Éves átlagban mindegyik lakástípus esetében áremelkedést mért az Otthon Centrum a megyei jogú városok ingatlanpiacán, ám a drágulás üteme lassult, közölte Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető. „A megyei jogú városok esetében mindegyikre érvényes szabály, hogy olcsóbbak a fővárosi kerületeknél, ám a legdrágább városok már a külső pesti kerületek árszintjével versenyeznek” – ismertette a szakértő.
Kiadta legújabb Budapesti Lakáspiaci Riportját az Eltinga, amiből kiderül, hogy az idei utolsó negyedévben minimálisan csökkenni kezdtek a fővárosi újlakásárak. Az 1,456 millió forintos négyzetméterár ugyanakkor mindössze 1 százalékos visszaesés a harmadik negyedévhez képest. Az aktuális felmérés jelenleg 19 277 lakást tartalmaz. Ezek olyan fejlesztésekben találhatók, ahol 2023 augusztus és november között legalább egy lakást kínáltak eladásra. A listázott projektek száma 5 százalékkal nőtt az előző negyedévhez viszonyítva. Ezt a növekedést az okozza, hogy az értékesítések lassulása miatt egyre több olyan projekt lezárása csúszik, ahol már csak néhány maradéklakást nem sikerült értékesíteni. A felmérésben szereplő lakások száma viszont minimálisan csökkent, mivel döntően kisebb fejlesztések jelentek meg a piacon.
A romló gazdasági környezet, a magas infláció okozta reálbér-csökkenés, a megugró hitelkamatok és az általános bizonytalanság látványos fékezést hozott idén a lakáspiacon. Az egyharmados forgalmi visszaesés és a masszív reálárcsökkenés után 2024-ben, nagyrészt a már kedvezőbb keretfeltételek, illetve a CSOK Plusz hatására javulás indulhat, de gyors kilábalás nem várható. Az OTP Lakóingatlan Értéktérkép jelenlegi száma 2023 első három negyedévének a NAV által eddig feldolgozott forgalmi adatai alapján vizsgálta meg, hogy a tavalyi év azonos időszakával összevetve hogyan változtak és hol tartanak a lakásárak az ország különböző részein.
Közel kétmillió ember él ma Magyarországon lakótelepi lakásban, éppen ezért érdemes külön is foglalkozni ezzel a lakástípussal. A nemrég megújult KSH Ingatlanadattár alapján megnéztük, hol vannak az ország legolcsóbb és legdrágább lakótelepi utcái. Érdekesség, hogy előbbiben az 50 ezer forintot sem éri el a négyzetméterár, utóbbiban viszont az 1 milliót is meghaladja. Emellett arra is érdemes egy pillantást vetni, hogy 2015 óta hogy változtak a lakótelepi lakásárak az országos átlaghoz képest.
Budapest az országos árrekorder a családi ház építésére alkalmas telkek átlagos négyzetméterárában, ugyanakkor vidéken a fővárosinál nagyságrendekkel olcsóbb árakat mutatott ki az Otthon Centrum országos felmérése. Eközben az egy évvel ezelőtti vevőszám majdnem a felére csökkent.
Több mint 200 évet fednek le a történelemből a Duna House által idén értékesített lakóingatlanok, miután egy 1818-as építésű épületben található lakás és számos új lakóingatlan is gazdát cserélt a hálózaton keresztül. A gazdasági helyzet miatt viszont egyre fontosabbá válik az ár és ezzel együtt csökkent az új építésű lakások iránti érdeklődés.
Legutóbb a világjárvány alatt emelkedett ilyen csekély mértékben az új építésű vidéki lakóingatlanok átlagos négyzetméterára, de már olyan települések is vannak, ahol csökkennek az árak - derül ki az Otthon Centrum felméréséből. A cég negyedéves felmérése szerint a 25 megyei jogú városban 269 projektben 6310 lakás épül, a kínált lakások átlagos négyzetméterára 995 ezer forint. Az épülő lakások száma 1,5 százalékkal, a fajlagos árak 2,1 százalékkal haladják meg a nyár elején mért szintet.
Hatalmas különbségek vannak a magyarországi lakóingatlanok árai között a legmagasabb és a legalacsonyabb négyzetméterárak alapján - derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből, ami a KSH tavalyi eladási számai alapján rangsorolta a legdrágább és legolcsóbb közterületeket, utcákat, tereket, utakat, rakpartokat. Egyúttal a keresőportál saját adatai alapján áttekintés ad arról is, hogy az idén eladásra kínált lakóingatlanok alapján milyen különbségek adódtak az országon belül.
Kevesen keresik itthon, holott a sztereotípiával ellentétben időtálló, környezettudatos és gyors megoldás az otthonteremtésre a könnyűszerkezetes ház. Az országos ingatlankínálat családi házainak zöme, 71%-a téglaépítésű, alig 4% tartozik a könnyűszerkezetesek közé. A hétvégi házaktól kezdve a fenntartható és luxuskivitelben készült ökoházakig, a pármilliótól közel 400 millió forintos értékhatárig, a 170 ezer forintostól a 2,3 millió forintos négyzetméterárig választhatnak közülük a vevők a Duna House adatai szerint.
28 420 olyan ember él jelenleg a világon, akinek befektethető vagyona eléri vagy meghaladja a 100 millió dollárt. Ezeknek a multimilliomosoknak a 15%-a 10 városban koncentrálódik – derül ki egy friss elemzés adataiból. Nem olcsó mulatság manapság a prémium lakás sem, a legtöbbet egy négyzetméterért Monacóban kell fizetni. Kiderül az is, mely egyetemek "termelik ki" a legtöbb multimilliomost a világon.
Az elmúlt 15-20 évben komoly hullámvasutat láttunk a hazai lakáspiacon és most is sok a kérdőjel, de azért még ma is pislákol a szektor. A pandémia, a háború és az alapanyagválság csak néhány, az elmúlt évek kihívásaiból, de hogy összességében hogyan illeszkedik ma a lakáspiac az ingatlanpiaci trendekbe, hogy áll Magyarország lakáspiaca európai összehasonlításban, milyen most a piac beruházói szemmel és milyen négyzetméterárakra kell számítanunk a jövőben, arról a Property Investment Forum 2023 konferencián Nagy Gergely, az OTP Bank Nyrt. vállalati régióvezetője kérdezte a szakértőket.
Változatlan érdeklődés övezi az ingatlanpiaci kínálat legdrágább otthonait. Egyre nő a valódi luxus iránti igény, amelyet a fővárosi új építésű, prémium minőségű házak és lakások, penthouse-ok terén egyre nehezebben szolgál ki a piac. Zömében 200 millió forint feletti kiadást jelent ma egy korszerű, magas minőséget képviselő ingatlan, a felső határ azonban a csillagos ég. Aki kevesebbet szánna a nívóra, annak jó hír, hogy elvétve, de akadnak még prémium ajánlatok 100-150 millió forint körül is a Duna House cégcsoport kínálatában.
Véget ért a nyár és úgy tűnik, az idei szezon nemcsak a turizmusban, de a lakáspiacon is változásokat hozott mind a Balatonnál, mind a Velencei-tónál. A korábbi vásárlói rohamnak egy időre vége, és a keresleti piac hirtelen kínálati piacba fordult. Hogy mi jellemzi most a két népszerű üdülőhelyünk lakáspiacát, arról a már megszokott módon a helyi szakértőket kérdeztük, ezzel folytatva vidéki lakáspiaci sorozatunkat.
A hazai ingatlanpiac idei első féléve az elmúlt évekhez képest gyengébb forgalommal zárt, azonban így is adódtak érdekességek a tranzakciók között. A Duna House saját adataiból válogatott izgalmas adatokat. A fővárosban 42%-ban 1 millió forint feletti négyzetméteráron találtak vevőre a lakások idén, míg országos viszonylatban 30 ezertől 3 millióig terjed az átlagos négyzetméterár. Otthonteremtésre hazai átlagban a tavalyinál mindössze 3%-kal, vagyis 1 millióval többet költöttek a vevők, Budapesten azonban több mint 2 millió forinttal lett drágább átlagosan a lakásvásárlás 2023-ban.
Az otthonkeresőknek és a befektetőknek is menekülési utat kínálnak a lakótelepek, emiatt bizonyulhattak meglehetősen válságállónak eddig a lakáspiaci visszaesés hónapjaiban is. A KSH és a NAV legfrissebb adatai alapján a OTP Ingatlanpont szakértője úgy látja, hogy ez a szektor az év végéig nagyobb részesedést is kiszakíthat a piaci forgalomból. Ennek okán megmutatjuk, melyek az ország legolcsóbb és legdrágább lakótelepei, kiemelve Budapestet és a vidéki városokat.
A nyári hónapokra jellemző visszafogottabb aktivitással telt a július a hazai ingatlanpiacon, a Duna House statisztikái szerint azonban a jövő évvel kapcsolatban bejelentett változások miatt a fokozott érdeklődés már kimutatható. Az első hetekben 16%-kal erősebb vevői aktivitást mértek az ingatlanközvetítő vállalatnál, de ez a tranzakciók számában várhatóan csak a következő hónapokban fog megmutatkozni.
Frissítette idei első negyedévre vonatkozó lakásárindexét a KSH, ami alapján minimálisan felfelé módosultak a számok, azaz a korábbinál valamivel erősebb volt az árnövekedés. Ez sem jelent azonban nagy ugrást a megelőző negyedévekhez képest, kis túlzással elmondható, hogy 2022 harmadik negyedéve óta stagnáló lakásárakat látunk, ami elsősorban a gazdasági folyamtokkal összefüggő keresletcsökkenéssel és ezzel együtt az adásvételek számának csökkenésével magyarázható.
A fővároshoz hasonlóan dinamikus drágulás jellemezte az elmúlt tíz évben a vármegyeszékhelyek lakáspiacát is, ám közben szét is húzódott a mezőny. A jobban fejlődők olykor még előzgetik egymást az árversenyben, de vannak területek, amelyek végképp leszakadni látszanak. 2013 és 2022 között Tatabánya és Veszprém kínálta a legnagyobb, 349 és 323 százalékos értéknövekedést annak, aki akkor valamely vármegyeszékhelyen fektette lakásba a pénzét.
A budapesti lakásvásárlók körében készült felmérés szerint júniusban az érdeklődők kedvence lett a II. kerület és a XI. kerület, letaszítva ezzel a dobogóról a korábbi csúcstartó XIII. kerületet és a befektetők által kedvelt VII. kerületet is. Mindkét kerületben a befektetési célú vásárlás és a nagyobb ingatlanba költözés adta fő motivációt a vevők számára a Duna House adatai szerint.
Az új építésű lakások kínálati négyzetméterára 975 ezer forint volt a második negyedévben, ami 19 százalékkal magasabb az előző év ugyanezen időszakában mért árnál, de a drágulás nagyobb része a tavalyi évhez köthető, az áremelkedés üteme mára jelentősen lassult a megyei jogú városokban” – összegezte Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője a vidéki lakáspiac legfrissebb adatait. Az idei első negyedévhez képest mindössze 2,9 százalékkal emelkedett az átlagos négyzetméterár.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.
