Ma délután lezárult az első orosz-amerikai külügyminiszteri szintű csúcstalálkozó Rijádban, melynek célja az ukrajnai háború, illetve Washington és Moszkva elmérgesedett viszonyának rendezése. Összeszedtük, mi az, amit eddig tudni lehet az első nyilatkozatok alapján.
Kína magánkézben lévő olajterminálok bevetésével játssza ki az orosz olajra kivetett amerikai szankciókat. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a nagyobb kínai olajipari szereplők papíron tiszták maradjanak, és ne veszélyeztessék őket a büntetőintézkedések. Mindeközben továbbra is kedvezményes áron juthatnak hozzá az orosz — sőt, akár iráni — nyersolajhoz is, ami jelentős versenyelőnyt jelent számukra a nemzetközi piacokon.
Oroszország az első, nagyobb gazdasági jellegű áttörést 2-3 hónap múlva várja – jelentette ki Rijádban, az orosz-amerikai tárgyalások helyszínén Kirill Dmitrijev, az Orosz Közvetlen Befektetési Alap (RDIF) vezetője.
A Huawei új, háromba összehajtható okostelefonjával tér vissza a nemzetközi piacra. A kínai technológiai óriás a Mate XT modellel próbálja visszaszerezni korábbi pozícióját, miután az amerikai szankciók jelentősen visszavetették globális jelenlétét. A prémium kategóriás készülék 3499 eurós (1,4 millió forintos) árával a tehetősebb vásárlókat célozza meg - közölte a Cnbc.
Az Egyesült Államok jelentősen korlátozná Irán olajexportját, és fokozná a gazdasági nyomást az országra. Az amerikai pénzügyminiszter nyilatkozata szerint a cél az, hogy Irán olajkivitelét a jelenlegi szint kevesebb mint 10%-ára szorítsák vissza - jelentette a Bloomberg. Scott Bessent úgy véli, ha sikerül Irán olajexportját napi 100 ezer hordóra csökkenteni, az súlyos gazdasági válságba sodorná az országot.
Az iraki központi bank öt újabb helyi bankot tiltott el az amerikai dollárban történő tranzakcióktól, miután az amerikai pénzügyminisztérium tisztviselőivel tárgyalt a pénzmosás, a dollárcsempészet és más jogszabálysértések visszaszorítása érdekében – tudta meg a Reuters.
Európa mindenképpen az ukrajnai háború lezárását célzó „valódi tárgyalások” résztvevője lesz – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter, szöges ellentétét állítva annak, amit Keith Kellogg amerikai Ukrajna-ügyi főtárgyaló mondott a Müncheni Biztonsági Konferencián.
Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő vasárnap azt mondta, a Vlagyimir Putyin és Donald Trump közötti telefonbeszélgetés jelentősége az volt, hogy Oroszország és az Egyesült Államok mostantól a békéről, és nem háborúról fog beszélni egymással – írja a Reuters.
Ha felületesen nézzük, a nyugati szankciók nem kényszerítették térdre az orosz gazdaságot, sőt paradox módon hozzájárultak a növekedés visszaállításához. Mindez az állami kiadások drasztikus emelkedésének, a belső fogyasztásnak és a szankciók által előidézett importhelyettesítésnek köszönhető. A kedvező számok mögött mélyebb problémák húzódnak: a gazdasági növekedés döntően a hadikiadásokból fakad, a munkaerőhiány és az infláció egyre súlyosbodik, miközben az orosz technológiai fejlődés elmarad. Mindez arra utal, hogy bár Oroszország egyelőre elkerülte az összeomlást, a hosszú távú fenntarthatóság kérdéses, és a háború befejezése válhat a gazdasági stabilitás kulcsává.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elismerte, hogy a Kreml vezetője, Vlagyimir Putyin béketárgyalásokat akar kezdeni, de az a célja a tűzszüneti megállapodással, hogy ennek köszönhetően időt nyerjen és átcsoportosíthassa az orosz erőket - írja az Ukrainszka Pravda.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy Ukrajna rendkívül nehezen tudna fennmaradni az Egyesült Államok katonai támogatása nélkül, most és a háború befejezése után is - írja az Ukrainszka Pravda. Arra is figyelmeztetett, hogy Vlagyimir Putyin nem a háború befejezésére törekszik, hanem csak ideiglenes tűzszünetet akar, hogy átcsoportosíthassa erőit és feloldhassa a nemzetközi szankciókat.
Vlagyimir Putyin orosz elnök elkezdte összeállítani csapatát a Donald Trumppal folytatandó, az ukrajnai békéről szóló tárgyalásokra – értesült a Bloomberg.
Az Európai Bizottság pénteki sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy megkezdődtek a technikai szintű egyeztetések Magyarországgal és Szlovákiával az ukrajnai gáztranzit jövőjéről, és ennek érdekében egy külön munkacsoportot is létrehoznak a régió energiabiztonságának biztosítására. A kezdeményezés a január 27-ei uniós nagyköveti ülés nyomán született, ahol a Bizottság vállalta, hogy bevonja a két országot a tárgyalásokba. Ennek eredményeként a magyar kormány elengedte a vétófenyegetést, és támogatását adta az Oroszországot érintő szankciók meghosszabbításához.
Az ENSZ nukleáris megfigyelő szervezetének vezetője, Rafael Grossi figyelmeztetett, hogy fogyóban az idő az iráni atomprogram megfékezését célzó megállapodás elérésére. Teherán ugyanis egyre jobban felgyorsítja az urándúsítást, közelítve a fegyverminőségű szinthez. A helyzetet súlyosbítja, hogy megrekedtek a tárgyalások, és az Egyesült Államok új adminisztrációja még nem alakított ki egyértelmű álláspontot a kérdésben - közölte a Reuters.
Ha az amerikai szankció miatt kiesik a szerbiai NIS olajfinomító termelése február végétől, akkor azt az egész régió üzemanyag piaca meg fogja érezni, áremelkedés jöhet, igaz közben a Mol kész segíteni a helyzet kezelésében Szerbiának – ezt jelezte a szerb köztelevíziónak adott, pénteken megjelent nyilatkozatában Szijjártó Péter. A magyar külgazdasági és külügyminiszter tegnap járt Belgrádban, ahol a szerb energiaügyi miniszterrel, Dubravka Dedoviccsal folytatott egyeztetést; a NIS-szankció potenciális regionális üzemanyagpiaci következményeiről is említést tett a magyar tárca összefoglalója, de ennél bővebben is beszélt a kilátásokról pénteki interjújában Szijjártó. Abban azt vázolta, hogy nem ennek a szankciónak a visszavonása az új amerikai adminisztráció prioritása, hanem nagyobb ügyek, így arra utalt, hogy a NIS-t ért szankció akár hatályba is léphet.
Az Egyesült Államok szankciókat, sőt, katonai akciót is használhat abban az esetben, ha Oroszország nem hajlandó békét kötni Ukrajnával és biztosítani a kelet-európai ország hosszútávú függetlenségét – jelentette ki JD Vance amerikai alelnök.
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump váratlan kijelentést tett csütörtökön, amikor Oroszország visszatérését szorgalmazta a világ vezető ipari hatalmait tömörítő G7-csoportba. Az elnök szerint Moszkva kizárása hiba volt, és szívesen látná az ország újbóli csatlakozását a szervezethez.