Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke ismét azzal vádolta meg a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetét (OPEC), hogy az mesterségesen magasan tartja az árakat, és cselekvésre sürgette az olajkartell tagjait.
Gyengül az olaj árfolyama hétfőn, nagyrészt a világ két legnagyobb kitermelője, Oroszország és az Egyesült Államok kitermelésének bővülése hatására. Az áraknak ugyanakkor bizonyos mértékben támaszt nyújtanak a jövőbeni iráni és venezuelai kitermelés alakulásával kapcsolatos aggályok. Miután a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) legtöbb tagja a jelzéseik alapján ellenezheti a szervezetet vezető Szaúd-Arábia által kilátásba helyezett termelésnövelést, igencsak feszült hangulatban kerülhet sor az OPEC június 22-23-i bécsi csúcstalálkozójára.
Míg jelenleg a Venezuelával, Iránnal és az OPEC kitermelési politikájának várható alakulásával kapcsolatos hírek dominálják az olajpiaci diskurzusokat, addig nem igazán esik szó egy olyan közelgő változásról, amely nem egy elemző szerint az olajpiac történetének legnagyobb kihívását, illetve a finomítói iparág legfelforgatóbb változását jelentheti. A változás a globális olajkereskedelem zömét bonyolító tankhajók üzemanyagával kapcsolatos, annak értelmében pedig jelentősen csökkenteni kell majd az üzemanyag kéntartalmát a hajózási ágazat károsanyag-kibocsátásának mérséklése érdekében.
Az olajárak jövőbeni alakulását illetően rendkívül fontos ülésre készül a világ legjelentősebb olajtermelő országait tömörítő OPEC. A korábbi tervekkel szemben ugyanis már június 22-i, Bécsben tartandó találkozóján dönthet a kitermelés növeléséről a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete. Az OPEC-től, illetve orosz forrásból származó hírek szerint a júniusban meghozandó döntés akár teljes mértékben visszavonhatja a 2017 eleje óta hatályos, összességében a globális olajpiaci kínálat közel két százalékát kivonó összehangolt kitermeléscsökkentési intézkedést. A döntésnek már önmagában a kilátása jókora gyengülést idézett elő az olaj árfolyamában, ami az olajtársaságok árazását is kedvezőtlenül érintette.
A korábbi várakozásokkal szemben már júniusban az olajkitermelés fokozásáról dönthet a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC), mivel a venezuelai kitermelés zuhanása és az Iránnal kapcsolatos aggályok nem várt kínálati szűkületet, extra áremelő hatást okoztak a piacon. A hírek hatására az olaj árfolyama három és fél éves csúcsról gyengül.
Elérte a 80 dollárt az olaj ára csütörtökön, elsősorban az iráni ellátással kapcsolatos aggályok miatt.
A sokéves csúcsokról gyengült az olaj árfolyama azt követően, hogy az Egyesült Államokban emelkedett az üzemben lévő olajkutak száma, illetve az iráni szankciókkal szembeni erősödő európai és ázsiai ellenkezés hatására.
"Nyílt válság Trump és Európa között" - ezzel a címlapi cikkcímmel jelentkezett ma a francia Le Figaro az amerikai elnök által minap felmondott iráni atomalku kapcsán. A Politico szerint ha az amerikai döntés végül nukleáris fegyverkezési versenyhez és háborús villongásokhoz vezet a Közel-Keleten, akkor a menekültválság jócskán felerősödhet Európa felé, tetézve az eddigi uniós feszültségeket. Az EurActive úgy értékel: a döntéssel Trump fél éven belül a harmadik övön aluli ütést is bevitte az európai gazdaságnak, mert az olajárak tartósan magasabban maradhatnak, miközben az Iránnal üzletelő európai cégeknek le kell állítaniuk a tevékenységüket. Nem véletlen, hogy ma Angela Merkel német kancellár azt mondta: "nem úgy van már, hogy az Egyesült Államok egyszerűen megvéd minket":
Újabb és újabb sokéves csúcsokat megdöntve tovább tart az olaj drágulása a nemzetközi piacokon, az árfolyamok legutóbb 2014-ben látott szinteken tartózkodnak. Az olajár folytatódó emelkedését pedig a hazai üzemanyagárak is követik, amelyek máris megközelítették a 400 forintos szintet. A benzin- és gázolajárak növekedésében azonban az olajárak mellett ezúttal a dollár forinttal szembeni erősödése is jelentős szerepet játszik, így az üzemanyagárak a következő hetekben könnyedén át is léphetik ezt a szintet.
Jól mutatja az olaj piacán érezhető feszültséget, hogy a befektetők idegesen reagáltak Donald Trump amerikai elnök hétfő esti Twitter-posztjára.
Ma éjfélkor teszi közzé a 2018 első negyedévében elért pénzügyi eredményeit a Mol. A hazai olajtársaságtól ugyan az egy évvel korábbinál összességében alacsonyabb számokat lehet várni, nem utolsó sorban az árfolyamhatások miatt, azonban egyes üzletágak eredménye javulhatott. Nézzük, milyen tényezők hatottak elsősorban az eredményekre, és melyek lehetnek a jelentés legfontosabb sorai!
Az elmúlt tizenkét hónap legalacsonyabb szintjére csökkent áprilisban a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) olajkitermelése, nem utolsó sorban a venezuelai olajipar mélyrepülése és az afrikai olajexport visszaesése miatt. A szervezetbe tartozó országok olajtermelése jelenleg még az OPEC-nek a kitermelés korlátozására vonatkozó céljától is jócskán elmarad.
Május 4-én, pénteken publikálja 2018. első negyedéves pénzügyi jelentését a Mol. A tisztított EBITDA-mutató várhatóan elmarad az előző év hasonló időszakában elérttől, elsősorban a finomítás-kereskedelem üzletág gyengébb eredménye miatt, de az üzemi és adózott eredmény is jelentősebb visszaesést mutathatnak - derül ki a hazai olajtársaság elemzői konszenzusából. Az árfolyamhatások mellett az olajárak emelkedése sem feltétlen hatott jól az eredményekre.
Pierre Andurand, a világ egyik legismertebb olajpiaci hedge fund menedzsere nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a szektorban megvalósuló nagyon kevés beruházás miatt néhány éven belül 300 dollárra emelkedjen a nyersanyag hordónkénti világpiaci ára.
A Royal Dutch Shell 42 százalékkal növelte nyereségét 2018 első negyedévében a tavalyi hasonló időszakhoz képest.
Ezúttal a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetét (OPEC) találta meg Twitter-üzenetével Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, aki szerint a szervezet mesterségesen nagyon magasan tartja az olajárakat, ami nem elfogadható.
Több mint hároméves rekord magasságba drágult az olaj azt követően, hogy kiderült Szaúd-Arábia a korábbi 60, majd 80 dollár után már a 80-100 dolláros sávban látná az árfolyamokat, illetve hogy az egyesült államokbeli tartalékok csökkentek. Miközben az OPEC tovább szorítja az olajcsapot, az új árfolyamcél és a közel-keleti feszültségek újraírhatják az idei olajár-előrejelzéseket, a magasabb árfolyamok pedig az üzemanyagárakat is magukkal húzhatják.
A korábbi 60, majd legutóbbi 80 dollárról tovább emelte olajár-célját Szaúd-Arábia; az OPEC-et vezető, a világ harmadik kitermelőjének számító ország immár a 80 és 100 dollár közötti sávban szeretné látni az olaj hordónkénti árát - értesült a Reuters iparági forrásokból.
Az utóbbi hetekben beállni látszottak a hazai üzemanyagárak, amelyekben legutóbb március végén történt változás. Az akkori drágulást azonban hamarosan további áremelkedés követheti, miután több tényező is azt jelzi, hogy az üzemanyagárak tekintetében meghatározó olajpiac a korábban vártnál szorosabban alakulhat. Az olajtermelő országok kitermeléscsökkentési erőfeszítése mellett erre utal a közel-keleti konfliktus elmérgesedése is, ami a héten új lendületet adott az olajáraknak.
Emelkedik az olaj ára kedden reggel az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi vita megoldhatóságához fűzött remények hatására.
Még mindig nem késő beszállni.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Így lesz a magasan képzett katonákból ágyútöltelék.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
