A nyugdíjak kifizetése decemberben előrehozott ütemezéssel történik, ami mind a postai kézbesítéssel, mind az átutalással érkező ellátásokat érinti - írja a 24.hu.
A cseh parlament alsóháza pénteken jóváhagyta a kormány nyugdíjreform-tervezetét, amely fokozatosan 67 évre emeli a nyugdíjkorhatárt. A reform célja, hogy enyhítse az öregedő társadalom által okozott növekvő pénzügyi terheket az államháztartáson – írja a Reuters.
Semmilyen nyugdíjreformot és nyugdíjváltoztatást nem tervez a kormány - tűnik ki a kabinet középtávú strukturális tervéből. "A nyugdíjrendszerbe való beavatkozás az elkövetkezendő évtizedben nem indokolt" - írja a kormányzati jelentés. Nem emelkedik a nyugdíjkorhatár, marad a 13. havi nyugdíj és nem változik a Nők40 sem.
Lengyelország gazdasági növekedése az elmúlt évtizedekben kiemelkedő volt, azonban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői szerint további reformokra van szükség a fejlődés fenntartásához. Az ország költségvetési hitelessége erős, de a középtávú növekedésést több tényező is veszélyezteti, többek között az elöregedő népesség és a klímaváltozás elleni küzdelem költségei.
Elgondolkodtató jelentést tette közzé a UBS a napokban, ebben azt nézték meg, hogy elegendő-e valakinek csak egy vállalati nyugdíjprogramban részt vennie (ilyen sajnos már nincs Magyarországon), vagy szükség van-e extra megtakarításra is ahhoz, hogy nyugdíjas korában ne nélkülözzön. Sajnos a számok azt mutatják, kevés olyan hely van a világon, ahol ne lenne szükség további megtakarításokra, listába is szedték, melyik városban mennyit kellene pluszban félretenni.
Hollandia megőrizte a világ legjobb nyugdíjrendszerének címét egy nemzetközi indexben, amely arra figyelmeztet, hogy világszerte túl sokan mennek nyugdíjba anélkül, hogy elegendő útmutatást kapnának arról, hogyan tegyék megtakarításaikat tartósan fenntarthatóvá. Kifejtik azt is, hogy az országoknak rugalmasabb megközelítést kell alkalmazniuk a nyugdíjba vonulással kapcsolatban, ahelyett, hogy meghatározott életkort határoznának meg a munka abbahagyására.
2023 végére vártuk a kormány által beígért OECD-jelentést a magyar nyugdíjrendszerről. Ez alapján dolgozta volna ki, és bocsátotta volna társadalmi vitára saját nyugdíjtervét a magyar kormány 2024. június 30-ig, amelyet az eredeti tervek szerint 2025. március 31-éig törvénybe is iktatnának. Aztán egyre csak azt hallottuk, hogy nincs szükség semmiféle nyugdíjreformra, hiszen egy 2016-os MNB-tanulmány szerint az akkori nyugdíjrendszer 2035-ig fenntartható. (Azóta számos folyamat felülírta e tanulmány megállapításait.) A napokban véletlenül megtudtam, hogy a 80 oldalas, sok táblázattal és ábrával gazdagított jelentés már júliusban elkészült, és aki ügyes, az a világhálón meg is találhatta a dokumentumot Strengthening the Hungarian Pension System címen. Ebben az írásban röviden összefoglalom a jelentést, és néhány kritikus megjegyzést füzök hozzá.
Bár nőnek a nyugdíjszámlákon félretett összegek Amerikában, még mindig jelentős különbség van a megtakarítók által félretett összeg és a nyugdíjazáshoz szükségesnek vélt összeg között - tudósított a Cnbc.
Demográfiai okokból nem kell emelni a nyugdíjkorhatárt, mert a 65 éves életkorban várható további élettartam Magyarországon fájdalmasan rövid az uniós átlaghoz képest – írja hírlevelében Farkas András nyugdíjszakértő az Infostart összefoglalója szerint. Várhatóan 2035 után lesz komoly kérdés a nyugdíjkorhatár-emelés, 5 év alatt 300 ezerrel ugrik meg a nyugdíjasok száma.
A kínai kormány nyugdíjkorhatár-emelési tervei fontos lépést jelentenek az ország súlyosbodó nyugdíjproblémáinak kezelésében és a zsugorodó munkaerő megerősítésében. Közgazdászok és demográfusok szerint azonban a gazdasági lassulás további nehézségeket okozhat, ami újabb reformokat tehet szükségessé - írja a Reuters.
A svájci választók elutasították a kormánynak a vállalati nyugdíjprogramok reformjára vonatkozó tervét, ezzel idén már másodszor fordult elő, hogy népszavazáson elutasították az ország nyugdíjrendszerének megváltoztatására irányuló javaslatot – írja a Bloomberg.
Kína vezető törvényhozói felülvizsgálják a nyugdíjkorhatár emeléséről szóló törvénytervezetet, amely már pénteken jóváhagyásra kerülhet – írja a Bloomberg.
A hazai nyugdíjrendszer – ahogy azt egy korábbi cikkemben kifejtettem – az EU megfelelőségi, fenntarthatósági és korszerűségi kritériumainak csak erősen korlátozott mértékben vagy sehogy sem képes megfelelni. Ez alapján is nyilvánvaló, hogy elkerülhetetlenül szükség van a nyugdíjreformra, amit az Európai Bizottság által elfogadott magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) is előirányoz. A nyugdíjreform persze kimerülhet elszigetelt intézkedésekben, például a nyugdíjkorhatárnak a 65 éves korban várható további élettartamhoz kötésében (magas labdaként éppen erre tett javaslatot az EU is az RRF kapcsán), a fenntartható, megfelelő és modern magyar nyugdíjrendszer kialakítása érdekében azonban a jelenlegi működés alapelveit is felül kell vizsgálni.
Magyarország költi az EU-n belül a harmadik legalacsonyabb összeget a GDP-hez viszonyítva a különböző nyugdíjakra (az időskori mellett beleértve az özvegyi és rokkantsági nyugdíjat is) – derül ki az Eurostat 2021-es adatokon alapuló friss felméréséből. A GDP 7%-át kitevő hazai ráta jóval elmarad az EU közel 13%-os átlagától.
2024 elején minden negyedik magyar nyugdíjban vagy egyéb ellátásban részesült, a 25,3%-os arány a teljes népességen belül emelkedést jelent a 2022-es 25,1%-os arányszám után. Ezzel egy 11 éves javuló trend akadt meg, és elindult a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát alapvetően meghatározó eltartotti arány emelkedése. A KSH által frissen közzétett ábrákból látványos folyamatok rajzolódnak ki: az átlagnyugdíj például 230 ezer forint felett volt, de van több mint 16 ezer férfi, aki 600 ezer forint feletti összeget kap havonta, míg a nőknél ugyanez a szám 8 ezer fő.
A svájciak meggyőző többséggel megszavazták vasárnap a 13. havi nyugdíj bevezetését, de nemet mondtak a nyugdíjkorhatár egy évvel történő megemelésére.
Az eddig tudottak fényében nem iszlamista motívum állhat a háttérben.
A súlyos mértékű légszennyezettség kezeléséhez is nélkülözhetetlen az elektrifikáció.
Itt van, amit tudni lehet.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
