A közösségi médiába kerültek fel azok a felvételek, amelyen állítólag egy orosz olajat szállító tankerhajó kilövése látható. Egy másik, hasonlóan orosz árut szállító hajót is támadás ért. Az akciót a jemeni húszi fegyveresek hajtották végre drónok és ballisztikus rakéták segítségével.
Szlovákia felé is leállt az orosz Lukoil olajszállítása Ukrajnán keresztül, mivel az orosz cég felkerült az új ukrajnai szankciós listára – ezt közölte csütörtökön a szlovák gazdasági tárca a Reuters tudósítása szerint, miután a Portfolio megírta: Magyarország felé már leállt a Lukoil szállítása. Frissítés! A jelek szerint egyelőre nincs nagy baj, illetve régiós ellátásbiztonsági kockázat, de nem egyértelmű a helyzet, mert egy ukrán piaci forrás arra utalt a hírügynökségnek, hogy a háttérben más orosz olajszállító cégek segítségével "a terveknek megfelelően" zajlik Ukrajnán át az orosz olaj tranzitja Szlovákia és Magyarország felé, ahogy azt déli cikkünkben vázoltuk, mint lehetőséget. Késő délután aztán a hírügynökség két további piaci forrása azt jelezte: Szlovákia felé meredeken visszaestek az orosz olajszállítások a korábbi tervhez képest, Magyarország felé enyhe csökkenés látszik, Csehország felé pedig rendben zajlanak továbbra is a szállítások.
Kétségen felül áll az, hogy az orosz-ukrán háború hatalmas lendületet adott a drónok harcászati alkalmazásának, különös tekintettel a rendkívül olcsó kamikaze és FPV-drónokra. Az ukránok most ráadásul majdnem kiütöttek egy ilyen filléres fegyverrel egy helikoptert.
A litván parlament csütörtökön megszavazta a kazettás lőszerek gyártását és felhasználását tiltó nemzetközi egyezményből való kilépést.
A harcoló felek által telepített aknamezők az orosz és az ukrán katonák életét is megnehezítik. Éppen ezért van mindkét félnek kiemelten nagy szüksége az aknaszedő járművekre. Most egy kifejezetten ritka orosz BAT-2-est kaptak lencsevégre.
Ukrajna ezer tonna búzalisztet adományozott és szállított le a palesztin nép számára - jelentette be csütörtökön az ukrán külügyminisztérium.
Szinte egymás kezébe adják a kilincset a globális nagyhatalmak elnökei, hogy találkozhassanak Vietnam vezetőjével. Az ország elkötelezte magát az úgynevezett „bambuszdiplomácia” mellett, ezt ráadásul kifejezetten nagy sikerrel képes művelni. De mit jelent ez, és miért emelkedett meg ennyire a délkelet-ázsiai ország a világ vezetői szemében?
Egy június végén hatályba lépett ukrán szankció miatt leállt az orosz Lukoil Ukrajnán keresztüli olajszállítása a Mol felé, mivel az orosz cég nem bérelheti ki az ukrán vezetékhálózatot a tranzit céljából - vette észre a Portfolio egy ukrán elnöki rendelet mellékletében. A magyar olajcég eddig kb. 70 százalékban Oroszországból érkező olajat dolgozott fel, és ezen belül a legnagyobb orosz szállítóra vonatkozik az új tiltás, így a helyzet tartós fennmaradása esetén akár ellátási probléma is lehet a magyarországi, illetve a térségi üzemanyagellátásban. De mennyire súlyos és hogyan oldódhat meg a helyzet, egyáltalán szükség lesz még orosz olajra 2025-ben? Frissítés! A délután második felében több fontos információ is kiszivárgott, amelyek arra utalnak, hogy a Lukoil felőli szállítások kiesése problémákat okoz a Molnak, főként a szlovákiai finomítójának.
Románia védelmi stratégiájának újabb mérföldkövéhez érkezett, amikor Angel Tilvar védelmi miniszter bejelentette, hogy 2024. július 16-án aláírták azt a kormányközi megállapodást, amelynek értelmében az ország 32 darab korszerű F-35-ös vadászrepülőgépet szerez be az Egyesült Államoktól. A szerződés becsült költsége 6,5 milliárd dollár, és nem csupán a repülőgépeket foglalja magában, hanem átfogó logisztikai támogatást, kiképzési szolgáltatásokat, repülésszimulátorokat és lőszert is - számolt be az Army Recognition.
Ukrajna egyik legnagyobb mezőgazdasági és hajóépítő vállalata, a Nibulon új irányvonalat vett fel Andrij Vadaturszkij vezetésével. A cégvezető szerint az ország tengeri kikötőinek védelme érdekében saját hadihajókat kellene gyártaniuk, hogy megvédjék az ukrán gazdasági érdekeltségeket a Fekete-tengeren - írta meg a Kyiv Post.
Az oroszok május 7-én bocsátották vízre a megtépázott Fekete-tengeri Flotta számára épített Viktor Velikij járőrhajót, most a jármű képességeit is tesztelik – írja az ArmyRecognition.
Örményország helyzetét egyre kétségbeejtőbbnek ítélik meg a jereváni politikusok, főleg miután az kaukázusi ország 2020 óta kétszer is vesztesen került ki a szomszédos azeriekkel vívott összecsapásokból. Moszkva korábbi erős szövetségese most új partnereket keres a fegyverkezéséhez – írja az EurasianTimes.
Kiadta napi jelentését az amerikai Institute for the Study of War (ISW) az ukrajnai háborúról, amelyben ezúttal – mások mellett – Dmitrij Medvegyev kijelentéséről és az orosz sajtóról írnak.
Az ukrajnai háború elmúlt periódusának egyértelműen az egyik legnagyobb újítását az jelentette, hogy megjelentek a fronton az oroszok által modernizált FAB bombák. Az eszközök ellen Ukrajna szinte tehetetlen – írja az EurasianTimes.
Az ukrajnai háborúban nem lehet biztosan tudni, hogy a felek mekkora veszteségeket szenvednek el a harctéren, a számokat csak tippelni lehet. A ritka kivételek egyike, hogy valamelyik harcoló fél adatokat oszt meg erről. Most az ukránok kivételt tettek egy településért vívott csatával kapcsolatban – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrajnai háború kihívásai arra kényszerítik az hadmérnököket, hogy újszerű megoldásokat alkalmazzanak a különböző eszközökön, ezzel hatékonyabbá téve őket. Nem kerülhette el az egyedi kiegészítőket az amerikai Abrams M1A1 harckocsi sem – számolt be az ArmyRecognition.
Ukrán hackerek Moszkva kedvelt eszközével, hackertámadásokkal elérhetetlenné tettek majd 100 orosz weboldalt a kijevi hírszerzés szerint. A Kreml mindeközben bejelentette: július 23-ától korlátozza a civil lakosság mozgását több belgorodi településen is, a folyamatos ukrán belövések következtében. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Donald Trump elnöksége idején Moszkva és Washington a szankciók dacára párbeszédet folytatott - mondta Szergej Lavrov, az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnökségét ellátó Oroszország külügyminisztere szerdán New Yorkban.
Az uniós szankciók miatt Isztambulban tárgyalt szerdán egymással a magyar kormány, és az orosz Roszatom delegációja a Paks II. projekt állásáról és a további menetrendről, és erről mind Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, mind az orosz fővállalkozó Roszatom kommunikált, így ezek összevetéséből kiolvasható a következő időszak menetrendje. Ezek alapján még júliusban elindul a gödör lemélyítése a projekt területén, augusztus elejéig megérkezik Paksra a hatalmas, 750 tonnás zónaolvadékcsapda berendezés; év végéig pedig megtörténhet az első beton kiöntése az ötös blokk alatt, amellyel hivatalosan is megkezdettnek minősül majd az atomerőmű építése. A magyar kormányzati nyilatkozat szerint már most is dübörög a munka Pakson, és minden adott ahhoz, hogy a következő évtized elején termelésbe állhasson a két új reaktorblokk. Ez a magyar kormány által rendszeresen hangsúlyozott céldátum a Roszatom közleményében nincs benne.
Az Európai Parlament egyik első állásfoglalásában nagytöbbséggel kinyilvánította, hogy az EU-nak folytatnia kell Ukrajna támogatását mindaddig, amíg a háború véget nem ér. Emellett pedig bíráltak a magyar kormányt, amiért a soros elnökséget betöltve egyeztetés nélkül folytatott diplomáciai utakat Oroszországba.
Nem hagyta válasz nélkül a húszi rakétázást Jeruzsálem.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Újabb reakció jött a Kremlből.
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklsitben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
