Észtországban már tesztelik a világ egyik első, a koronavírussal szembeni védettséget igazoló digitális okmányát, amelyet azért fejlesztettek ki, hogy segítsék a dolgozók biztonságos visszatérését a munkahelyekre - jelentette be szerdán a fejlesztéssel foglalkozó Transferwise and Bolt vezetője.
Megérkezett a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének ajánlása, amely szerintük enyhíthetné a koronavírus miatti súlyos válságot. A kormánytól több engedményt várnak, és a javaslatok között fájdalmas intézkedések is vannak, amelyek a munkavállalókat is negatívan érintenék. Szerintük ez segíthet a válság kezelésében.
A munkaerő adó- és járulékterheinek a radikális csökkentése most a legsürgősebb állami feladat a vállalkozások munkaerejének megtartása érdekében – vélik az EY szakértői. Szerintük a járvány elmúltával elhalasztott kereslet fog jelentkezni a legtöbb szektorban, erre készülnie kell mind az államnak, mind a bankoknak. A hitelezési moratórium pedig nem feltétlenül öli meg a hitelezést, különösen nem a THM-plafon alá beszorított fogyasztási hiteleket, főleg azoknál a bankoknál, ahol a folyamat magas szinten digitalizált. Demeter Ákossal és Hoós Jánossal, az EY partnereivel beszélgettünk.
Ma délben bezárták volna a „Munkaerőpiaci alkalmazkodóképesség fejlesztését célzó tematikus projektek” című, GINOP-5.3.5-18 kódszámú) felhívást, de reggel azt közölték a hivatalos pályázati oldalon, hogy ezt április 15-én délre elnyújtották.
Szerdán kiderült: két koronavírussal fertőzött beteg van Magyarországon. Közben egyre több európai vállalat reagál a koronavírus terjedésére, amióta Olaszországban karantént alakítottak ki. A hírek szerint ebben a helyzetben a Magyarországon működő vállalatok is elkezdtek felkészülni. Cselédi Zsolt, az Oppenheim partnere ezért összegyűjtötte, hogy milyen jogai és kötelezettségei vannak a munkáltatónak ilyen esetekben.
Az egészségügyi karantén idejére alapesetben a munkavállalót nem illeti meg díjazás, mert ez nem minősül fizetett távollétnek - mondta Viszló László munkajogász az MTI megkeresésére csütörtökön.
Januárban robbant a hír, hogy Európában először Finnországban vezetik be a négynapos munkahetet. Néhány nappal később kiderült, hogy erről szó sincs. Egyelőre egy országban sem vezették be a fix, négynapos munkahetet, de pozitív példákat Magyarországon is találni. Megkérdeztük a budapestieket, szerintük van-e esély itthon a rövidebb munkahétre, kivitelezhető lenne-e, valamint ők maguk el tudnák-e látni a feladataikat négy nap alatt.
Lezajlott a bértárgyalás újabb fordulója pénteken a BKV Zrt.-nél; a felek olyan béremelési rendszert szeretnének kidolgozni, amely elismeri a cégnél töltött éveket.
Ha összejön, a finnek lehetnek az elsők között Európában, ahol bevezetnék a négynapos munkahetet – legalábbis ez a terve a finnek új, 34 éves miniszterelnökének - írja a CNBC.
Az emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós nyújtott be a családvédelmi akciótervhez törvényjavaslatot, amely szerint többek között a gyerekes szülők tovább tarthatnának igényt részmunkaidős foglalkoztatásra, kivezetik a gyest, és késedelmi kamatot fizethet a nyugdíjfolyósító - írja a 24.hu.
A jövő munkavállalója, a fiatal generáció minden olyan jó példát elvár és számonkér munkáltatójánál, amely valahol már működik a világon, a tárgyak kevésbé, a vállalat pozitív hírneve jobban számít nekik, mint előadeiknek, perspektívát és mély vizet követelnek – véli Kánai András jövőkutató, aki szerdai Big Office Day konferenciánk előadója lesz.
Teljesen átszabja az önkéntes pénztári befizetések eddigi rendszerét a kormány. Jövőre ugyanis a munkáltatói tagdíj-hozzájárulás és az adomány is bérként adózik, ami miatt az eddiginél kevesebb pénz landolhat majd a pénztártag zsebében. Ezt csak részben kompenzálja, hogy 2019-től a munkáltatói befizetések után is jár a 20%-os adó-visszatérítés, ahogy ez eddig az egyéni nyugdíjtakarékosságnál is létezett. Mostani cikkünkben annak jártunk utána, mennyivel jár jobban vagy rosszabbul az önkéntes pénztári tag és a munkaadó az új szabályokkal és mit hozhat mindez az önkéntes pénztári befizetéseknél a jövőben.
Egy friss tanulmány szerint mintegy 20 milliárd fontnyi nyugdíjvagyon hever olyan alvó számlákon, amelyekért senki nem jelentkezik a briteknél - írja a Financial Times.
A magyar munkavállalók rugalmasságra vágynak, ugyanakkor a hazai vállalatok még le vannak maradva ezen a téren. A Randstad Workmonitor első negyedéves felmérése szerint míg nemzetközi szinten már tízből négy munkavállaló dolgozik rugalmas munkarendben, nálunk csak tízből három. Pedig a dolgozók szerint a távmunka és rugalmas időbeosztás növeli a hatékonyságot, ami a vállalatok számára is egyértelmű előnyt jelent.
Minden második magyar családban okoz nehézséget a gyermekfelügyelet a nyári szünetben, tízből azonban mindössze három vállalat támogatja a 14 éven aluli gyermeket nevelő szülőket ezen a téren - derült ki a Regio Játék friss felméréséből. A munkaadó részéről segítségre legnagyobb eséllyel az állami szférában és mikrovállalkozásnál dolgozók számíthatnak, ami leggyakrabban rugalmas munkaidő-beosztás formájában valósul meg.
Munkaügyi szabálytalanságot találtak a vizsgált 1042 munkáltató 81 százalékánál, az ellenőrzött csaknem négyezer munkavállalónak pedig 69 százalékánál az áprilisi akcióellenőrzésen, a legtöbb probléma az építőipart érintette és jellemzően a fekete foglalkoztatásból adódott - ismertette jelentésében a Pénzügyminisztérium munkaügyi főosztálya a tárca honlapján.
Átfogó egyeztetés kezdődik a jövő héten a 2012-ben hatályba lépett munka törvénykönyvének módosítási javaslatairól - értesült a kormányközeli Magyar Idők. A szakszervezetek többek között a felmondás szabályait, a jogellenes munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos jogorvoslati lehetőségeket, a kisgyermekesek védelmét, valamint a bérpótlékok kérdését rendeznék.
A karácsony előtt néhány nappal elfogadott módosító hatására csökkent az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájáruláshoz kapcsolódó adókulcs, miután az adótörvények között a járulékcsökkentéshez igazítva 27-ről 22 százalékra apadt az egészségügyi hozzájárulás mértéke. Az idei évtől a pénztári öngondoskodási formák munkáltatói támogatásán az adóteher így a vártnál közel 6 százalékkal alacsonyabb lesz és ráadásul a juttatás idén felső határ nélkül adható a dolgozók számára - áll az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) közleményében.
Több olyan juttatást használnak a munkáltatók, melyek akkor nyújtanak segítséget, ha egy speciális élethelyzet miatt a munkavállalónak nagyobb összegre lesz szüksége. Tipikusan ilyen munkáltatói gondoskodást valósítanak meg a nyugdíjprogramok és az egészséget, egészségmegőrzést támogató megoldások. 2017-re a pénztárakba nyújtott munkáltatói hozzájárulás közterhe 34,51 százalékról 49,98 százalékra növekszik. Hogy reagálnak erre a munkáltatók?
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
