Bár a koronavírus-válság közel sem lejátszott meccs, a tőzsdék az elmúlt két hétben elkezdtek megnyugodni, ennek pedig jótékony hatása volt a magyar befektetési alapok teljesítményére is. Néhány alap már több mint 30%-os emelkedést teljesített a március 18-ai, idei mélyponthoz képest és egyre kevesebb alap van, amely igen komoly, 20% feletti mínuszt mutat az év eleje óta.
Mislav Matejka, a JP Morgantől hétfőn figyelmeztette a befektetőket, hogy jelentős esély van rá, hogy a gazdaság egy „ördögi spirálba” kerül, amely jellemző a recessziókra. A szakember szerint, mivel ez a válság a fogyasztókat ért sokkon alapul, ezért jelentősen elhúzodhat a gazdaság helyreállása.
Sokak számára csábítóak lehetnek a válság alatt alaposan megütött légitársaságok részvényei, hiszen mostanra a legtöbb már értékének a felét elvesztette, így relatíve olcsók ezek a papírok. Jamie Baker, a JP Morgan elemzője szerint érdemesebb lehet a hagyományos légitársaságok papírjait figyelni a fapados légitársaságokéval szemben.
Szokatlan kép alakult ki az amerikai piacon, miközben az emberek egyre inkább aggódnak a koronavírus okozta gazdasági károk miatt, az részvénypiacok emelkedésével kapcsolatban durván megugrottak a várakozások az országban.
Nagyon borús jóslat érkezett Scott Minerdtől a részvénypiac jövőjét illetően, a befeketetési szakember szerint a legrosszabb esetben 1500 pontra zuhanhat az S&P 500, amely a pénteki záráshoz képest közel 40 százalékkal van lejjebb. A baljós hangvételű jóslatot elsősorban a gazdaság lassulásával és a vállalati eredmények lehetséges visszaesésével magyarázta.
Ahogyan az egész világban, úgy a hazai privátbanki szolgáltatók életében is jelentős változásokat hozott a koronavírus gazdasági és társadalmi hatása. Miközben ilyen piaci csapkodások közepette sok befektető inkább menekül a tőkepiacokról, a magyar gazdagok azt várják, mikor szállhatnak be. Ennek pénzügyi fedezetét pedig sokan állampapír-értékesítésből teremtik meg. A privátbanki szolgáltatók körében végzett körképünkből kiderül, hogy a magyar gazdagok szinte teljesen leálltak az eddigi slágerterméknek számító szuperállampapír vásárlásával, az állomány inkább csak stagnál, és ez nem olyan jó hír a lakosságra erősen támaszkodó államadósság-finanszírozásra nézve. Ne merüljön fel senkiben a kétség: a MÁP+-t döntően nem az átlagfizetésből élők veszik, hanem a vagyonosabb réteg.
A globális koronavírus-járvány alaposan megviselte a világ tőkepiacait, az első negyedévben kevés olyan eszköz volt, aminek emelkedett az árfolyama, a részvények és általában a nyersanyagok árfolyama nagyot esett, miközben a hozamcsökkenés miatt több ország állampapírjainak árfolyama tovább emelkedett, és a volatilitás is alaposan megugrott, így azoknak a származtatott termékeknek az árfolyama is nagyot emelkedett, amelyeknél az alaptermék valamelyik volatilitásindex, például a VIX volt. A Dow Jones elmúlt 124 évében egyszer sem volt példa olyan gyenge első negyedévre, mint az idei. A magyar tőzsde az alulteljesítők között volt, elsősorban az OTP és a Mol árfolyamának zuhanása miatt.
Azt még talán korai lenne kijelenteni, hogy vége a részvénypiaci zuhanásnak, azonban az mindenképp pozitív jel lehet, hogy több nagy amerikai cég vezetője is vásárolja a saját cégeinek részvényeit. A sajátrészvény-vásárlások biztatóak lehetnek azzal kapcsolatban, hogy a bennfentesek pozitívan látják a cégeik jövőjét.
Nagy kérdés most, hogy merre indulnak tovább a részvénypiacok, elértük-e már a piac alját, vagy lesznek még lefelé tartó körök? A JP Morgan stratégája szerint a mélyponton már túl vagyunk és az elemzőház néhány javaslattal is szolgált a jövőbeni befektetésekkel kapcsolatban.
A hatalmasra duzzadt állami vagyonalapok, melyeket jellemzően olajtermelő országok működtetnek, óriási részvényeladók lehettek az elmúlt hónapban, és még lehetnek is. A szakadó olajárak miatt nem engedhetik meg maguknak, hogy még a vagyonuk is drasztikusan csökkenjen, így egyfajta veszteségminimalizáló magatartást tanúsíthatnak.
Amennyiben tovább romlik a helyzet az amerikai tőzsdéken, értsd, tovább esnek az árfolyamok, akkor piaci elemzők és közgazdászok szerint az amerikai jegybank korábban soha nem használt eszközhöz nyúlhat: részvényvásárlásokba kezdhet az ETF-piacon keresztül.
Egy ideje már folytak a kiválasztási folyamatok a világ legnagyobb vagyonalapjának számító norvég alap vezetői székének odaítélésében, és valószínűleg sokakat érhetett meglepetésként, hogy nem belsős embert választottak a feladatra, hanem egy alig ismert londoni hedge fund vezetőjét – írja a Financial Times.
Megosztottak a piaci szereplők abban, hogy vajon elértük-e a részvénypiaci zuhanás végét. Az egyik oldal szerint lesznek még nagy körök lefelé, viszont a másik oldal számára is vannak bíztató jelek, hiszen a Stoxx 600 például 17 százalékot emelkedett a legutóbbi napon belüli mélypont óta, valamint a volatilitás is csökkent, amely okot adhat a bizokodásra az európai piacokon.
Továbbra is kedvezőek a fundamentumok az arany számára, ráadásul a Fed hétfőn bejelentett korlátlan likviditást biztosító intézkedése már technikailag is vonzóvá tette a sárga nemesfémet. Könnyen lehet, hogy ugyanaz a helyzet, mint 2008 novemberében, amikor a részvénypiacok éles esésének befejeződése után az arany árfolyama már emelkedésnek indult, holott a részvények még egy darabig tovább csorogtak lefele. Még egy érdekes anomália figyelhető meg az arany piacán, a szállítási nehézségeknek köszönhetően kezdenek lokális aranyárak kialakulni, és egyes helyeken érezhető a sárga nemesfém fizikai hiánya.
New Yorkban nem várt helyen keletkezett nagy hiány a koronavírus miatt: jelentősen megugrott a kereslet az örökbe fogadható kiskedvencek iránt – számol be a hírről a Bloomberg.
Óriási felpattanást láttunk kedden a világ tőzsdéin, a befektetők a gigantikus amerikai mentőcsomagról szóló megegyezét árazhatták, azonban korai lenne kijelenteni, hogy ezzel vége van a részvénypiaci zuhanásnak. A piaci kommentárok szerint a monetáris és fiskális stimulusok mellett kulcsszerepe van a koronavírus terjedésével kapcsolatos mérőszámoknak, mint a fertőződöttek száma, vagy a halálozási ráta, így amíg a piac nem látja, hogy ezekben elérénk a csúcspontot, vagy legalább stagnálnának a számok, addig még tovább folyatódhat az esés a részvénypiacokon.
David Tepper, a milliárdos befektető arról számolt be, hogy a tőzsdei pánikhangulat és a durva eladási hullám ellenére már vásárol részvényeket, mégpedig a tech szektorban és az egészségügyi szektorban, azonban figyelmeztetett arra is, hogy még további 10-15 százalékos mínusz jöhet.
2-3 ezermilliárd jen, tehát mintegy 18-27 milliárd dollár közötti összeg az, amit a japán jegybank eddig nem realizált veszteségként elkönyvelhet a tőzsdén kereskedett alapok (ETF) tartásán, ezzel pedig előtérbe kerültek azok a félelmek, hogy a jegybank 40 év alatt most először zárhat veszteséges évet. Márpedig ha a japán jegybanknak rosszul megy, azt a japán részvénypiac is megsínyli – számol be a hírről a Reuters.
A válságállónak egyáltalán nem mondható bitcoin árfolyama 10 százalékot emelkedett az elmúlt 24 órában, jelenleg 6560 dollárt adnak a kriptopénz egy egységéért.
A Dow Jones grafikonján megjelent a halálkereszt nevű alakzat, ami elvileg rosszat jelent, hiszen hosszútávú lefordulásra utal, viszont mire kirajzolódik a grafikonon, jellemzően már akkorát esett az érintett instrumentum, hogy már közel a felpattanás. A legutóbbi két alkalommal, amikor megjelent az alakzat, akkor a piac alja közelebb volt, mint a legutóbbi csúcs, könnyen a mostani eladói hullám esetén is ez lehet a helyzet.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
