Az iraki olajminisztérium ismét kijelentette, hogy készen áll az észak-iraki Kurdisztán régióból származó olajexport újraindítására a Törökországba vezető vezetéken keresztül, amely közel két éve zárva van – számolt be a Bloomberg. Irak és Törökország ezen patthelyzete veszélyezteti az OPEC terveit is.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) drónjai sikeres támadást hajtottak végre egy elektromos alállomás ellen, amely Oroszország krasznodari régiójában lévő novovelicskovszkajai olajszivattyú állomást látja el árammal - közölték az ukrán fegyveres erőknél szombaton az Ukrajinszka Pravda hírportállal.
Ma hajnalban közzétette a 2024. évi negyedik negyedéves gyorsjelentését a Mol: a legfrissebb számok alapján azt láthatjuk, hogy az olajcég egyre inkább tér vissza a normalitásba, azaz az orosz-ukrán háború kirobbanása okozta energiaválság előtti teljesítményhez. A friss számok tehát messze vannak azoktól az eredményektől, amiket a rendkívül magas energiaár-környezetben tudott hozni a társaság, ráadásul az elmúlt hónapokban több tekintetben is kedvezőtlenül alakultak a fundamentumok a Mol körül: elég csak a csökkenő olajárakra, a finomítói prémiumok csökkenésére és a szezonálisan alacsony keresletre gondolni, ami a fogyasztói szolgáltatások szegmens eredményén mutatkozott meg. A másik oldalon viszont növelte az eredményt a megugró gázár és a Brent-Ural árkülönbözet emelkedése, mindezekkel a háttérben egészen erős negyedévet tudott zárni az olajcég.
Az egész éves teljesítmény ismeretében fontos kiemelni, hogy a Mol a fontosabb sorokon elérte a 2024-re kitűzött céljait, a 2025-ös üzleti évre pedig a tavalyihoz nagyon hasonló várakozásai vannak.
Harmadik napja emelkednek az olajárak, miután az amerikai üzemanyagkészletek csökkenést jeleztek, valamint az oroszországi ellátási zavarok miatti aggodalmak is felfelé húzták az árakat.
Egyelőre bizonytalan Brüsszel abban, hogy az Egyesült Államok meddig tartja fenn az ukrajnai háború miatt Oroszországra kivetett szankciókat. Az Európai Unió, valamint G7-es partnerei viszont nem engednének, akár egyedül is folytatnák a korlátozó intézkedések végrehajtását – írja a Financial Times.
Oroszország szuverén vagyonalapja arra számít, hogy számos amerikai vállalat már 2025 második negyedévében visszatérhet az orosz piacra – mondta a Reutersnek az alap vezetője azután, hogy a legmagasabb szintű amerikai-orosz találkozóra került sor az ukrajnai háború kezdete óta.
Oroszország természeti erőforrásokhoz való hozzáférést és sarkvidéki együttműködést ajánlott az Egyesült Államoknak a szaúdi tárgyalások során, "versenyhátrányba" kényszerítve ezzel Kijevet - írta meg a Kyiv Independent.
Péntek hajnalban érkeznek a Mol friss negyedéves számai: az elemzői várakozások alapján 2024 negyedik negyedéve kiegyensúlyozottan alakulhatott az olajcég számára, a feldolgozás-kereskedelem (Downstream) és a kutatás-termelés (Upstream) üzletágak is aránylag jól szerepelhettek a némiképp romló iparági környezetben. Az elemzők szerint a negyedik negyedév bár 2023 Q2 óta a leggyengébb időszak lehetett a Mol számára, azonban így sem fog szégyenkezni az olajcég, a várt eredmény hosszú távon nézve kifejezetten erősnek mondható.
Vjacseszlav Fedoriscsev, a Szamara régió kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson keresztül tájékoztatta a közvéleményt, hogy ukrán támadás érte a Szizsran városában található olajfinomítót. A kormányzó közlése szerint a katasztrófavédelmi egységek azonnal a helyszínre érkeztek és megkezdték a munkálatokat. - közölte a Sky News.
Miután a kazah energiaügyi minisztérium közleményéből derült ki, hogy Magyarország kazah olajat vásárolhat idén, a kazah külügyi tárca bejelentéséből is érdekes információt tudtuk meg: eszerint uránt is vásárolhatunk az ázsiai országtól, és ennek érdekében sürgősen felállítanak a felek egy közös befektetési alapot.
Két robbanás történt a Seajewel olajszállító hajón az olaszországi Savona partjainál. A hajó állítólag orosz olajat szállított Európába – írja a The Kyiv Independent.
Közel egyéves csúcsra, 13 dollár körülre ugrott kedden a legközelebbi havi határidős gázolaj felára a rákövetkező havi határidős termékhez képest tonnánként az európai ICE határidős tőzsdén, ami figyelmeztető jel, és arra utal, hogy nagyon szűkös a dízelkínálat az európai piacon, ezért a kereskedők hajlandók jókora felárat fizetni, hogy minél hamarabb hozzá jussanak a termékhez - mutat rá a Bloomberg.
Donald Trump és Narendra Modi legutóbbi találkozójának középpontjában az USA és India közötti kereskedelmi egyensúly javítása volt, ami az energiaszektorban való szorosabb együttműködés útján szeretne a két ország megvalósítani. A felek megállapodtak abban, hogy India – lépést tartva gyorsan növekvő energiaigényével – jelentősen növelheti az amerikai olaj- és gázimportot. Ez mindkét országnak előnyös lehet: India a diverzifikáltabb beszerzések révén javítja az ellátásbiztonságát, míg az Egyesült Államok bővítheti az egyik legígéretesebb, folyamatosan növekvő ázsiai piacon való jelenlétét - írta meg a Financial Times.
Az európai országok Ukrajnával együttműködve Trump-ellenes koalíciót akarnak létrehozni – írta ki X-blogján Dmitrij Medvegyev, az orosz nemzetbiztonsági tanács alelnöke. Medvegyev szerint Ukrajna szándékosan támadta az amerikai tulajdonrésszel működő CPC vállalat egyik olajipari létesítményét.
Kína magánkézben lévő olajterminálok bevetésével játssza ki az orosz olajra kivetett amerikai szankciókat. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a nagyobb kínai olajipari szereplők papíron tiszták maradjanak, és ne veszélyeztessék őket a büntetőintézkedések. Mindeközben továbbra is kedvezményes áron juthatnak hozzá az orosz — sőt, akár iráni — nyersolajhoz is, ami jelentős versenyelőnyt jelent számukra a nemzetközi piacokon.
Oroszország gazdasága erősen függ az olaj- és gáziparból származó bevételektől. Bár a nyugati szankciók célja ezeknek a bevételeknek a csökkentése, az orosz fosszilis energiahordozók exportja továbbra is jelentős. Kína, Törökország és India voltak a legnagyobb vásárlók januárban, miközben az Európai Unió az előző évekhez képest visszafogta importját, de még mindig jelentős mennyiségű orosz energiát vásárol.
Az Egyesült Államok jelentősen korlátozná Irán olajexportját, és fokozná a gazdasági nyomást az országra. Az amerikai pénzügyminiszter nyilatkozata szerint a cél az, hogy Irán olajkivitelét a jelenlegi szint kevesebb mint 10%-ára szorítsák vissza - jelentette a Bloomberg. Scott Bessent úgy véli, ha sikerül Irán olajexportját napi 100 ezer hordóra csökkenteni, az súlyos gazdasági válságba sodorná az országot.