Néhány nappal ezelőtt egy részletes elemzést tettünk közzé, amely a lakásárak és a jövedelmek összehasonlításának újszerű megközelítését mutatta be. Maradva a témánál ezúttal a területi különbségekre voltunk kíváncsiak, így kiemelten azt vizsgáltuk, hogy a budapesti kerületekben és a megyeszékhelyeken hol, milyen jövedelmekből kellene kigazdálkodniuk a vásárlóknak az általuk kinézett lakást.
Több, lakásvásárlás előtt álló olvasónk is olyan tapasztalatokról számolt be az elmúlt hetekben, miszerint hiába nézegeti az aktuális kínálatot, abból hiányoznak a jó minőségű lakóingatlanok, még akkor is, ha a keresési feltételeknél az ársávot magasabb szintekre állítják. A kínálatot látva mi is azt tapasztaljuk, hogy látványosan magas a hirdetések között a rosszabb állapotú, felújítandó ingatlanok aránya. Hogy valóban szűkebb lett-e a kínálat, és ha igen, mi állhat a háttérben, arról az ingatlan.com és a zenga.hu szakértőit kérdeztük.
Dinamikusan indult az év a hazai ingatlanpiacon, ahol országszerte 50 millió forintra emelkedett az átlagos otthonteremtésre fordított összeg januárban. Az első hónapban mért érték 9%-kal, vagyis 4 millió forinttal haladja meg a 2024-es átlagot. Aki ekkora összeget szánna lakásvásárlásra, az ingatlantípustól függően vidéken akár 100-120 négyzetméteres otthonok között is nézelődhet, míg a fővárosban 40-55 négyzetméter körüli alapterületű ingatlanra tehet szert a Duna House szerint.
Az elmúlt hetekben többször is írtunk a lakásárindexek alakulásáról, a tényleges lakásárakról azonban kevesebb szó esett. Az alábbiakban a KSH legfrissebb jelentése alapján néztük meg, hogy településtípusok és Budapest kerületcsoportjai szerint hol, mennyibe kerül egy négyzetméternyi lakóingatlan. Emellett a lakáspiaci forgalom váltázását, és az új lakások árát is megvizsgáltuk.
Románia januártól része a schengeni övezetnek, ami azt jelenti, hogy határellenőrzés nélkül lehet átlépni a magyar-román határt. Az ingatlan.com friss elemzése szerint ez új helyzetet teremtett a kelet-magyarországi lakáspiacon is. A határhoz közeli magyar településeken ugyanis megjelentek a romániai vevőjelöltek, aminek köszönhetően felélénkült a hazai ingatlanpiac régóta pangó szegmense is.
A prágai ingatlanpiacon továbbra is erős a keresletet az új építésű lakások iránt. A BuiltMind legfrissebb negyedéves piaci jelentése szerint 2024 utolsó negyedévében 1836 új lakást értékesítettek, ami megközelíti a Covid-19 járvány alatt tapasztalt rekordszinteket. Az előző negyedévhez képest több mint 15%-os növekedést regisztráltak - számolt be a Property Forum.
Növekvő tranzakciószámokkal, erősödő kereslettel és emelkedő árakkal zárta a 2024-es évet a fővárosi agglomeráció ingatlanpiaca, ahol 10%-os drágulást követően 652 ezer forint lett az átlagos négyzetméterár, míg az otthonteremtés költsége 18%-os növekedés után 70 millió forint körül alakult. Ezért az összegért átlagosan 108 négyzetméter alapterületű házakkal, lakásokkal gazdagodhattak a vevők a Duna House adatai alapján. A legkeresettebb szektor ezúttal is az agglomeráció déli része volt.
Kétszámjegyű, 14%-os drágulást mutat a panellakások átlagos négyzetméterára Budapesten, amely így meghaladta a 800 ezer forintot, míg a legkedveltebb lakótelepeken ennél is erősebb, átlagosan 19%-os áremelkedés zajlott a 2024-es évben. A millió feletti négyzetméteráron kínált fővárosi panelek aránya 3-ról 8%-ra emelkedett. A panelvásárlás mellett döntő vevők átlagosan 42,6 millió forintot fordítottak otthonteremtésre 2024-ben a Duna House szakértői szerint.
Az országos értékesítési adatok alapján a panelek 635, a téglalakások 807, a házak pedig 422 ezer forintos átlag négyzetméteráron keltek el idén. Vételár szempontjából 2024-ben a csúcstartó egy több mint 1 milliárd forintért megvásárolt fővárosi, újépítésű luxusvilla volt, a sor másik végén pedig egy 1,2 millió forintért értékesített Tolna vármegyei ingatlan állt - közölte saját adatai alapján a Duna House hétfőn az MTI-vel.
Közel 15%-kal emelkedett a vidéki adásvételek száma tavalyhoz képest a hazai ingatlanpiacon, ahol az otthonteremtés ára közel 5 millió forinttal, 39,1 millióra nőtt - közölte a Duna House.
Kiadta az OTP legfrissebb Lakóingatlan Értéktérképét, amelyből kiderül, melyek ma az ország legdrágább és legolcsóbb térségei, ahogy az is, hol, milyen irányban és mértékben változtak egy év alatt a lakásárak. Az elemzés 2024 első három negyedévének a NAV által eddig feldolgozott forgalmi adatai alapján vizsgálta meg a lakáspiac változásait, látványos tárképeken ábrázolva a folyamatokat. Hol haladja már meg az 1 millió forintot a négyzetméterár? Hol történt árcsökkenés? Melyek a legdrágább és a legolcsóbb térségek? Nézzük a pontos számokat!
Az idei év valódi trendfordulót hozott a lakáspiacon, amely tranzakciószámokban az elvárásoknak megfelelően teljesített, keresletben pedig jócskán túlszárnyalta az elmúlt két évet. Szélsőségekben 2024-ben sem volt hiány, zömében a korszerűbb otthonok felé fordult az érdeklődés, de a régóta vevőre váró, rosszabb minőségű ingatlanok javarésze is gazdára talált idén. A Duna House hálózata összegyűjtötte a legérdekesebb ingatlanpiaci adatokat az átlagoktól a legekig.
Míg tíz évvel ezelőtt az 500 ezer forintos négyzetméterár még a legdrágább budapesti utcákat jellemezte, 2018-ban már a budapesti átlagár volt ennyi. Mostanra viszont már csak elvétve van olyan része a fővárosnak, ahol ennyiért is lehet lakóingatlant venni. Hogy pontosan melyek azok a közterületek, ahol ennél is olcsóbban cserélnek gazdát a lakások, illetve kerületenként melyek a legolcsóbb utcák, és ott milyen négyzetméterárak jellemzők, azt a KSH Ingatlanadattára alapján gyűjtöttük össze, kiemelve a kerületek legdrágább közterületeit is.
Megjelent az ELTINGA legújabb Budapesti Lakáspiaci Riportja, melyből kiderül, hogy a budapesti új lakásokat további érdemi drágulás jellemezte. Mindössze egy negyedév alatt 1,53-ról 1,63 millió forintra ugrott az átlagos négyzetméterár, miközben a tényleges átlagár is tovább emelkedett, ami elsősorban a hirtelen megemelkedett keresletnek volt köszönhető. Nézzük, mi jellemzi most a budapesti újlakáspiacot!
Az európai lakáspiac továbbra is növekedési pályán halad, mind az árak, mind a bérleti díjak tekintetében. A Catella legfrissebb jelentése szerint a harmadik negyedévben az átlagos négyzetméterár 5666 euróra (2,35 millió forint) emelkedett, míg a bérleti díjak még erőteljesebb növekedést mutattak. A szakértők optimisták a jövőbeli kilátásokat illetően, bár az új építési engedélyek számának csökkenése aggodalomra ad okot - számolt be a Property Forum.
Megnövekedett a kereslet a fővárosi agglomerációs térség ingatlanjai iránt, 2022-höz képest 6, 2023-hoz mérten pedig 26%-kal több ingatlan cserélt tulajdonost a területen. A négyzetméterárak a teljes agglomerációt vizsgálva átlagosan 10%-kal, 650 ezer forintra emelkedtek. A Duna House ügyfelei körében a legnépszerűbb a déli agglomerációs térség volt. Az agglomerációt választók 12 és 440 millió forint közötti vételáron szerződtek új otthonukra.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Az influenza súlyos volt és áldozatokat is szedett.
Miközben az ATACMS-rakétákből kifogyóban vannak az ukránok.
Érdekeltté válhat Amerika az Európába irányuló gázszállításokban.
Folytatódik a PMÁP-kamatok kifizetése.
Sci-fibe illő humanoid robot is éles bevetésre készül a baktalórántházai baromfitelepen.
Egyebek mellett erről is szó volt a szerdai Checklistben.
