Az exit poll felmérések szerint a német kormánypártok gyenge eredményeket értek el az európai parlamenti választásokon, míg a szélsőjobboldali AfD erősödött. A jobbközép Unió blokk továbbra is vezet, támogatottsága 30% körül alakult - írta meg az ABC News.
Narendra Modi indiai miniszterelnököt vasárnap beiktatták harmadik hivatali idejére. Az eskütételi ceremóniát Draupadi Murmu köztársasági elnök vezette az államfői palotában vendégek ezrei előtt, akik soraiban a térség hét országának vezetői mellett, iparmágnások és bollywoodi filmsztárok is jelen voltak - írja az MTI.
A német védelmi minisztérium 60 ezerre növelné a hadsereg (Bundeswehr)tartalékosainak létszámát, nőket is beleértve - derült ki a fegyveres erők egyik magas rangú tisztségviselője vasárnapi bejelentéséből.
Írországban pénteken megkezdődtek a helyhatósági és az európai parlamenti választások, Simon Harris miniszterelnök már reggel, nem sokkal a szavazóhelyiségek megnyitása után leadta szavazatát.
Kazuo Ueda, a Bank of Japan elnöke bejelentette, hogy a jegybank csökkentheti kötvényvásárlásait, mivel fokozatosan kilép a masszív monetáris ösztönzésből. A BOJ márciusban véget vetett a negatív kamatlábak és hozamgörbe-szabályozás politikájának.
Az Egyesült Államok ukrajnai nagykövetsége június 4-én bejelentette, hogy egyes amerikai-ikrán kettős állampolgárok nem hagyhatják el Ukrajnát – számolt be a Kyiv Independent.
A szavazatszámlálás kedden nyilvánosságra hozott részeredményei szerint a Narendra Modi miniszterelnök vezette kormánypárt és szövetségesei győztek a július 1-jén lezárult indiai parlamenti választásokon, de a koalíció eddigi többsége jelentősen csökken. Modi már a részeredmények ismeretében bejelentette győzelmét, és leszögezte, hogy harmadszor is az ő pártja fogja kormányozni az országot.
Aggasztó bizonytalanságok lengik körbe Indonézia 32 milliárd dolláros tervét, amely szerint a délkelet-ázsiai ország szeretné áthelyezni a központját Jáva szigetéről Borneóra. Az elmúlt napokban a projekt két vezetője távozott a pozíciójából, pedig két hónap múlva már avatni kellene Nusantarát – írja a South China Morning Post.
Megfenyegették Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt koalíciós partnerei, hogy ha enged Joe Biden amerikai elnök nyomásának és leállítja a gázai katonai műveleteket, bedöntik a kormányt – írja a CNN.
Indiában hat héten keresztül tartották meg a világ legnagyobb általános választását, amelyen közel 1 milliárd ember adhatta le a voksát valamelyik jelöltre. A több fordulóban megrendezett voksolás június 2-án ért véget, az előzetes eredmények szerint pedig nem lehet változásra számítani az ország élén – közölte a Nikkei Asia.
A levélben szavazóknak figyelniük kell arra, hogy pontosan töltsék ki az azonosításukhoz szükséges nyilatkozatot és írják is alá, továbbá ne felejtsék el leragasztani a borítékot, mert különben a szavazatuk érvénytelen lesz.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén határozatot fogadott el a palesztin állam elismeréséről, és végső jóváhagyásra a parlament elé terjesztette - közölte Robert Golob szlovén kormányfő a kabinet ülését követően.
A spanyol parlament véglegesen elfogadta a szeparatista katalán politikusok és aktivisták számára közkegyelmet biztosító amnesztiatörvényt csütörtökön Madridban. A kisebbségi koalícióban kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) által több mint hat hónapja benyújtott javaslatot 177 igen és 172 nem szavazattal hagyta jóvá az alsóház - írja az MTI.
Ukrán és amerikai tisztviselők is egyre szélesebb körben próbálják meggyőzni Joe Biden amerikai elnököt arról, hogy engedélyezze amerikai fegyverek használatát Oroszország nemzetközileg elismert területei ellen – írja a Newsweek.
Nagyszabású rendőrségi razzia volt az Európai Parlament épületeinél Brüsszelben és Strasbourgban – írja a Politico. A hatósági akcióra azért került sor, mert egy EP-alkalmazott a gyanú szerint összeköttetésben volt az orosz propaganda-gépezettel.
A kínai politikával és a Tajvannal foglalkozó szakértők január eleje óta kiemelten foglalkoztak azzal, hogy a május 20-i nap kiemelkedő fontosságú lesz. Ekkor iktatták be ugyanis azt a Laj Csing-töt elnöknek, akinek a személye a legkevésbé sem felel meg Peking érdekeinek. A politikus ugyanis rendszeresen hangoztatja, hogy a sziget sorsáról csak annak lakói dönthetnek, ezt pedig a keleti nagyhatalom vezetői nyílt szeparatista hozzáállásnak tekintik. Az elnöki ceremóniát követően aztán radikális húzással fitogtatta az erejét Kína: kétnapos hadgyakorlat indult a sziget körüli vizeken. A történet viszont itt még nem ért véget, és a jövőben sincs kilátás arra, hogy lényegesen közeledjenek a felek, ez pedig egy potenciális háborúval fenyegeti az egész térséget.
Franciaország katonai kiképzőtiszteket küld Ukrajnába, első körben azért, hogy szemügyre vegyék az ország katonai képzési infrastruktúráját, vélhetően előkészítve ezzel egy hosszabb távú, nem harctéri küldetést. Lengyelország is mérlegeli ezt a lehetőséget, a balti államokhoz hasonlóan. A NATO támogatja az ukrán hadsereg által használt nyugati fegyverek Oroszország területe elleni használatát és az ezt tiltó korlátozás feloldását kérik a tagállamoktól, hasonlóan járt el a nap folyamán az Európai Unió is. Oroszország számára mindez egy vörös vonal átlépését jelenti. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
Húsz nappal a parlamenti választásokat követően megalakult az északmacedón parlament kedden, a házelnök az albán nemzeti kisebbség képviselője, Afrim Gashi lett.
Felülbírálta a georgiai parlamentben a kormánytöbbség kedden a külföldi befolyásról szóló törvény ellen emelt elnöki vétót, és eredeti formájában ismét megszavazta a javaslatot.
Ismét arra kérte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a katonai szövetség tagjait, hogy engedélyezzék a nyugati fegyverek Oroszország területe elleni használatát az ukrán hadsereg számára, és hozzátette: szerinte ez nem fog NATO-orosz háborúhoz vezetni.