Évekkel ezelőtt az "interneten olvastam" kifejezés nem jelentett mást, mint hogy az információ megbízhatatlan, és leginkább a szerencsén múlik, hogy hiteles tudás birtokába jut a netező, vagy egy félrevezető vagy kizárólag reklám célú weboldalra jut. Az információ megbízhatósága különösen fontos, ha az egészségünkről van szó. Mi változott az elmúlt években? Mekkora ma az internet szerepe? Értjük és elfogadjuk az ott olvasottakat?
Azonnal nettó 35%-os béremelést kaphatnának az egészségügyben dolgozók, ha a kórházak a szociális adót nem az államnak utalnák, hanem a dolgozóknak - hívta fel egyik javaslatára Lantos Gabriella a figyelmet a HírTV hétfő esti műsorában.
Szerdán elutasították a kormányzat első bérajánlatát az érdekvédők és csak abban állapodtak meg, hogy jövő héten szerdán folytatják - értesült a Népszabadság. A lap tudomása szerint a Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter, által csütörtökön bejelentett 100 milliárdos jövő évi egészségügyi plusz keretből csak 30-40 milliárd mehetne tényleges béremelésre.
Évente több százmilliárd forint forgalmat bonyolítanak adómentesen az orvosok a magánrendelőkben, ám a kormány végül mégsem kötelezte az összes szereplőt a pénztárgéphasználatra, csak a plasztikai sebészeket - írja a Népszabadság. Rékassy Balázs egészségügyi rendszerelemzőnek van egy jó magyarázata, ez miért történhetett így.
A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (ReSzaSz) javasolja, hogy a kormány egészítse ki Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár múlt héten Orbán Viktor által is elfogadott 5 pontos tervét még eggyel, mégpedig a forrásbővítéssel. A ReSzaSz szerint a 6. pont nélkül az átalakítás kudarcra van ítélve. Kitartanak álláspontjuk mellett, hogy egy hosszabbtávú béremelés első lépéseként 2016-ban minden szakdolgozónak és technikai dolgozónak minimum 50 százalékos béremelést kellene adni - írja a Figyelő.
A humánerőforrás-krízis a teljes magyar egészségügyi ágazatra jellemző - hangsúlyozta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkára szerdán Siófokon, a Magyar Kórházszövetség XXVIII. kongresszusának nyitónapján.
A kormány akaratát és a törvényeket kreatívan alkalmazva a közkórházakban továbbra is "maszekolnak" az orvosok az állam által biztosított eszközökkel - írja a Népszabadság szombati számában.
A hazánk által működtetett Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR), vagyis az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések jelentési rendszere az egyik legátfogóbb az Európai Unióban. Alig néhány más ország van, ahol olyan átfogó képpel rendelkeznek az aktuális helyzetről, mint Magyarországon. Ráadásul az ÁNTSZ az Országos Epidemiológiai Központ útján a jelentéseket éves bontásban publikálja. Ezért is érthetetlen az "1001 orvos hálapénz nélkül" csoport, illetve az annak bázisát adó Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete által közzé tett nyílt levél több pontja - reagált az ÁNTSZ a csoport hétfő esti nyílt levelére.
Újabb nyílt levéllel álltak elő a Facebookon azok az orvosok, akik tavaly decemberben a hálapénzbombát robbantották. Az 1001 orvos hálapénz nélkül néven működő csoport hivatalosan kedden hozza nyilvánosságra következő állásfoglalását, amelynek első verziója már hétfő éjjel felkerült a netre, és amely a kórházi fertőzésekkel kapcsolatos elkeserítő helyzetet tárgyalja - számolt be az Index.
Az egészségügyi ellátórendszerben meglévő torzulások egyik legfőbb oka a hálapénz, ami csak a gyógyítás transzparenssé válásával kophat ki a rendszerből -mondta el Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár a Figyelőnek adott átfogó interjújában. A tárcavezető arról is beszélt, hogy hamarosan emelni fogják a kórházak gyógyításért járó alapdíját, az ezzel kapcsolatos munka elkezdődött. Emellett a kórházak helyzetéről, a bérekről, az ágazati humánerőforrás kérdéséről és a kivándorlásról, az e-egészségügy fokozatos bevezetéséről, a szociális ellátás és az egészségügy tervezett szétválasztásáról, a betegbiztonság fokozásáról, valamint a kancelláriarendszer tervezett bevezetéséről is beszámolt.
Az idei első félévben is folytatódott az egészségügyi dolgozók elvándorlása, június végégig több mint 900 szakember - köztük 400 orvos - kért ki szakképesítése külföldön való elismertetése céljából hatósági bizonyítványt. Feltűnő változás, hogy a 30 és 44 év közötti egészségügyi szakemberek kivándorlása felgyorsult a korábbi évekhez képest, így már nem a legfiatalabbak hagyják el legtöbben az országot.
A következő 2-3 évben 35-40 milliárd forintból fejlesztenék az orvos- és egészségtudományi képzést Magyarországon, hogy azt még vonzóbbá tegyék a külföldi hallgatók számára - írja a Magyar Idők. A lap birtokába került munkaanyag úgy számol, hogy így 2020-ra akár a mostani 9 ezerről 11 ezer főre is emelkedhet a hazánkban tanuló fizetős orvostanhallgatók száma.
Akár 10 millió forintot is kaphat az az orvos, aki öt éve betöltetlen praxisban vállal munkát, azonban a Fakoosz Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke szerint pusztán ettől a letelepedésösztönző intézkedéstől nem oldódik meg a helyzet.
A jövő évi költségvetésben 15,8 milliárd forint áll rendelkezésre az egészségügyben dolgozók béremelésére - jelentette be az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Budapesten.
A legtöbb orvos-beteg találkozás valamilyen fájdalmas tünet miatt jön létre. Leggyakrabban valamilyen mozgásszervi panaszra vár gyógyírt a beteg, akinek a fájdalomcsillapítás is sokat jelenthet, de az okok kivizsgálása és a célzott terápia érdekében érdemes reumatológus szakorvoshoz fordulni.
Míg tavaly alig 600, idén már jóval több mint 800 szakorvosjelölt jutott rezidensösztöndíjhoz - írja a keddi Magyar Nemzet az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal által közzétett lista alapján.
Elutasítja a szakma a tervezett szakorvosi béremelés lehetséges feltételeit - mondta Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének (MOSZ) elnöke a Magyar Hírlapnak.
Az adóhatóság idén is ellenőrzi az orvosokat, gyakran előfordul ugyanis, hogy személyijövedelemadó-bevallásukban kirívóan alacsony jövedelem szerepel, miközben vagyongyarapodásuk jelentős - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság főosztályvezetője, sajtóreferense az MTI-vel hétfőn.
Egyre több magyar orvos dolgozik külföldön, a szakemberek annyira keresettek, hogy kiutazásukat toborzócégek is segítik. A kint dolgozók tízszer annyit keresnek honfitársaiknál, és a briteknél dolgozók kétharmada nem is jönne haza. Ennek egyik fontos tényezője a magyarországi hálapénz rendszer, amely miatt a megkérdezettek negyede külföldön maradna egy friss felmérés szerint - hívja fel a figyelmet körképében a Guardian.
Évi százmilliárd forintos többletre lenne szükség az egészségügyben ahhoz, hogy ne termelődjön újra a kórházi adósságállomány - mondta a Magyar Kórházszövetség elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Velkey György hozzátette: az integrált központok létrehozása fontos lépés lehet, de szoros a határidő.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
