A koradélutáni órákban továbbra is kitart a jó hangulat a magyar tőzsdén, jelenleg 0,6 százalékos pluszban van a BUX index. A hazai blue chipek közül az OTP teljesít a legjobban a maga 1,3 százalékos pluszával.
Markáns emelkedéssel indul a nap a magyar tőzsdén, a BUX 0,6 százalékkal került feljebb. A hazai blue chipek közül az OTP 1,3 százalékot emelkedett, míg a Mol 0,3 százalékkal került feljebb, a Richter érdemben nem mozdult el, a Magyar Telekom pedig 0,8 százalékos mínuszban indítja a napot.
A koronavírus omikron variánsának terjedése miatt egyre több európai ország kényszerül arra, hogy korlátozó intézkedéseket vezessen be, erre pedig eséssel reagáltak az európai tőzsdék hétfőn, de például az olajár is jelentős mértékben lejjebb került. Az USA-ban eközben szintén esés látszik, miután a Goldman Sachs ismét csökkentette amerikai növekedési előrejelzését, Joe Manchin demokrata szenátor kijelentésére hivatkozva, miszerint nem fogja támogatni Joe Biden elnök kulcsfontosságú, 2 000 milliárd dolláros költségvetési javaslatát.
A nemzetközi piacokon ma elsősorban koronavírus omikron variánsával kapcsolatos aggályok miatt volt rossz hangulat, így a versenytársakkal együtt esett ma a magyar tőzsde is. A hazai blue chipek közül az OTP teljesített leggyengébben, azonban a Magyar Telekom és a Richter pluszban tudott zárni.
A reggeli mínuszokhoz képest javult valamelyest a hangulat a magyar tőzsdén, viszont továbbra is mínuszban jár a BUX. A blue chipek szinte kivétel nélkül lejjebb kerültek, egyedül a Magyar Telekom árfolyama stagnál.
Az omikron variáns terjedésével kapcsolatos aggodalmak nyomják rá a bélyegüket a nemzetközi részvénypiac hangulatra, ez pedig a magyar tőzsdén is meglátszik ma reggel. Az összes hazai blue chip esik, de a midcapek piacán is rossz a hangulat.
A hét második felére megjöttek az eladók a tőzsdéken, Európában többnyire csökkenéseket látni a hét utolsó kereskedési napján és a nyitást követően tovább esnek ma az amerikai indexek is. A BUX felülteljesítő volt ma, a negatív nemzetközi befektetői hangulat ellenére a nap végén pluszba lendült, így emelkedéssel tudta zárni a kereskedést. A hét a jegybanki döntésekről szólt, emellett az omikron-variáns terjedésével kapcsolatos aggodalmak hozhatták meg az eladási kedvet a részvénypiacokra. Az amerikai tőzsdéken ma volt a "quadruple witching", amikor az index- és részvényopciók, valamint határidős ügyletek egyszerre járnak le. Végül mindhárom tőzsdeindex a negatív tartományban fejezte be a kereskedést.
A nap végére pluszba lendült a BUX index annak ellenére, hogy az európai tőzsdéken még kitart a negatív hangulat. A legjobb teljesítményt mutató blue chip az OTP volt ma, 1 százalékot erősödött a bankpapír.
Negatív a hangulat az európai tőzsdéken a hét utolsó kereskedési napján, ez alól a BUX sem képez kivételt, esik a hazai index, bár a főbb nyugat-európai tőzsdékhez képest felülteljesítő a magyar piac.
November végéig 1021 milliárd forint volt az 1550 milliárd forintos keretösszegű Növekedési Kötvényprogram kihasználtsága. Az MNB ma megküldött válaszai és saját számításunk alapján azonban a decemberi kibocsátások után már csak legfeljebb mintegy 200 milliárd forint áll rendelkezésre a folyamatban lévő vállalati kötvénykibocsátások számára. Hogy hányan férnek bele ebbe a keretbe a kötvénykibocsátás előkészítését már megkezdő vagy az előrehaladott tárgyalásokat folytató cégek közül, nem tudni.
A negatívra forduló hangulatban kis eséssel kezdte a kereskedés a magyar tőzsde, a blue chipek közül csak a Richter emelkedik ma reggel. A nyitásban a NAP részvényei teljesítenek a legjobban, miután újabb naperőművek megvásárlását jelentette be a vállalat.
Ez a hét a jegybanki kamatdöntésekről szól, ezért inkább kivárásra játszottak a befektetők a hét első részében, majd tegnap este az amerikai jegybank végül a várakozásoknak megfelelően bejelentette a kötvényvásárlási program kivezetésének felgyorsítását és jövőre három kamatemelést prognosztizált. A kamatdöntést követően az addig negatív tartományban lévő amerikai indexek felpattantak és beindult a rali, végül pedig komoly pluszban zárták a napot. A jó piaci hangulat csütörtökön napközben még kitartott, az ázsiai tőzsdék jól teljesítettek ma, és Európában is komoly erősödést lehetett látni, az Egyesült Államokban viszont már egyértelműen rossz a hangulat, elsősorban a technológiai vállalatok papírjait adták. Mindhárom index mínuszban zárt, a legnagyobb visszaesést a Nasdaq indexben láttuk.
Az OTP, az Erste és a KBC jelenleg a legaktívabb érdeklődő a régióban az akvizíciók szempontjából, az UniCredit és az Intesa csoportok jövőbeni aktivitása viszont egyelőre kérdéses. A 2016-oshoz hasonló szinten pezseg a banki M&A-piac: a beindult “portfóliócseréknek” és mérethatékonyságot célzó tranzakcióknak köszönhetően egyre kevesebb olyan bank van a régióban, amely kis piaci részedéssel és emiatt rossz hatékonysággal rendelkezik. Magyarországon a szuperbanki fúzió mellett a Commerzbank, a Sberbank és a Sopron Bank megvásárlása a legérdekesebb sztori, nagy átlagban könyv szerinti érték körül adják-veszik manapság a bankokat.
Megerősítette csütörtökön az MFB hosszú távú devizabetét-állományának és előresorolt kötelezettségeinek "Baa2" szintű - a magyar szuverén osztályzattal azonos - besorolását a Moody's Investors Service.
Továbbra is erős az új lakások iránti kereslet, amivel párhuzamosan a fejlesztési aktivitás is jelentős. Különösen a XIII. kerület számít kedvelt területnek, ahol évek óta a legtöbb lakás épül. Míg a használt lakások piacán az áremelkedés az elmúlt két év során mérséklődött, addig az új lakásoknál továbbra is gyors ütemben folytatódik, ami az erős kereslet mellett a megemelkedett építőanyagáraknak is köszönhető. Hogy mit gondolnak erről a fejlesztők, miben látják a legnagyobb kihívást és mit várnak a 2022-es évtől, arról a Duna Terasz Grande ingatlanokat fejlesztő D&B Ingatlanfejlesztő Csoport ügyvezetőjével, Tóth Csabával beszélgettünk.
Piaci forrásaink szerint mintegy 40-50, kötvénykibocsátásra készülő hazai cég csúszhat le a Növekedési Kötvényprogramról (NKP) annak hirtelen befejezése és az elmúlt napokban végrehajtott nagy összegű, csaknem 500 milliárd forintot kitevő kibocsátások miatt. Jegybanki ösztönzők és működő másodpiac híján az is félő, hogy a vállalati kötvénypiac visszasüllyed a korábbi passzivitásba.