A kormány támogatja, hogy ha a beruházás feltételei már ismertek, akkor a budapestiek 2023-ban népszavazáson dönthessenek, hogy akarnak-e Fudan Egyetemet - nyilatkozta Gulyás Gergely a Mandinernek adott interjúban.
Történelmi választást tartanak a mostani hétvégén Chilében. Az andoki ország ugyanis a világon elsőként úgy szabályozta alkotmányozási folyamatát, hogy az új alaptörvényt megszövegező alkotmányozó nemzetgyűlésben biztosítja a nemi egyenlőség elvét, vagyis ugyanannyi számú férfi és nő kap majd helyet a testületben. A tegnap kezdődött kétnapos voksolás további kiemelt jelentőségét az adja, hogy a most megválasztandó képviselők fogják megalkotni a még a Pinochet-diktatúra idején, 1980-ban elfogadott alkotmányt felváltó új alaptörvényt, amelynek elfogadása a 2019 őszén kirobbant tüntetéshullám egyik fő célja volt.
Svájc kapcsolata az Európai Unióval legalábbis bonyolult. Szomszédai – Liechtenstein kivételével, amely azonban tagja az EU-t és az EFTA tagjait tömörítő Európai Gazdasági Térségnek – mind uniós tagállamok, a svájciak népszavazáson mégis úgy döntöttek 1992-ben, hogy nem akarnak csatlakozni az unióhoz. Ehelyett mintegy 120 kétoldalú megállapodás szabályozza kapcsolatukat. Ezeket 7 éve tartó tárgyalásokon próbálják egy átfogó megállapodással kiváltani. A közvetlen demokrácia svájci szerepe se mindig könnyíti meg a tárgyalásokat. Látszólag három kérdésben kellene megállapodni, de az igazi gondot az egyes pártokon belül is szélsőségesen eltérő elképzelések és az ebből eredő bizonytalan tárgyalási pozíció jelenti.
A Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) 63 mandátumhoz jutott a 129 fős parlamentben a szombat esti modellszámítások szerint, így bár nincs meg az abszolút többsége, de a szintén függetlenségpárti a skóciai Zöldekkel ez már össze fog jönni, hiszen ők 9 mandátumot szereztek a 2016-os 6 mandátumhoz képest. Nicola Sturgeon skót miniszterelnök, az SNP vezetője így rendkívüli és történelmi jelentőségű győzelmének nevezte az eredményt, hiszen lényegében megnyílhat az út a skót függetlenségi népszavazás felé, azaz a Nagy-Britanniától való elszakadás felé. Ezt azonban a központi londoni kormány bizonyára minden erejével blokkolni fogja, hiszen mutogathat például arra is, hogy az SNP-nek egyedül nem lett meg az abszolút többsége.
A május 6-i skót parlamenti választás egyetlen igazi kérdése, hogy a jelenleg kisebbségben kormányzó függetlenségpárti Skót Nemzeti Párt (SNP) egyedül is abszolút többséget szerez-e az edinburghi parlamentben, vagy más függetlenségpárti erőkkel kiegészülve lesz meg az elszakadáspárti képviselők többsége. Az előbbi esetben jelentős nyomás nehezedne Boris Johnson brit kormányfőre, hogy eddigi álláspontját felülírva engedélyezze a második skót függetlenségi népszavazás kiírását. Az SNP-nek eddig egyszer, 2011-ben sikerült abszolút többséget elérnie, ami után David Cameron akkori brit kormányfő áldását adta a végül az Egyesült Királyságban maradni kívánók győzelmét hozó 2014-es függetlenségi referendum megtartására.
Bekerülhet a svájci alkotmányba, hogy nyilvános helyen, üzletekben és vendéglátóhelyeken tilos az arcot eltakaró ruhadarab viselése, miután vasárnap a svájci választópolgárok többsége támogatta az erre vonatkozó javaslatot. A burka és a nikáb viselésének tilalmát a választók 52 százaléka támogatta a vasárnap tartott népszavazáson.
Újabb függetlenségi népszavazásról szóló tervezetet terjesztett elő vasárnap a Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP). A dokumentum szerint ha a májusi skóciai parlamenti választás után ismét az SNP alakíthat kormányt, Skócia újból kérni fogja a brit kormányt arra, hogy ruházza át a skót parlamentre a függetlenségi referendumról szóló törvény megalkotásának kizárólagos hatáskörét.
Helyi népszavazásokat indítanának a települések országszerte azért, hogy a koronavírus-járvány gazdasági hatásait kezelő európai uniós segélyalap legalább felét az önkormányzatok kapják meg lakosságszám-arányosan - jelentette be szombaton a főpolgármester.
Bevezetik a minimálbért Genfben, és rögtön a világon a legmagasabbat: a Genf várost magába ölelő azonos nevű kanton lakosai a vasárnap tartott népszavazáson jóváhagyták, hogy a teljes munkaidőben dolgozók óránként legalább 23 svájci frankot (25,21 euró) kapjanak, ami heti 41 órás munkaidővel számolva 4086 frankos, vagyis csaknem 1,4 millió forintos havi fizetést jelent.
A svájci szavazók elutasították az Európai Unió állampolgárainak svájci letelepedését és munkavállalását korlátozó javaslatot a vasárnap tartott népszavazáson.
Várhatóan 63-37% arányban elutasítják a svájciak azt a kezdeményezést, hogy az uniós állampolgárok szabad munkavállalási joga megszűnjön – írja a CNBC az SRF svájci televízió exit-pollja alapján.
Rekord alacsony szintre csökkent a lakossági befektetők brit részvényalapokban tartott pénze, miután a megtakarítók közel 1,3 milliárd fontot vontak ki a kategóriából a Brexittől és a koronavírustól való félelem miatt – írja a Financial Times.
Az olasz népszavazással egybekötött helyhatósági választás nem okozott nagy megrázkódtatást a kormánykoalíció számára, ezzel a rövid távú politikai kockázatok csökkentek az országban. A választási törvény reformja az egyike lehet azok közül a szükséges reformok közül, amelyeket az EU a helyreállítási alap támogatásaiért cserébe elvár az országtól – írja elemzésében az ING Bank.
Az olaszok többsége igent mondott a parlament létszámának csökkentéséről kiírt népszavazáson, a hét tartományban rendezett helyhatósági választásokon Veneto és Liguria a jobbközép, Campania a balközép kezén maradt, Marchéban és Valle d'Aostában a jobboldal, Toszkánában a baloldal vezet, Pugliában pedig az utolsó szavazatig tart a verseny - derült ki a hétfőn közzétett exit pollok eredményeiből.
Nem hitelesítette a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a koronavírus elleni védekezéssel, valamint a pártalapítványokkal kapcsolatos népszavazási kérdéseket hétfői ülésén. A szóban forgó kérdéseket a Civil Mozgalom Egyesület nyújtotta be.
Súlyos választási csalások történhettek az új orosz alkotmányról kiírt népszavazáson, hiszen az már most látszik, hogy az elcsalt szavazatok száma 10-22 millió közé tehető – mondta az InfoRádiónak Feledy Botond. A külpolitikai elemző szerint éppen ezért hosszabb távon legitimációs problémái lehetnek a július 4-én hatályba lépett alaptörvénnyel a jelenlegi moszkvai vezetésnek.
Nem hitelesítette a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület elnöke által benyújtott népszavazási kérdéseket keddi ülésén.