Jövőre ismét reklámadó sújthatja a médiavállalatokat Magyarországon - erre a következtetésre jut a Telex az őszi adócsomag tervezete alapján. A lépés szembe menne a kormány ígéretével, miszerint fokozatosan kivezeti a különadókat a gazdaságból, ám a költségvetés helyzetét látva az adópolitika rákényszerülhet a hátraarcra.
A kedden a parlamentnek benyújtott őszi adócsomagba rejtette el a kormány a reklámadót érintő változást: ennek értelmében 2023 év végéig 0% lesz a reklámadó kulcsa.
A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) azzal a kéréssel fordult a kormányhoz, hogy hosszabbítsák meg a reklámadó január 1-jéig tartó felfüggesztését a kialakult gazdasági válság miatt - tájékoztatta a szövetség kedden az MTI-t.
Pénteken a Portfolio elsőként számolt be arról, hogy a kormány eredeti ígérete ellenére több különadó, vagy megemelt különadó 2023 után is velünk marad. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hétfőn, a KAVOSZ-szal közösen tartott sajtótájékoztatón kifejtette ezzel kapcsolatos álláspontját.
A kormány átadta a 2023-as költségvetésről szóló törvényjavaslatot a Költségvetési Tanácsnak, amely véleményezte azt. Arról már beszámoltunk, hogy még a KT véleménye szerint is több sebből vérzik a jövő évi büdzsétervezet kiadási oldala, most viszont azt mutatjuk be, milyen számokat vár a kormány a különadó-emelésekből. Ha összeadjuk a Tanács által részletesen felsorolt különadó-bevételi tételeket, akkor 1600 milliárd forint feletti összeget kapunk, vagyis a kormány jövőre is gigantikus összeget von el az érintett ágazatoktól. A 2023-as költségvetés érdekessége, hogy 300 milliárd forintos bevétellel számol az állami ingatlanok értékesítéséből, ugyanakkor nem részletezi, hogy ez hogy jön össze.
A Lengyelországban működő, magánkézben lévő független médiaszervek, televíziók, rádiók, napilapok és hírportálok nagy része szerdán szüneteltette híradásait, műsorszolgáltatásait tiltakozásul a reklámbevételekre kivetendő adó miatt, amelynek várható bevezetését a sajtószabadság elleni támadásnak tekintik.
Az állami támogatások jogával nem ellentétes a vállalkozások progresszív szerkezetű forgalmi adóval való megadóztatása - mondta ki a főtanácsnok csütörtökön megjelent indítványában. Ennek értelmében a lengyel kiskereskedelmi adó és a magyar reklámadó nem sérti az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogot.
Nem ellentétes az uniós joggal a reklámadó, az azzal kapcsolatos szankciórendszer azonban igen az Európai Unió Bíróságának friss ítélete szerint. Ezzel a Google európai vállalata alulmaradt a magyar állammal szemben. Az ítélet megjelenése után közleményt adott ki a Pénzügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium is.
Az Európai Bíróság megsemmisíti a magyar reklámadónak az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal való összeegyeztethetetlenségét megállapító bizottsági határozatot. Sem ezen adó progresszivitása, sem pedig a 2013-ban nyereséget nem termelő vállalkozások azon lehetősége, hogy ezen adó 2014. évi alapjából levonják a korábbi évek elhatárolt veszteségeit, nem minősül bizonyos vállalkozások részére nyújtott szelektív előnynek - közölte a bíróság.
Varga Mihály korábbi bejelentéséből már tudjuk, hogy a kormány 2020 és 2022 között felfüggeszti a reklámadó beszedését, azonban a friss költségvetési kitekintőből az is kiderült, hogy 2023-ban sem számol ezzel a különadóval.
A Magyar Reklámszövetség és társszövetségei üdvözlik Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentését, miszerint 2022. december 31-ig felfüggesztik a jelenleg 7,5%-os reklámadónemet.
Vannak olyan helyzetek, amelyeket az európai emberek nem tűrhetnek - így fogalmazott Pierre Moscovici uniós pénzügyi biztos az amerikai gigacégek európai adópolitikájával kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy az új rendszer egy sztenderd adóalapot hoz majd létre, az új törvényt 2018-ban vezetheti be az EU - számol be a hírről a CNBC.
Már 10 európai tagállam támogatja a GAFA (Google, Apple, Facebook, Amazon) csoport árbevétel-alapú megadóztatását, a kérdést már jövő tavasszal napirendi pontra tűzné az Európai Bizottság - írja a Politico.
A magyar reklámadóra erősen emlékeztető megoldással sújtaná a nemzetközi technológiai vállalatokat a német, francia, spanyol és olasz pénzügyminiszter. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Időknek elárulta: a javaslat szombaton kerülhet napirendre a pénzügyminiszterek észtországi informális tanácskozásán és az Európai Bizottság is támogathatja azt.
A parlament megszavazta a reklámadóról szóló törvény módosítását kedden, amelynek értelmében 7,5 százalék lesz a kulcs a második félévben a reklámadó-fizetésre kötelezetteknek.
Érdemi vita nélkül, rendkívül rövid idő alatt hozta meg döntését a magasabb reklámadó-kulcsról a parlament gazdasági bizottsága - tudósít a HírTV.
A karácsonyi készülődésben jelentős gyengülést és erősödést is láthattunk.
Itthon a Gránit Bank tőzsdére lépése szolgáltatta a legnagyobb izgalmakat.
Németország és az IMF küldte.
Új kabinettel fordulhatnak az új évre.
Folyamatosan mennek előre az oroszok.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
