Hullámzó teljesítményt nyújt idén az arany, a háború kitörését követően március elején még a történelmi csúcsokat ostromolta az árfolyam, és hiába a több évtizedes csúcsokon lévő infláció, valamint az óriási, főként energiapiaci bizonytalanság, a jegybankok egyre agresszívabb monetáris politikája és a felerősödő recessziós félelmek mellett sem emelkedik a nemesfémek, így az arany ára.
Nagyot mentek az első félévben is az árupiaci alapok, az aranyba fektető konstrukciók kivételével a többi alappal 15-44% közötti hozamokat lehetett elérni az elmúlt hat hónapban. Kérdés, mi lesz a nyersanyagokkal, ha valóban beüt a recesszió a világban. A legnagyobb árupiaci alap az OTP Föld Kincsei, amely a kategória kezelt vagyonának 60%-át adja.
Utoljára a koronavírus-válság előtt, 2020 februárjában haladta meg a mostani, áprilisi szintet a lakosság állampapír-részesedése – derül ki az MNB friss adataiból. Az, hogy egyre fontosabb szerepet töltenek be a háztartások az államadósság finanszírozásában, több okkal is magyarázható: egyrészről ismét erőre kapott az állampapír-vásárlás, másrészt jelentősen csökkent múlt hónapban a külföldiek állampapír állománya. Mindeközben továbbra is a részvényeket veszik leginkább a magyarok, a befektetési alapok csak szerény pénzeket tudtak gyűjteni áprilisban.
Januári csúcsa óta 20%-os esésben van a S&P500 amerikai tőzsdeindex. A befektetők pedig azt találgatják, hogy vajon meddig tarthat most. A múltbeli példák persze nem jelentenek garanciát, de érdekességképp megmutatjuk, mi volt a jellemző medvepiac időtartam.
A februári tranzakciós adatok alapján a magyarok nem számítottak arra, hogy a szomszédban kitör az orosz-ukrán háború, a főbb értékpapírok mindegyikébe ment több-kevesebb friss megtakarítás. Mindeközben a befektetési alapok, de különösen a részvények állománya csökkent, a háború okozta negatív piaci hatások tehát pár nap alatt jelentkeztek.
Kijöttek az MNB friss, januári értékpapír-statisztikái, a magyar háztartások a legtöbb pénzt továbbra is állampapírba fektette, de a befektetési alapokba is áramlott friss tőke. Ennek ellenére az alapok vagyona csökkent januárban, miközben a részvényekben lévő lakossági vagyon a tőkekivonás ellenére is hízni tudott.
„Befektetésre alkalmatlanná” vált az orosz részvénypiac, így „következő természetes lépésként” valószínűleg törli az MSCI az orosz indexeket.
Február 24-én délután elstartol a Portfolio Private Investor Day 2022 online rendezvénye, ahol olyan aktuális kérdésekről esik szó, mint az orosz-ukrán háború, az elszálló infláció, tőzsdei helyzetkép, a forint jövője vagy épp a metaverzum, mint új befektetési lehetőség.
Azt, hogy az árfolyamok pontosan merre mennek, senki sem tudja, de olyan jól esik az embernek elmélkedni róla. Olyan módszerek, amelyek segítségével hosszabb távon a valószínűségeket magunk mellé tudjuk állítani, azonban szép számmal léteznek, de ezek hosszú távon, és kitartó használat árán mutatják meg hatásukat.
Térjünk azonnal a lényegre: ki tudja megmondani, hogy a befektetéseink hány százalékát érdemes kriptopénzbe tenni? Ha a technológia működik és egyre többen használják, akkor a válasz nulla százaléknál több lehet. De mi van, ha valaki azonnal 50%-os tétet rak? Ebben a cikkben ennek megyünk utána, kitérve a portfólió-optimalizálás buktatóira. A szakirodalom átfésülése arra enged következtetni, hogy a kriptopénzek még túlságosan instabilak a modern portfólióelmélet bevetéséhez. Ki mondja itt meg, hogy milyen eloszlás van, mekkora a tipikus szórás meg a várható hozam? Túl fiatal még ehhez a kriptopiac.
Bő tíz évvel a pénzügyi válság után az ír állam kezd kifogyni a jó indokokból, hogy miért is tulajdonolja még mindig a bankszektor jelentős részét - írja egy véleménycikkben a Financial Times. Az ír államnak jelentős részesedései vannak legnagyobb bankjaiban, azonban ez kezdi visszavetni a szektor fejlődését - írja a lap.
Az intézményi vételek az egyik legbiztosabb táptalaját jelentik az emelkedő trendeknek. Amikor a fontosabb alapkezelők, befektetési bankok, nyugdíjpénztárak befektetési bizottságai vagy befolyásosabb portfólió menedzserei egy-egy részvény portfóliókba történő behelyezéséről hoznak döntést, hetekre, hónapokra képesek megsegíteni az árfolyamot. Bár az algoritmusok sokat segítenek abban, hogy a vételi megbízásokat időben szétterítsék, a grafikonon sokszor vannak árulkodó jelek arról hogy az intézmények megkedvelték a kérdéses papírokat. Ez gyakran akkumulációban ölt testet és a technikai elemzés segítségével néhány olyan részvényt nézünk meg, ahol ez most tapasztalható is.
Új csúcsokon a világ tőzsdéi, a befektetők extrém kockázatokat bevállalva hajszolják a hozamokat. 50 ezer dollár felett a bitcoin, szárnyalnak a kisbefektetők sztárpapírjai és üres cégekbe mennek eszement összegek a tőzsdén. Hol lesz ennek a vége? Igaza van azoknak, akik óvatosságra intenek vagy koránt sincs vége a tőzsdei őrületnek? Erre is keressük a választ a Portfolio jövő heti Private Investor Day 2021 online rendezvényén. Ne maradj le róla, jelentkezz még ma!
Az MNB friss értékpapír-statisztikái szerint novemberben 179 milliárd forinttal nőtt a háztartások tulajdonában lévő értékpapírok állománya. Bár a részvények állománya is nőtt, a számokat jobban megnézve kitűnik, hogy a jó hozamoknak tudható be a növekedés. Novemberben ugyanis kitáraztak a részvényekből a magyarok, éppen a legrosszabbkor.
A befektetők átlagosan 3%-os hozamtól esnek el érzelmi alapon meghozott befektetési döntéseikkor, ez a veszteség a piaci volatilitás növekedésével csak egyre nő. Jó példa erre a mostani koronavírus-válság – írja a Financial Times.
A tőzsdén kereskedett alapokban (ETF-ekben) kezelt vagyon most először lépte át a 7 ezermilliárd dolláros szintet – írja a Financial Times.
Megosztott a magyar lakosság annak kapcsán, mibe érdemes tenni a megtakarításait – ezt mutatják az MNB friss értékpapír statisztikái. Míg a részvények és befektetési alapok iránt továbbra is kitart a kereslet, a tartalékképzés iránti igény sem csökkent.
A témáról bővebben is szó lesz mai Private Investor Day online konferenciánkon!
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ezen a szigszalag már nem fog segíteni.
Szakértők szerint több legyet is ütött egy csapással Kijev.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
