Szeptemberben ünnepelte az Övezet és Út a tizedik évfordulóját, az alkalomra hamarosan számos ország részvételével tartanak fórumot Kínában. A kezdeményezésben több mint 150 állam vezetői vesznek részt, érdemes azonban felmérni az eddig eredményeket és levonni a tanulságokat. Cikksorozatunk első része a kínai globális kezdeményezés létrejöttét és változásait veszi górcső alá.
Kedden három neves hazai szakértő vitatkozott a kínai Övezet és Út kezdeményezés (Belt and Road Initiative - BRI) jubileumának alkalmából. A szakértők egy része úgy látja, hogy a projekt a teljes "afro-ázsiai térség újrakábelezésére" szolgál, de Kína alapvetően "nem képes a berögzült nemzetközi rendszert átalakítani." Összesen öt témakörben feszegették a a BRI eddigi eredményeit és lehetséges jövőjét.
Tizedik évében jár a kínai Egy Öv Egy Út kezdeményezés. A Hszi Csin-ping nevével fémjelzett program eredeti fókusza infrastruktúra építés volt, azóta az angol mozaikszóból lett BRI (Belt and Road Initiative) plecsnit Kína minden olyan projektre ráaggatja, amely az együttműködést illusztrálja. A 2010-es évek közepén a Visegrádi Négyek egymást követve csatlakoztak a programhoz, az utóbbi időszakban azonban megcsappant a lelkesedés. A Kínához fűződő várakozások nem váltak valóra, míg az Ukrajna elleni orosz agresszió folytán a térség összezár az euroatlanti közösséggel. Kivétel ez alól Magyarország, amely kitart Kína-politikája mellett, vállalva az ezzel járó feszültséget a V4-ek között. Vajon Peking mára valóban elvesztette volna a térséget? Pillanatkép a V4-ek és Kína kapcsolatáról 2023 nyarán.
A G7-országcsoport szombati nyilatkozatában jelezte: új kezdeményezést indított a gazdasági kényszerítés felszámolására, intézkedéseket helyezve kilátásba a gazdasági függőséget fegyverként felhasználó szereplők ellen.
Magyarországig ért az a kínai vámcsalási rendszer, amelyre kedden csapott le az Európai Ügyészség (EPPO). Több razziát tartottak Belgium-szerte, hogy felszámolják a hálózatot, miután egy éven át nyomoztak az ügyben. A gyanúsítottak állítólag elektronikai cikkek, játékok és más áruk behozatali adóját kerülték el belga magán vámügynökségek és Franciaországban, Németországban, Magyarországon, Olaszországban, Lengyelországban és Spanyolországban bejegyzett hamis cégek segítségével.
Az orosz-ukrán konfliktus kitörése óta Kazahsztán egyre több jelét mutatja annak, hogy szakítana a fő szövetségesének számító Oroszországgal, és a nyugati hatalmak, valamint Kína felé nyitna. A Kreml számára mind elhelyezkedése, mind nyersanyagtartalékai miatt kiemelten fontos belső-ázsiai állam elnöke, Kaszim-Zsomart Tokajev nyilatkozatában beszélt az ország jövőjéről, és a közelgő választások tétjéről.
Kína közjóként tekint az országban fejlesztett vakcinákra, amelyek exportján keresztül igyekszik megerősíteni saját hatalmi pozícióját. Úgy néz ki, hogy ebből a közjóból az afrikai, ázsiai és dél-amerikai országok mellett Magyarország is kaphat.
Eredményesen végződött a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítására kiírt tender, kihirdették a győztest, egy kínai-magyar konzorciumot, a kínált ár elfogadható - nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Pekingben.
Hamarosan aláírhatják a Budapest-Belgrád-vasútvonal korszerűsítésére vonatkozó építési szerződéseket - közölte Orbán Viktor pénteken a Kína-Közép-Kelet-Európa (KKE) együttműködés Dubrovnikban zajló csúcstalálkozóján.
Kétségtelenül a világ leghatalmasabb és legdrágább gazdasági projektje a Selyemút felélesztése, amivel Kína világhatalmi játékossá szeretne válni. Sőt, a kétpólusú világ nem is elég számára, az egyre nagyobb egyensúlytalanságokkal küzdő ország egyenesen világuralomra törne. Az "Egy övezet, egy út" (BRI) projekt tehát sokkal több, mint gazdasági útvonalak és az infrastruktúra fejlesztése. Kína olyan hitelezőként jelenik meg a világon, aminek beláthatatlan következményei lehetnek, hiszen a hitelezési politikájukat nagyon nehéz követni, és több ország már bele is rokkant. Az "Egy övezet, egy út" kezdeményezés azért is érdekes számunkra, mert Magyarország a legnagyobb támogatója a projektnek a kelet-közép-európai régióban, Kína pedig sokak szerint úgy látszik, hogy a valós súlyunknál sokkal komolyabb szerepet tulajdonít számunkra, ezt azonban bizonyára nem ingyen teszi. De miért éri meg nekünk, hogy ilyen közel legyünk Kínához? Kína lesz Magyarország nagy hitelezője? Kell-e félnünk attól, hogy nagy árat fizetünk majd ezért?
Heiko Maas német külügyminiszter bírálta Olaszország résztvételét Kína Egy övezet egy út nevű világméretű gazdasági-infrastrukturális tervében.
A kínai vezetés pénteken előállt egy ambiciózus tervvel, melynek keretében bevonnák "Egy Övezet Egy Út" gazdaságpolitikai stratégiájukba a sarki vizeket, létrehozva egy "Sarkköri Selyem Utat", amely reményeik szerint jelentősen lerövidíthetné a tengeri szállítási időt Kína és Európa között.
Eddig ember alkotta eszköz ilyesmire nem volt képes.
Kemény volt ez az év, és ezzel még nincs vége.
Cikkünket folyamatosan frissítjük.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
