Kimondottan rossz a hangulat a kontinens vezető börzéin, a magyar tőzsdét elsősorban az OTP-n keresztül adják a befektetők. A mai 5 százalékos eséssel a koronavírus-járvány berobbanása óta nem látott szintre esett a jegyzés.
Tegnap érkezett egy jelentősebb hangulatromlás a piacon, miután az Európai Központi Bank bejelentette, hogy jövő hónapban jön az első kamatemelés, valamint az inflációs előrejelzését is alaposan megemelte a jegybank - már erre is jelentős eséssel reagáltak a tőzsdék. Ma aztán újra az infláció került a befektetők fókuszába, hiszen a várva várt amerikai inflációs adat jelentősen meghaladta a várakozásokat, amire az egyébként is negatív hangulat még tovább romlott. Az európai tőzsdéken a kereskedési idő végére jelentősen begyorsult az esés, a tengerentúlon pedig szintén csúnya mínuszok látszanak.
Az inflációval kapcsolatos fejlemények kapcsán alaposan elromlott a hangulat a világ tőzsdéin, ez alól a magyar piac sem képzett kivételt, így jelentős mínuszban zárt végül a BUX. A hazai blue chipek kivétel nélkül mínuszban zárták a mai napot, a legnagyobbat a Mol árfolyama esett.
Néhány hónapja még 1,2 millió forint volt a kínálati négyzetméterár a budapesti új lakások piacán, az árak tovább nőttek, azonban már a korábbinál kisebb mértékben, így jelenleg 1,27 millió forintért lehet egy négyzetmétert megvásárolni - derül ki az Eltinga Budapesti Lakáspiaci Riportjának legújabb felméréséből. Az átlagos árszintekben is folytatódott az emelkedés, egy új építésű lakás átlagos ára ma már több mint 92 millió forint a fővárosban. Fél évvel korábban ez még csak 76 millió forint volt. Mindeközben az elérhető szabad lakások száma hatéves mélypontra süllyedt.
Az elmúlt napokban elromlott a hangulat a globális piacokon, és az esés a hét utolsó kereskedési napján is kitart. A rossz nemzetközi hangulat a magyar tőzsdén is meglátszik, bár itthon valamivel mérsékeltebb az esés, mint a vezető nyugat-európai tőzsdéken.
A szezonálisan amúgy sem a legjobb időszaknak tekinthető időszak előtt a technikai elemzés képe alapján a főbb részvények szénája nem áll jól: mindegyikben vagy érdektelenség, de még inkább ismét fellépő eladói nyomás a jellemző. Ráadásul a magyar részvények többségét nemcsak régió- hanem országspecifikus okok is húzzák lefelé, ami a relatív gyengeség jelenségén keresztül egyelőre gyenge nyarat vetít előre, amit csak a nemzetközi piacok nagy fordulata tudna megállítani.
Elromlott a hangulat ma a világ tőzsdéin, miután ma kiderült, hogy az EKB kamatemeléséhez szükséges feltételek teljesültek, így erre már júliusban sor kerülhet. A vonatkozó közleményben azt is feltüntették, hogy az EKB a következő ülésen 25 bázisponttal fogja megemelni a kamatot, emellett jelentősen növelték a 2022-re vonatkozó inflációs előrejelzést is. Christine Lagarde elnök aztán a sajtótájékoztatón elmondta, hogy amennyiben a középtávú inflációs kilátások nem mérséklődnek, akkor szeptemberben növelhetik a kamatemelés mértékét, szeptember után - a beérkező adatok fényében - pedig még tovább fokozott kamatemelési tempó jöhet. Itthon az MNB a szokásos egyhetes betéti tenderét a múlt hetivel megegyező, 6,75%-os kamaton hirdette meg, így érdemi változást nem láthattunk egyelőre a forint árfolyamában. A tengerentúli tőzsdék is eséssel kezdték a napot.
A Visa nyolc közép- és kelet-európai országban végzett az utazási és fizetési szándékokra vonatkozó felmérést 2022 tavaszán. Az eredmények megmutatják a magyarok terveit, szokásait, és összehasonlíthatóvá válnak a régiós szomszédok válaszaival. A kutatás legfontosabb tanulságait Kiss Ede, a Visa Magyarországért felelős területi vezetője ismertette. Az esemény meghívott vendégével, Farkas Tamással, az OTP Bank senior bankkártya tanácsadójával együtt pedig hasznos és praktikus tanácsokkal látták el az utazókat.
„Folynak még a számítások, ezért nem áll módunkban információt adni a fizetendő különadó mértékéről” – közölte a Portfolio megkeresésére a Gránit Bank.
Rossz volt ma a hangulat az európai tőzsdéken, a vezető börzék eséséhez hozzájárult a második legnagyobb svájci bank, a Credit Suisse profit warningja, a második negyedévre veszteséget jósolt ugyanis a nagybank a piaci volatilitás és az ukrajnai háború miatt. Itthon megérkezett a májusi inflációs adat, 10,7 százalékra emelkedett a mutató Magyarországon, ilyen mértékű áremelkedésre legutóbb 1999 decemberében volt példa. A hírre gyengülni kezdett a forint a vezető devizákkal szemben, míg a magyar tőzsdén óvatos elmozdulásokat láthatunk. Ugyancsak megérkezett ma az Eurostat részletes GDP-adata - a felülvizsgált adat némi meglepetést hozott, az első negyedévben ugyanis a gazdaság 0,6 százalékkal nőtt az európai valutaövezetben, holott az első becslés még 0,3 százalékos növekedést mért az előző negyedévhez képest. Amerikában is az eladók diktáltak szerdán, a meghatározó részvényindexek kivétel nélkül veszítettek értékükből a keddi záráshoz képet.
Bizonytalan mozgásokat láttunk ma az európai tőzsdéken, összességben vegyesen teljesítettek a vezető indexek. Ez a bizonytalanság látszott ma a magyar tőzsdén is, hiszen a BUX lényegében stagnált ma a blue chipek pedig felemás teljesítményt nyújtottak.
A "hagyományos" bankadó esetében várhatóan 8,1 milliárd forintot fizet 2022-ben a K&H Bank, az új különadóra vonatkozó számítás azonban most még nem publikus információ – közölte velünk a társaság.
Pár napja számoltunk be arról, hogy megjelent a Magyar Közlönyben a különadókról szóló részletes rendelet, ebben többek között az értékpapírok után fizetendő tranzakciós illeték részletszabályai is megtalálhatóak. A rendelet alapján a tranzakciós illetéket a magyar ISIN-nel rendelkező értékpapírokra kell megfizetni, ami viszont nagy hátrányt jelenthet a hazai tőkepiacnak. A befektetési alapok közül egyértelműen a kisebb, nagy magyar kitettséggel rendelkező portfóliókat érinti a legkedvezőtlenebbül a döntés, kérdés azonban, mit lépnek a tranzakciós illeték kapcsán a letétkezelő bankok, első értelmezésre ugyanis rájuk esik a fizetési kötelezettség.
"Az úgynevezett extraprofit-különadó a bankrendszer egésze számára jelentős" - válaszolta az UniCredit Bank a Portfolio-nak az extraprofittal kapcsolatos kérdésére.
Hogyan áll jelenleg a magyar lakáshitelpiac? Változott-e a potenciális lakásvásárlók köre a piaci bizonytalanságok, a kamatemelés, illetve az infláció hatására? Ezekről a kérdésekről hallhatunk beszélgetést az OTP Bank legújabb podcast adásában Kormos Zoltánnal, az OTP Bank lakáshitelezésért felelős vezetőjével.