Látszólag fékezhetetlenül terjed a koronavírus az Egyesült Államokban, a S&P 500 tőzsdeindex azonban mégsem teljesít rosszabbul, mint európai társai annak ellenére, hogy az európai országokban javarészt sikerült megfékezni a vírus terjedését.
Európában átlagosan kevesebb mint egy évig tartják a befektetők befektetési alapjaikat, pedig többségük ajánlott befektetési időtartama ennél jóval hosszabb. Az Efama friss jelentése szerint a tavalyi részvény- és kötvénypiaci jó teljesítmény nagyban hozzájárult ahhoz, hogy jelentős vagyonnövekedést könyvelhessen el az európai alapkezelői piac, amely így már közel 18 ezermilliárd eurónyi vagyon felett őrködik. Magyarország is kiemelkedett a kötvényalapok értékesítésében, de a számok csalókák.
Az idei első negyedévben a koronavírus elterjedése a világon több mint 18 ezermilliárd dollárt tüntetett el a piacokról februárban és márciusban, mielőtt áprilisban halványan, de ismét elkezdett volna magára találni a világgazdaság – mutat rá friss elemzésében a Capgemini. Becslésük szerint április végig mintegy 6-8%-kal esett vissza a globális vagyon 2019 végéhez képest, a gazdagok portfólióban rég nem látott szintre emelkedett a részvények aránya, és egyre többen fontolgatják a szolgáltatóváltást a túl magas díjak miatt.
Úgy tűnik, visszatért a magyar lakosság vásárlási kedve, legalábbis, ami a befektetéseket illeti, mivel májusban állampapírokba, befektetési alapokba és részvényekbe is jelentős pénzek áramlottak. Különösen az állampapíroknál jelenthet ez jó hírt, miután márciusban és áprilisban is jelentősebb visszaváltások voltak a koronavírus-válság közepette. A friss adatok szerint a részvényvásárlás továbbra is pörög, ami azt bizonyítja, hogy egyre többen szeretnének a részesei lenni a részvénypiaci fellendülésnek.
A kötvényalapok piacát sem hagyta érintetlenül a koronavírus miatti piaci pánik, de aki mert régiós és nemzetközi piacokra evezni és nyugton maradt, amikor mindenki részvényt kezdett el venni, többet kereshetett fél év alatt, mint szuperállampapírral. A legnagyobb hazai kötvényalapok vagyonát összességében nem olvasztotta le a koronavírussal kapcsolatos bizonytalanság, a megmaradt pénzpiaci alapok vagyona is nőni tudott az elmúlt fél évben. A legtöbb pénzt továbbra is az OTP Optima kezeli több mint 177 milliárd forinttal, a legnagyobb hozamot pedig féléves időtávon az Aegon Nemzetközi Kötvény hozta 10,6%-kal.
221 fővel 2825-re nőtt a dollármilliárdosok száma a világon tavaly, de még a számuknál is nagyobb növekedést mutat a vagyonuk, 9400 milliárd dollár van már a zsebükben – derül ki a Wealth-X friss tanulmányából. A régiók közül Észak-Amerikában és Ázsiában nőtt legnagyobb mértékben a milliárdosok száma és vagyona, de még mindig Észak-Amerikában élnek közülük a legtöbben. Érdekesség, hogy a 9400 milliárd dollár harmada csupán 15 ember kezében koncentrálódik.
166 abszolút hozamú sorozatból csupán 85 zárta pozitív hozammal az elmúlt egy évet, fél éves időtávon még ennél is kevesebb, mindössze 56 sorozatnak sikerült pénzt hoznia a konyhára. A koronavírus miatti tőzsdei lefordulás az abszolút hozamú alapok teljesítményét is megtépázta, de így is akadtak olyan alapok, amelyek egy éves időtávon 10% feletti hozamot értek el, ezek kivétel nélkül az OTP és a Hold Alapkezelő alapjai. A tavaly évet a legjobb hozammal záró OTP Supra idén már a legrosszabbul teljesítő alapok között van, de vagyonával még mindig ez a legnagyobb abszolút hozamú alap Magyarországon.
Nagy volumenben veszi tovább a saját részvényeit az OTP, tegnap újabb 1,65 milliárd forintot költött a bank.
Folytatta a saját részvény vásárlásokat az OTP, a bank július 1-én 130 ezer darab saját részvényt vett. Emellett Pongrácz Antal az OTP igazgatóságának tagja 60 millió forint értékben értékesített OTP részvényeket.
282,4 millió forint forint összegű, vissza nem térítendő költségvetési támogatást nyert el a Megakrán.
Történelmi turbulenciákon vannak túl a világ tőkepiacai, az év első másfél hónapja még optimistán telt, a történelem leghosszabb ideig tartó bikapiaca vígan dübörgött, aztán hetek leforgása alatt összezuhantak a piacok, majd a mélypontról villámgyorsan jött a felpattanás. A hosszú lejáratú amerikai állampapírok mellett, a technológiai óriáscégek részvényeivel lehetett idén szép hozamokat elérni, de néhány nyersanyag, például az arany is kiemelkedő teljesítményt nyújtott. A részvénypiacok kezdenek magukhoz térni, főként a technológiai és biotech részvények mentek idén nagyot.
Az Akko Invest mai bejelentése alapján a társaság döntött az ALQ69 Zrt. jegyzett tőkéjének 74 százalékát megtestesítő üzletrészének értékesítéséről. Az cég a befolyó összegből akvizíciókat kíván megvalósítani.
Bár az alapkezelők és bankok is azon az állásponton vannak, hogy rövidíteni kellene az európai tőzsdék nyitvatartási idejét, a tőzsdék ellenzik ezt az ötletet – írja a Financial Times.
Az Egyesült Államok döntéshozóinak a dollár leértékelésével kellene segítenie a világon - ezt nyilatkozta a CNBC-nek Hugh Hendry. Az egykori befektetési bankár, mára független makrogazdasági tanácsadó szerint azért lenne erre azükség, mert a jegybank élénkítő célú eszközvásárlási programja nem működik.
Közel 8 milliárd forint osztalékot fizet a Magyar Telekom macedóniai leányvállalata - jelentette be a Magyar Telekom kedden.
Júniusban mintegy 147 milliárd forintért jegyeztek a szuperállampapírból a magyarok, tehát semmivel sem többet, mint májusban. Egyelőre úgy tűnik, az újranyitás és a veszélyhelyzet elmúlta sem lendítette fel a MÁP+ keresletét.
Hamarosan jelentős összeget boríthatnak a részvénypiacokra a nyugdíjalapok, a negyedéves átértékelések hatására ez az összeg elérheti a 170 milliárd dollárt a JP Morgan becslése szerint – írja a Financial Times.
A Covid-krízis közepe óta komoly emelkedést láthattunk a világ tőzsdéin, ennek köszönhetően pedig a magyar befektetési alapok is elkezdtek magukra találni. Voltak olyan alapok, amelyek 30-40%-os visszapattanásokat produkáltak az idei mélypontjukról. Sajnos nem minden alap talált magára azok közül, amelyek a Covid-krízis alatt nagyobb ütést szenvedtek el.
Burton Malkiel szerint a piacon az utóbbi időben megjelenő sok kisbefektető számára a tőzsdézés a sportfogadások helyettesítője lett. Szerinte a day trédeléssel időről időre lehet nyerni, de hosszabb távon ez egy vesztes pozíció. Beszélt arról is, hogy el kell felejteni a 60/40-es portfóliókat és vannak biztonságosabb eszközök is már a piacon, mint a kötvények.
A karácsonyi készülődésben jelentős gyengülést és erősödést is láthattunk.
Itthon a Gránit Bank tőzsdére lépése szolgáltatta a legnagyobb izgalmakat.
Németország és az IMF küldte.
Új kabinettel fordulhatnak az új évre.
Folyamatosan mennek előre az oroszok.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
