Több mint kilencezer négyzetméter alapterületű új csarnokegyüttessel bővül az East Gate Business Park. A fejlesztést a park tulajdonosa és fejlesztője a WING valósítja meg, az átadásra 2021 második felében kerül majd sor.
A budapesti irodapiacon erős fejlesztői tevékenység mellett folytatódott a kereslet időszakos visszaesése, az általános üresedés növekedése mellett ugyanakkor az immár egymillió négyzetméteres Váci úti részpiacon csökkent a kihasználatlan irodák aránya. A várható trendekről Salamon Adorján, az ESTON International vezérigazgatója beszélt.
2020 harmadik negyedévében nem adtak át új logisztikai létesítményt, így a teljes állomány a negyedév végén 2 351 110 négyzetméter volt. A harmadik negyedévben a teljes bérlői kereslet 176 870 négyzetmétert tett ki, ami csaknem 30 százalékkal haladja meg az egy évvel korábban mért értéket - derül ki a BRF legfrissebb elemzéséből.
A legújabb budapesti székházban 15 éves bérleti szerződéssel működik a Magyar Telekom központja, a koronavírus miatt viszont a dolgozók nagy része nyilvánvalóan nem jár be az épületbe. Emiatt a cég az irodaház egy részének albérletbe adását fontolgatja, ami azonban a Wing számára nem tűnik úgy, hogy bármilyen pénzügyi nehézséget jelentene, mivel hosszú távú fix szerződéssel rendelkeznek - írja a Reuters.
Az idei év harmadik negyedévében 4 irodaépületben, összesen 59 785 négyzetméterrel bővült a budapesti modern irodaállomány, ezzel a teljes állomány jelenleg 3 856 750 négyzetmétert tesz ki, melyen belül 3 242 000 négyzetméter „A” és „B” kategóriás modern spekulatív irodaterület, valamint 614 750 négyzetméter saját tulajdonú iroda található. Az üresedési ráta az első és második negyedév után tovább emelkedett, jelenleg 8,1 százalék (csak a bérirodáké, vagyis a saját tulajdonú állomány nélkül már 9,6%), ami 0,8 százalékpontos negyedéves emelkedésnek felel meg.
Nem mondunk újat azzal, hogy az építőiparban az utóbbi évek együttes folyamatainak hatására rendkívül nagyot emelkedtek az árak. A járvány okozta fejlemények azonban sok mindenben változást hozhatnak. Mennyit csúszhatnak a folyamatban lévő projektek? Hány és milyen típusú fejlesztés kerülhet befagyasztásra, akár végleges leállításra? Milyen szakipari tevékenységek váltak szinte elérhetetlenné, vagy épp ellenkezőleg, lett belőlük hirtelen túlkínálat? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a szakértők a Portfolio Ingatlan második, építőiparról szóló online konferenciáján.
Az építőipari árak túlfűtöttsége a kivitelezést, a fejlesztéseket és végső soron az új lakások árát is megemelte. Ennek vetett most véget a járványhelyzet. Az árak már csökkennek az egyes alpiacokon, projektek állnak le és a bankok is kétszer meggondolják, hogy melyik projekteket finanszírozzák. A piaci hangulatot jól tükrözi, hogy a második alkalommal megrendezett online ingatlanpiaci konferenciánkon a hallgatóság többsége szerint a lejtő elején vagyunk és megjósolhatatlan, hogy mennyi minden dől még be. De mit gondolnak erről a konferencia előadói?
A rendkívüli helyzet sem ad okot arra, hogy lemaradjunk a legfontosabb ingatlanpiaci történésekről, éppen ezért a Portfolio megrendezte idén az első ingatlanpiacról szóló online konferenciáját. A véleményvezérek a piac aktuális helyzete mellett olyan témakörökről is beszélgettek, mint a kiskereskedelmi, lakossági és irodai bérlők helyzete, a nemzetközi terjeszkedés, valamint azt is elárulták, hogy jelenleg a legokosabb, amit egy ingatlanpiaci szereplő tehet, hogy utánaszámol az eddigi befektetéseinek és egyszerűen, "Follow the cash" - vagyis a pénz útját követi.
A szokásoktól eltérően viszonylag rövid ceremóniával nyitották meg hivatalosan is a Ferenciek terén felújított Párisi Udvart, benne az új ötcsillagos szállodával és passzázzsal.
A korábbi munkaügyi ellenőrzésekhez adóellenőrzés is csatlakozik hamarosan – erősítette meg a kormányzat egyik képviselője a Portfolio konferenciáján. Sajnos azt nem mondta meg, hogy mikor kezdik.
Soha nem látott hullámban épülnek a szállodák. Főleg Budapesten nagy a harci kedv a szakmában, de a Balatonnál és még pár kiemelt üdülőhelyen is beruházások sorozata zajlik. A szakértők azonban már látják a korlátokat. El is mondták a Portfolio konferenciáján.
2020-tól változó dinamika fogja jellemezni a magyar építőipart, ami miatt nagy kérdés lesz, hogy hogyan tudnak az építőipari szereplők versenyben maradni, amikor az új technológiai fejlesztések alkalmazásáról döntenek. Moszkvától New York-ig sorra térnek át az építőipari beruházók és kivitelezők a költséghatékony digitális megoldásokra, míg a magyar piacon csak elvétve találni BIM (Building Information Modelling) technológiai megoldásokat. De mégis mire van szükség az építőipari digitalizációhoz Magyarországon? Mi kell ahhoz, hogy a tervezésen túl végre a kivitelezésbe és az üzemeltetésbe is beszivárogjon a BIM? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a szakértők a Property Investment Forum egyik panelbeszélgetésén.
Egyelőre kevesen veszik tudomásul, hogy az üzleti ingatlanok kezelése értékteremtő munka és nem csak a pénzt viszi. Érdekszövetségben, együtt kellene fellépnie e szakma képviselőinek – hangzott el a Property Investment Forum 2019 egyik szakmai eseményén.
Az ingatlanpiac alakulását a gazdasági folyamatok mozgatják. A Property Investment Forum 2019 konferencia „Makrogazdasági kilátások” workshopján a téma szakértőit kérdeztük arról, hogy mit hoznak a globális és a hazai gazdasági folyamatok, milyen eszközökkel segítik vagy éppen nehezítik az ingatlanpiac fejlődését, növekedését, legyen szó a jegybankok kamatpolitikájáról, egyedi finanszírozási megoldásokról, a klíma- és a technológia változások okozta világszintű átrendeződésekről.
Ma még rekord alacsony az üres területek aránya az irodapiacon, de nemsokára több százezer négyzetméter új kínálat jelenik meg. A meglévő és új irodaházak között komoly verseny alakulhat ki a bérlőkért. A 15. Property Investment Forumon az irodapiaci kerekasztalnál többek között a bérlők megváltozott igényei, a bérbeadói és bérlői piac sajátosságai, illetve a jelenlegi fejlesztések piacra gyakorolt hatásai kerültek fókuszba.
Elérkeztünk a 15 évre visszatekintő cikksorozatunk utolsó részéhez, ami a 2018-as eseményeket, illetve a 14. Property Investment Forumon elhangzottakat összegzi. A 2018-as év minden szegmensben nagyon erősnek számított, hatalmas tranzakciók, óriási befekteteési volumen, új állami szabályozások, és számos átadott irodaprojekt jellemzte - csak hogy néhány dolgot említsünk. Mostani szemmel viszont már látjuk azokat a tényezőket, amelyek fenekestül felforgathatják az ingatlanpiaci erőviszonyokat a követketkező időszakban. Éppen ezek a témák kapnak nagy figyelmet a november 21-i Property Investment Forum konferenciánkon.
Növekvő építőipari munkaerőhiány, rekordalacsony hitelkamatok, a lakásáfa körüli bizonytalanság, székház-építési hullám és tovább folytatódó áremelkedés jellemezte 2017-ben a hazai ingatlanpiacot. A pörgésnek csupán egy - de annál jelentősebb - tényező szabott határokat: az építőipari, pontosabban a hiányzó munkaerő. A következő évek dinamikáját is meghatározta a kevés szakképzett munkaerő, a gyorsan növekvő bérköltségek, a megdrágult építési anyagok és mindezek következtében a fejlesztők, akik egymástól, akár egy folyamatban lévő építkezésről csábították el a munkásokat. Folytatjuk a 15 évre visszatekintő cikksorozatunkat, és megnézzük, mi történt 2017-ben a 13. Property Investment Forumon és a hazai piacon.
2005-ben rendeztük meg először a Property Investment Forumot, a Portfolio első ingatlanbefektetési konferenciáját. Azóta közel 15 év telt el, ezeket az éveket vesszük szemügyre a visszatekintő cikksorozatunkban, amelynek a következő állomása a 2016-os konferencia, illetve a legnagyobb tranzakciók, átadások, bejelentések és összességében a hazai ingatlanpiac ez évi mozgása. Ekkor indult el ugyanis az enyhített feltételű CSOK, a fejlesztők 2015-ben karácsonyi ajándékként megkapták a kedvezményes lakásáfát, ami egy hatalmas lakásépítési hajrát indított el 2016-ban és utána, felbolydult a befektetési piac és úgy általában mindenki optimista volt a jövőt illetően.
Folytatjuk a 15 évre visszatekintő ingatlanpiaci cikksorozatunkat, amelyben most a 2015-ös év lefontosabb eseményeit futottuk át. Hatalmas akvizíció, egy nagyon pozitív jövőképpel rendelkező piac első szakasza és az egész lakáspiacot meghatározó kormányzati döntések jellemezték ezt az évet. A lakáspiacon ebben az évben jelentették be a kedvezményes lakásáfát, ami nagy lázban tartott mindenkit. A válság éveiben az volt a jellemző, hogy a vevők már látták a jövőt, az eladók a múltban éltek, és ehhez igazították áraikat, 2015-ben ez megfordult és a vevőknek kellett elkezdeni alkalmazkodnia az új árakhoz. Lássuk, mi történt még ebben az évben a hazai ingatlanpiacon és a PIF konferencián!
2014 volt a válság utáni első év, amikor végre már nem volt okunk a sírásra, a lakáspiac és az irodapiac is összeszedte magát: nőtt a lakásvásárlások száma, elindultak felfelé az árak, az irodáknál csökkent a kihasználatlanság, duplájára nőtt az új átadott állomány és a bérleti tranzakciók mérete is elképesztően megnőtt. Ezen kívül olyan hírek borzolták a kedélyeket, mint az Eiffel Palace áron felüli megvásárlása, vagy a 4-es metró másfélszeresére nőtt költségei, illetve a vasárnapi zárva tartás törvénybe iktatása. Folytatva a 15 évre visszatekintő cikksorozatunkat, most a 2014-es hazai ingatlanpiac történéseit nézzük meg, illetve azt, hogy melyek voltak a legfontosabb témák a 10. PIF konferencián.