Bár Svédország egyike a társadalmi egyenlőségre törekvő országoknak, 2019 eleje óta ott is folyamatosan emelkedik a gazdag emberek vagyona. A svéd pénzügyi miniszter szerint, ha K-alakú kilábalás lesz a gazdaságban, csak tovább növeli a gazdagok és szegények közötti vagyoni különbséget – számol be a hírről a Bloomberg.
Holnaptól kicsit más Amerikára fogunk ébredni, ma történik meg Joe Biden beiktatása. Ez nem biztos, hogy a tőkepiacoknak nagy öröm lesz összességében, de vannak szektorok, amelyek profitálhatnak belőle. A globális piaci kilátások szempontjából a legnagyobb kérdés, hogy mikorra lesz meg az átoltottság a koronavírus ellen, Európában ez nyárra vagy őszre várható. A második hullám W-alakú recesszióba taszította a világot, már csak az bizonytalan, hogy mennyire lesz mély a második V – mondták el az Equilor elemzői az idei piaci kilátásokról szóló mai eseményükön.
Közzétette legfrissebb számait a Netflix, amelyekből kiderült, hogy a cég előfizetőinek száma már átlépte a 200 milliót, valamint arról is beszámolt a cég, hogy többé nem lesz szüksége többmilliárdos kölcsönökre, hogy finanszírozni tudja a streaming szolgáltatására készülő filmeket és sorozatokat.
Ázsiában vegyes volt ma a kereskedés képe hétfőn, a kedvező kínai makroadatot követően emelkedni tudott a sanghaji és a hongkongi index, azonban Ázsia más részein rossz volt a hangulat. Az európai nyitás is gyengére sikerült, a kontinens vezető indexei mind mínuszban vágtak neki a hétnek, majd a nyitástól távolodva mérsékelt elmozdulásokat látunk az európai piacokon, és határozott irány a nap végére sem alakult ki. Az Egyesült Államokban a Martin Luther King Day miatt nincs ma kereskedés.
Majdnem az összes nagy jegybank jelentős pénznyomtatásba fogott 2020-ban, és arra számíthatunk, hogy ez idén is így lesz. De melyik jegybankok torzították legnagyobb mértékben a piacokat, és melyiken van még tere a jegybankoknak?
A 90 éves Warren Buffett vagy a haverja, a még nála is öregebb, 97 éves Charlie Munger mondja meg nekünk, hogy mi az epik? Dehogy, gondolhatják azok a fiatal, többségében tapasztalatlan befektetők, akik az elmúlt hónapokban özönlötték el a tőzsdéket. Nekik nagyobb adrenalinlöketre, gyors trade-ekre, és a kereskedéshez gyorsabb ötletekre, válaszokra van szükségük, amiket már nem a több százoldalas gyorsjelentésekben vagy végeláthatatlan befektetői prezentációkban keresnek, hanem az Instán és a TikTokon. És meg is találják. Kortünetnek és állatorvosi lónak tökéletesen megfelel Maren Altman, önjelölt kriptodeviza-szakértő és pénzügyi asztrológus, aki a bolygók állásából mondja meg, mikor kell adni vagy venni a bitcoint, a Teslát vagy éppen az amerikai dollárt. Altmannak a TikTokon már több mint egymillió követője van, akik rendszeresen kapnak iránymutatásokat pénzügyi témákban. A TikTok-influenszer elismeri, hogy pénzügyi képzettsége nincs, befektetési tanácsokat sem ad, így igazán számon kérni sem lehet rajta semmit. Hogy jó-e az, hogy a tőzsdékkel ismerkedő amatőröket egy másik tőzsdei amatőr vezeti? Nyilván nem, de az látszik, hogy igény az volna rá.
Sokan számítanak arra, hogy a koronavírus által sújtott gazdaság vissza fog pattanni, ami kifejezetten kedvező lehet az olyan részvények számára, amelyek lemaradók voltak az elmúlt időszakban látott raliban, ebből pedig az európai tőkepiacok is profitálhatnak 2021-ben.
Rekord mértékű friss pénz áramlott a tőzsdén kereskedett alapokba tavaly, ezzel a szektor kezelt vagyona átlépte a 8 ezermilliárd dollárt – írja a Financial Times.
David Amaryan megcsinálta azt, amiről a legtöbb befektető csak álmodni mer: a portfóliója minden évben ralizott az elmúlt egy évtizedben, és azt is elárulta, hogy milyen stratégiával fektet be.
Ázsiában javarészt emelkedtek a fontosabb indexek kedden, az európai színtéren azonban nem alakult ki határozott irány a keddi kereskedésben, a magyar tőzsde ma alulteljesítő volt. Mindemellett az amerikai nyitás is kifejezetten gyengére sikerült, minimális mozgásokat látunk a vezető tengerentúli indexek esetében.
Bár 2020 is egy kifejezetten izgalmas év volt, azért 2021 is számos meglepetést tartogathat még, amelyek kihatással lesznek a befektetések világára. A Fidelity legfrissebb elemzésében összegyűjtötte, hogy mire lehet számítani, illetve mire lesz érdemes figyelni idén a tőkepiacokon. Makrogazdasági szempontból a költségvetési politika, az infláció, és az USA új elnöki terminusa kapja a főszerepet. Emellett érdemes lesz figyelni a monetáris és költségvetési lépések kötvénypiacra gyakorolt hatásaira. Érdekes kérdés lesz még az is, hogy hogyan fogják kezelni a kormányok által a kieső gazdasági kereslet pótlására tett erőfeszítések során felhalmozott, jelentős összegű államadósságot. A részvénypiacok szempontjából pedig annak lesz fontos szerepe, hogy a gazdasági realitás végül képes lesz-e igazolni a túláradó befektetői optimizmust. Mindemellett az elemzés kitér arra is, hogy az ingatlanpiacon várhatóan milyen trendek fognak dominálni.
Márciusban még talán senki nem gondolta volna, hogy egy őrült kötvénypiaci ralit hoz magával a koronavírus-pánikot követő mennyiségi lazítási hullám. Pedig ez történt, és aki azt hitte, hogy ennél lejjebb már nem mehetnek a kötvényhozamok, az tévedett. Mindez persze nagyon jól jött a hazai kötvényalapoknak, az árfolyamemelkedésből főként azok a befektetők profitáltak, akik mertek a hazai piacon túlra tekinteni. A legjobban teljesítő stratégiák bőven meghaladták a szuperállampapír 4,95%-os hozamát.
Jövő héten új gazdaságélénkítő csomagot fog bejelenteni Joe Biden megválasztott amerikai elnök, amely 1000 milliárd dolláros méretű lesz és ennek ígérete a kereskedés vége felé új csúcsra repítette a vezető amerikai indexeket, amelyek egyébként mérsékelt mínusz felé haladtak arra a hírre, hogy az egyik demokrata párti szenátor azt jelezte: elutasítja a 2000 dolláros támogatási csekk kifizetését. Azután, hogy Donald Trump elnök békés hatalomátadást ígért és elítélte a szerdai washingtoni zavargásokat, csökkent a politikai kockázat az országban és ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy jelentősen esett az arany árfolyama. Közben a digitális aranynak nevezett bitcoin 42 ezer dollár felett újabb csúcsra ért.
Az ázsiai piacok pénteken követték az USA-t, a kínai tőzsdét leszámítva kifejezetten jó volt a hangulat, emellett Európa börzéi is jól teljesítettet, a német tőzsde új csúcsra került. A magyar tőzsdén ma valósággal elszabadultak az indulatok, több kispapír két számjegyű emelkedést mutatott a pénteki kereskedésben, és a BUX is jelentősebb pluszban tudott zárni. A tengerentúli tőzsdéken szintén emelkednek a meglepően gyenge munkanélküliségi adat után.
A dél-koreai médiaértesülésekre reflektálva a Hyundai pénteken közölte, hogy a tárgyalások korai szakaszában jár az Apple-lel, közös elektromos autó és akkumulátor gyártásáról.
Az MNB friss értékpapír-statisztikái szerint novemberben 179 milliárd forinttal nőtt a háztartások tulajdonában lévő értékpapírok állománya. Bár a részvények állománya is nőtt, a számokat jobban megnézve kitűnik, hogy a jó hozamoknak tudható be a növekedés. Novemberben ugyanis kitáraztak a részvényekből a magyarok, éppen a legrosszabbkor.
A tavaszi koronavírus-válságnál látott megtorpanás sem tudta kiütni a nyeregből a magyar vegyes alapokat, amelyeknek vagyona év végére új csúcsra tört. Az járt a legjobban, aki nem félt kockázatot vállalni, ugyanis a részvénytúlsúlyosabb alapokkal 10% felett is lehetett keresni. A legjobban teljesítő forintos sorozat tavaly az Amundi Diszruptív Vegyes Alapok Alapja A sorozata lett 24,4%-os hozammal.
A PLOS One folyóiratban frissen megjelenő tanulmányukban a szerzők arra a kérdésre keresték a választ, hogy vajon kifizetődő volt-e olyan környezeti, társadalmi és technológiai megatrendekbe fektetni az elmúlt közel fél évtized során, 2015 és 2019 között, amelyek már jelenleg is meghatározzák a közbeszédet és a gazdaságpolitikai diskurzust, de a jövőben minden kétséget kizáróan drasztikus befolyással lesznek a mindennapi életünkre. Úgy találták, hogy a különféle ESG tematikák mentén való részvénybefektetések már a COVID-19 előtti világban is szép hasznot hajtottak a befektetőknek. A lentiekben az ő írásukat közöljük.