Európának pénzügyi szankciókkal kell sújtania Oroszországot - hívja fel a figyelmet a Financial Times egy véleménycikkben. Az uniós külügyminiszterek keddi tanácskozását így óriási várakozás előzi meg. Ebben az új helyzetben rendkívül érdekes lesz az is, hogy - eddig a puhább álláspontot képviselő - Magyarország hová helyezkedik.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) várhatóan heteken belül dönt az Ukrajnának megajánlott segélycsomag második részletének az átutalásáról - jelentette be a pénzintézet kijevi képviseletének a vezetője pénteken.
Az Egyesült Államok célzott szankciói által sújtott Vnyesekonombank számít az orosz pénzügyminisztérium és a jegybank támogatására. Az orosz állami fejlesztési bank körüli híreket nem árt figyelemmel követni Magyarországon, több okból kifolyólag.
Kibővíti az Európai Unió azok és azon vállalatok, jogi személyek körét, akik és amelyek büntetőintézkedésekkel sújthatók az ukrán válság miatt - derült ki az állam-, illetve kormányfők rendkívüli csúcstalálkozóján szerda éjjel elfogadott zárónyilatkozatból. Közben az Egyesült Államok is hasonló lépést tett, de hagyott még lehetőségeket későbbi büntetésekre is. Az újabb intézkedésekkel kapcsolatban Moszkva is megszólalt, elfogadhatatlannak tartja a szankciókat.
Lelőtték az ukrán hadsereg egyik An-26 típusú szállító repülőgépét hétfőn, feltehetően orosz területről kilőtt rakétával - közölte az ukrán védelmi miniszter.
A paksi erőmű fejlesztésének finanszírozásához jóváhagyott hitel először a jövő évi költségvetésben jelenik meg, az idei büdzsét nem terheli - mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke pénteken az MTI-nek.
Petro Porosenko ukrán elnök bizonyos feltételek teljesülése esetén készen áll tűzszünetet kötni a kelet-ukrajnai oroszbarát lázadókkal, ezt maga az államfő jelezte a Joe Biden amerikai alelnökkel folytatott csütörtöki telefonbeszélgetése során.
A gazdasági szankciók továbbra is a lehetőségek között vannak, amennyiben Moszkva nem támogatja a béke megteremtésére irányuló erőfeszítéseket Ukrajnában - figyelmeztette Oroszországot Angela Merkel német kancellár szerda délután, röviddel a német, francia, orosz és ukrán diplomácia vezetőinek berlini egyeztetése előtt.
Legutóbb két orosz bank is sikeresen bocsátott ki euróban denominált kötvényeket, ez pedig reményt adhat, hogy amennyiben az orosz-ukrán feszültségek oldódnak, több orosz vállalat is forráshoz juthat majd a nemzetközi tőkepiacokon - számolt be a Financial Times.
Hétfőig adtak haladékot az EU-országok állam-, illetve kormányfői az oroszoknak arra, hogy konkrét tettekkel támasszák alá a kelet-ukrajnai feszültség enyhítése melletti elkötelezettségüket, ellenkező esetben célzott szankciókkal kell számolniuk.
Az orosz befektetők aggodalommal figyelik az eseményeket, az orosz-ukrán válság elmérgesedése miatt egyre többen keresik a külföldi befektetéseket. Lapértesülések szerint a Raiffeisen Capital is érzékelte ezt, ezért döntött úgy, hogy a BRIC részvényalapjába beolvasztja egy globális feltörekvő piaci alapját. Helyi szakértőjük szerint a BRIC koncepció haldoklik, sokkal szélesebb befektetési palettát kell adni.
Miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök mai bejelentésével a béke felé tett egy lépést, egy másik esemény éppen a zavargások irányába tereli az ukrán krízist: terroristák lelőttek egy ukrán helikoptert, kilencen vesztették életüket.
Teljes harckészültségbe helyezte Oroszország központi katonai körzetének erőit szombaton Vlagyimir Putyin elnök, majd vasárnap arról beszélt, hogy orosz területeket értek lövések. Források szerint az EU külügyminiszterei hétfőn várhatóan nem fognak újabb szankciókat javasolni, ehelyett a válságot nem katonai misszióval kezelnék.
Petro Porosenko ukrán államfő bejelentette, hogy péntek estétől egyhetes egyoldalú tűzszünetet léptet életbe Kelet-Ukrajnában.
Ismét határozottan kritizálta Angela Merkel német kancellárt és a Matteo Renzi olasz kormányfő által fémjelzett irányvonalat támogatja Soros György milliárdos üzletember. A magyar származású befektető az Alapblognak adott interjújában beszélt arról is, hogy Oroszország miért veszélyes az egész Európai Unióra.
Az Index információi szerint az ukrán-orosz krízis és az ahhoz kapcsolódó gázválság miatt széleskörű, és a magyar kormány által titkosan kezelt nemzetközi egyeztetés színhelye lett kedden és szerdán a magyar főváros. Ennek jegyében számos külföldi állam energiaügyi felelős vezetője érkezett Budapestre, hogy egyeztessen az orosz gázexport okozta problémákról. A tegnapi ukrán gázvezetékes robbantás egyébként a legfrissebb hírek szerint önmagában is okozhat némi fennakadást az orosz gázszállításokban:
Folytatódik a MasterCard és a Visa Putyinékkal zajló meccse, egyelőre mindkét kártyatársaság marad az orosz piacon. Az orosz szabályozók előírták nekik, hogy a belföldi tranzakciók adatai nem hagyhatják el az ország határait, a MasterCard ezért helyi partnert keres, akinek kiszervezhetné a munkát - számolt be a Reuters. A Visa a szabályok enyhítését követeli.
Oroszország azt reméli, hogy Ukrajna rendezi pénteken esedékes, féléves kamatfizetését a Kijev által decemberben kibocsátott, és Oroszország által lejegyzett 3 milliárd dolláros eurókötvény után.
Az orosz-ukrán válság külkereskedelmi forgalomban okozott hatásainak ellensúlyozására a négy visegrádi ország úgy döntött, hogy az Európai Unió speciális alapjához fordulnak pénzügyi segítségért - jelentette be az érintett országok gazdasági minisztereinek mai budapesti találkozóján Varga Mihály.
Nem sikerült rendezni a gázárral kapcsolatos orosz-ukrán vitát: az erről szóló kijevi tárgyalások eredménytelenül értek véget hétfőre virradóra, az orosz fél pedig kitartott korábbi álláspontja mellett, amely szerint reggeltől nem szállít gázt Ukrajnának, ha addig nem fizeti ki a csaknem kétmilliárd dolláros gázadósságát.
A magyar piacon a Gránit Bank tőzsdére lépése szolgáltatja a legnagyobb izgalmakat.
Jócskán a végső jegyzési ár felett van az árfolyam.
A karácsonyi készülődésben jelentős gyengülést és erősödést is láttunk már.
Mikesy Álmos, a Gránit Alapkezelő elnök-vezérigazgatója szerint van létjogosultságuk a tőkealapoknak hazai piacon.
Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy 2025-ben újabb eurómilliárdokat veszít el Magyarország.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
