A sajátos közép-európai kontextusban számunkra a rendkívül sikeres 1998-as lengyel oktatási reform szolgáltatja a legtöbb megszívlelendő tanulságot, ezért ahogy azt egy korábbi írásomban már jeleztem, érdemes közelről követnünk a lengyel közoktatásban zajló változásokat. A 2022-es PISA-kutatás drámai változásokat jelez a lengyel oktatás teljesítményprofiljában, ezért ezzel külön is érdemes foglalkoznunk.
A német szakszervezetek és munkáltatói szövetségek oktatáspolitikai változtatásokat követelnek a 2022-es rossz PISA-teljesítményértékelési eredmények után.
A nemrég lezajlott lengyelországi választások eredményei alapján úgy tűnik, hogy a nyolc évig a hatalmat gyakorló Jog és Igazságosság (PiS) győzelme ellenére nem lesz képes kormányt alakítani. Ennek apropóján érdemes egy pillantást vetni a PiS oktatáspolitikájára, mert az jól illusztrál egy sokkal általánosabb összefüggést: bár az elmúlt időszakban Lengyelországot és Magyarországot is egy illiberális párt kormányozta, a két párt közpolitikai mozgástere nagyon különböző volt.
Cselekvésre szólítja fel a kormányt a magyar közoktatás megreformálása érdekében a Magyar Tudományos Akadémia egy friss állásfoglalásban.
Ahogy ez várható volt, az oktatási szektor irányítása Orbán Viktor ötödik kormányában sem lesz egységes, s – az egészségügyhöz és a környezetvédelemhez hasonlóan – továbbra sem kap miniszteri rangú vezetőt. Az új kormánystruktúra jó alkalmat kínál arra, hogy az oktatás szempontjából különösen fontos és bármilyen felállásban problematikus politika-koordináció szempontjából vessünk rá egy pillantást.
Akár bevallják azt, akár nem, a pedagógusok ellenállásának 2021-ben elindult második hullámát nem csupán a befagyott és elértéktelenedett bérek és a soha nem látott magaslatokba emelkedett munkaterhelés fűtötte, de az a remény is, hogy egy esetleges politikai fordulat oktatáspolitikai fordulatot is maga után hozhat. A Fidesz kiütéses választási győzelme után a második ok elenyészett, az első viszont velünk maradt. Érdemes átgondolni, hogy az új helyzetben mekkora mozgástere van a kormánynak és a pedagógus tiltakozó mozgalom szereplőinek.
A 2011-es oktatási törvényalkotási dömping egyik alapvető oktatáspolitikai referenciája a „gazdaság igényeire” való hivatkozás volt. A munkaalapú társadalom modelljében nehéz volt szétválasztani a politikai propagandát és a gazdaságpolitikai stratégiákat, mert nagyjából ugyanazt a nyelvezet használták. Mindenesetre van némi alapja annak, hogy az lényegében régóta idejétmúlt gazdaságelméletek, korrupciót szolgáló hatalmi törekvések és bizonyos vállalkozói csoportok rövid távú érdekeinek kissé inkoherens keveredéséből áll össze. Erről is írok a napokban a Noran Libro gondozásában megjelenő, Közoktatás és politika. Magyarország 2010-2022 című könyvemben, amelyből most a Portfolio olvasói megismerhetnek néhány, a gazdaságpolitika és az oktatáspolitika összefüggéséről szóló részt.
"A Budapesti Corvinus Egyetem és elődintézményei története a kezdetektől 2020-ig" címmel elkészült az első történeti jellegű összefoglaló munka a Budapesti Corvinus Egyetem és elődintézményei történetéről. A könyv arra vállalkozik, hogy az egyetem strukturális fejlődésének ívét mutassa be, az olvasó pedig mély bepillantást kap a magyar felsőoktatás elmúlt évszázadaiba is.
Pont tíz éve, 2011. december 20-án hajnalban fogadta el az Országgyűlés a közoktatás minden szereplőjének, az iskolák, a pedagógusok, a gyerekek, a szakmai szolgáltatók és a piaci szereplők állami gondozásba vételéről szóló törvényt. Az akkori politikai kommunikáció szerint a törvény célja egy a nemzet felemelkedését szolgáló „köznevelési” rendszer megteremtése volt. Az évforduló jó alkalom arra, hogy megmérjük: mennyit emelkedtünk egy évtized alatt.
Az ezredforduló óta az EU közös oktatáspolitikai céljai lassan megújultak, azok az indikátorok azonban, melyek az egyes országok közoktatási rendszereinek sikerességét mérik meglepően stabilak. E mérőszámok között van két úgynevezett kulcsindikátor (headline indicator), melyekhez 2020-ig elérendő közös célértékek kapcsolódtak. Az egyik a diplomás 30-34 évesek aránya, mellyel kapcsolatban a közös cél az országonként és átlagosan 40 százalék elérése volt, a másik pedig a korai iskolaelhagyók, az oktatásból teljes értékű középfokú végzettséggel kilépő 18-24 évesek arányának átlagosan 10 százalék alá csökkentése volt.
Bizonyos felmérések szerint 2018-ban már az általános iskolák hetven százalékában volt pedagógushiány, ami egyértelműen minőségromlást okoz. A növekvő pedagógushiánynak van néhány nyilvánvaló oka és van néhány rejtett, az ágazati humánerőforrás gazdálkodási rendszer elhibázottságával összefüggő magyarázata.
A mai diákok sokkal kevesebbet tanulnak az elődeikhez képest, és ez a hanyag hozzáállás bizonyítottan alacsonyabb tudáshoz is vezet. A közgazdászok és társadalomtudósok empirikus kutatások egész sorával álltak már elő ezen a téren, amire viszont máig hiányzik a válasz, hogy mégis mit lehetne velük kezdeni. Erre a felhívásra nemrég egy fáradságos kísérletet csináltak, amiben megpróbálták noszogatni és támogatni a fiatalokat. Mint kiderült: ennek semmi hatása.
Hétfőn tartotta 189. közgyűlését a Magyar Tudományos Akadémia, melynek első napján határozatot fogadtak el 80%-os többséggel az oktatásügyről. Ezek szerint keveset költünk a területre, növekszik az iskolaelhagyók száma, egyre jobban növekednek a régiók és iskolák közötti különbségek. Komoly szakmai kritikát fogalmazott meg az akadémia a kormányzat oktatáspolitikájáról, és egyben felajánlotta segítségét.
Egészen biztos, hogy a Klebelsberg Központ minden iskolájában lesz széles sávú internet és wifi - mondta a Világgazdaságnak adott interjújában Hajnal Gabriella. A Klebelsberg Központ szakmai elnökhelyettese nem látja indokoltnak, hogy ennyit foglalkoznak a tanárhiány kérdésével.
Parragh László szerint óriási hiba, hogy a polgármesterek nem zárnak be gimnáziumokat Magyarországon. A szakiskolákba (régi nevükön szakmunkásképzőkbe) kellenek a diákok, hogy kielégítsék a gyárak munkaerőigényét, csökkentve ezzel a krónikus munkaerőhiányt. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke olyan szakmai érvekkel támasztotta alá az ötletét, miszerint egy gyenge gimnázium "kiszúrás" a gyerekkel, mert nem tud továbbtanulni, "kiszúrás" a családdal, mert olyat tanul a gyerek, aminek nincs piaci kereslete és "kiszúrás" a gazdasággal, mert nincs elegendő munkaerő.
Cikkünket folyamatosan frissítjük.
A magyar miniszterelnök nemrég kijelentette, hogy jövőre véget ér a háború.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
