegetőzött, kivégzi azokat, akiket „megrögzött” tajvani függetlenségpártiaknak tart – írja a Reuters.
A tajvani haderő június 25-én bemutatta az új 8x8-as, 105 mm-es páncélvadászát, amely vélhetően a Clouded Leopard II gyalogsági harcjármű előfutára – számolt be az Army Recognition.
Az elmúlt években már megszokottá vált, hogy amint az időjárási körülmények lehetővé teszik, Kína folyamatosan növeli a katonai nyomást Tajvanon. Június 26-án ismét több gép közelített a sziget felé, a tajpeji hatóságok szerint egy átfogó stratégia van az incidensek hátterében – írja a South China Morning Post.
Kína 41 katonai repülőgépe és drónja, illetve hét hajója közelítette meg Tajvant, és a légi járművek egy része át is lépte a Tajvani-szoros úgynevezett középvonalát, ami feltételes demarkációs vonalnak számít Tajvan és Kína között.
Az amerikai külügyminisztérium egy több mint 360 millió dollár értékű, drónokat és rakétákat tartalmazó katonai szállítmány lehetséges eladását hagyta jóvá Tajvan számára - közölte a Pentagon alá tartozó Védelmi Biztonsági Együttműködési Ügynökség. Az Egyesült Államok törvényi kötelességet vállalt arra, hogy noha hivatalosan nem áll diplomáciai kapcsolatban a szigettel, eszközöket biztosít Tajvan számára az önvédelmének biztosítása érdekében.
Itt vannak a legfontosabb tudnivalók.
Kemény nap vár a forintra, az EKB kamatdöntése már csak jutalomjáték lesz.
Érdemes időben észbe kapni.
Ne lepődj meg, ha ezt látod a számládon.
Geopolitikai fegyver kerülhet az EU kezébe.
Az ALTEO szakértőivel beszélgettünk.
Erről és a magyar nyugdíjasokról volt szó a keddi Checklistben.
