Alaposan levált a magyar tőzsde a nemzetközi folyamatokról, mert míg a vezető nyugat-európai és amerikai részvényindexek tovább kapaszkodtak ma felfelé, addig a hazai tőzsdén esés volt a jellemző, a 4 blue chipből háromnak, ráadásul a nagy index-súlyúaknak, az OTP-nek, a Molnak és a Richternek is esett az árfolyama.
Nem unatkoznak a befektetők a Budapesti Értéktőzsdén, van olyan részvény, amelyek a kormányzat lépései erősen sújtanak, míg más papírok éppen a közbeszerzések sikere miatt vannak komoly vételi nyomás alatt. A jó hírek azonban nem mindig elegek ahhoz, hogy tartós emelkedő trend alakuljon ki bennük, és a hirtelen felfutás óta inkább már egy kipukkadt buborékra emlékeztetnek. A technikai elemzés képe alapján mindegyik most erősen mozgolódó részvényben van még tér a mozgás előtt, és könnyen lehet, hogy ezúttal nem csak átmeneti jelenségeket láthatunk.
Az üzemanyagárak plafonjának rögzítése alaposan megviselte a Mol részvényeit, az olajcég részvényárfolyama a tegnapi zuhanás után ma tovább esik, de mindegyik blue chip rosszul teljesít, egyedül a Magyar Telekom árfolyama stagnál.
Tegnap jelentette be Gulyás Gergely, hogy a kormány november 15-től rögzíti a normál üzemanyagok árplafonját, mégpedig literenként 480 forinton. A befektetők azonnal elkezdték árazni az üzemanyag-értékesítők, így a Mol szempontjából rossz hírt, az olajcég részvényárfolyama ma tovább esik. Két nap alatt már több mint 150 milliárd forinttal csökkent a Mol piaci értéke.
Mindegy, hogy bank, agrárvállalkozás, egészségügy vagy felsőoktatás, mindenhol magas minőséget vár el, ami nyugaton is kiállja a versenyt. "Gyűlölöm a középszerűséget!" - mondja Csányi Sándor, aki szerint, ha valamit csinálunk, akkor azt csináljuk jól, vagy inkább ne is csináljuk. A bankvezérrel többek között az időbeosztásáról, a prioritásokról, a Budai Egészségközpont fejlesztéséről, a Bonafarm csoport eredményeiről, a Mészáros-féle mezőgazdasági integrációról és a Bankholdingról is beszélgettünk, de az OTP első embere azt is elárulta, hogy Mészáros Lőrinccel egyetértve hová érdemes befektetni, milyen méretű kiskereskedelmi láncot venne szívesen, mi nyújt védelmet az infláció ellen, bevezetik-e a kötelező koronavírus-védőoltást az OTP-nél, vagy hogy milyen akvizíciókban gondolkodik még a bank, de arról is szó esett, hogy hogyan szorítanák ki a rendbontókat a stadionokból, és hogy marad-e Marco Rossi a magyar válogatott szövetségi kapitánya. Nagyinterjú.
Az üzemanyagárak olyan mértékben nőttek meg, és úgy húzzák magukkal az inflációt, hogy a kormánynak lépéseket kellett tenni - osztotta meg gondolatait Orbán Viktor miniszterelnök friss Facebook bejegyzésében.
Kisebb kilengések mellett jellemzően emelkedést láthattunk ma a vezető európai tőzsdéken, érkezett egy kedvező makrogazdasági hír, a vártnál nagyobb mértékben nőtt ugyanis szeptemberben az Egyesült Királyság gazdasága. Itthon a mai kormányinfón Gulyás Gergely bejelentette, hogy a kormány 480 forintban rögzíti az üzemanyagárak felső határát - a hírre kimondottan érzékenyen reagált a Mol részvénye, valósággal szabadultak az olajcég papírjától a befektetők, végül kifejezetten magas forgalom mellett 4,8 százalékot zuhant az olajcég jegyzése. Ennek köszönhetően a magyar tőzsde is rosszul teljesített, végül 0,6 százalékos lett a mínusz. Ami pedig a többi hazai blue chipet illeti, 2 százalékos emelkedésével remekül teljesített ma az OTP, míg a Richter jegyzése 0,1 százalékkal, a Magyar Telekomé pedig 0,8 százalékkal lejjebb került.
A kormány ma bejelentette, hogy jövő hét hétfőtől három hónapra 480 forinton rögzítik a normál benzin és a gázolaj árának felső határát. A lépés váratlan, annak ellenére, hogy Orbán Viktor korábban már beszélt a befagyasztás lehetőségéről. Európai példából kevés állhat a magyar kormány előtt, Horvátország például már meglépte a befagyasztást, igaz, ott eredetileg csak egy hónapra rögzítették az árakat, és az aktuális árszinten, nem pedig jóval alacsonyabban. A lépéssel az üzemanyagok forgalmazói járnak rosszul, többek között a nagyobb szereplők, a Mol, az OMV és a Shell, nekik kell lenyelniük a befagyasztás negatív hatásait.
A ma bejelentett, 480 forintos áron maximalizált 95-ös benzin- és dízelár egyedül a kiskereskedőkön csattan, azaz se a termelői-nagykereskedelmi ár kialakításba nem nyúl bele a kormány, se adócsökkentést nem alkalmaz az ársapka bevezetése mellett. Mindezek mellett tehát az a nagy kérdés, hogy meddig éri meg egy benzinkútnak nyitva tartania.
A csütörtöki Kormányinfó legnagyobb bejelentése nem a koronavírus-járvánnyal volt kapcsolatos, az üzemanyagárak befagyasztásáról szóló döntésnek lett a legnagyobb visszhangja. Mutatjuk ezért a kormánydöntés legfontosabb részleteit, amit eddig tudunk az ügyről.
Már az ötödik napja esik a magyar tőzsde, ráadásul ma a Molt is alaposan megütötték, miután a kormány bejelentette, hogy ársapkát vezet be a 95-ös benzinre és a gázolajra.
A mai kormányinfón egyebek mellett Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy a kormány 480 forintban rögzíti az üzemanyagárak felső határát - jelenleg 506 forint a 95-ös benzin literenkénti átlagára, míg a gázolajé 512 forint. A hírre kifejezetten érzékenyen reagált a Mol részvénye, valósággal szabadulnak az olajcég papírjától a befektetők. A bejelentés és a Mol esésének hatására lefordult a magyar tőzsde is.
Ázsiában negatív hangulat uralkodott szerdén, miután a friss adatok szerint a termelői árak emelkedésének üteme Kínában októberben megdöntötte a szeptemberben felállított rekordot a termelőeszközök további drágulása, valamint az energia- és nyersanyagellátási problémák hatásaira. Az európai piacokat tekintve, a nemzetközi hangulattal összhangban inkább negatívak voltak az elmozdulások. Megérkezett közben a várva várt amerikai inflációs adat is, a várt 5,8 százalék helyett 6 százalék fölé gyorsult az éves áremelkedés, ilyen áremelkedésre több mint harminc éve nem volt példa. Az adat megjelenését követően lefordultak az amerikai tőzsdék, a vezető indexek közül a Nasdaq teljesített a leggyengébben.
Jelentős eséssel zárt a szerdai kereskedést a magyar tőzsde, ami elsősorban a két legfontosabb hazai blue chip, az OTP és a Mol gyenge teljesítményének volt betudható.
Esik a magyar tőzsde a szerdai kereskedésben, ami elsősorban az OTP és a Mol gyenge teljesítményének tudható be.
A Covid-válságból megerősödve kerültek ki a magyar tőzsdei cégek, az OTP, a Mol és a Richter is rekorderedményekről számolt be a napokban, az izmos teljesítmények pedig a részvényárfolyamokon is látszanak, a három nagy részvény csúcsra húzta a BUX indexet. De nem csak a nagypapírokban, hanem a kisrészvényekben is van bőven sztori, van olyan részvény, aminek megduplázódott, és olyan is, aminek háromszorosára emelkedett az árfolyama idén. Erről beszélgettünk a szerdánként jelentkező podcastunkban Nagy Viktorral, a Portfolio vezető elemzőjével.
Ázsiában vegyes volt a kép a mai kereskedésben, és az európai tőzsdéken is kisebb csapkodás után végül mérsékelt elmozdulásokkal zártak a vezető indexek. Bizonytalanság látszott tengerentúlon is, a holnap érkező inflációs adatra várnak elsősorban a befektetők, egy vártnál jelentősebb áremelkedés ugyanis erősítheti a várakozásokat a Fed kamatemelésével kapcsolatban. A nap végére az amerikai részvényindexek csökkenéssel zártak. Mindeközben bár csak mérsékelt emelkedést láthattunk ma a kriptovaluták piacán, így is új történelmi csúcsra tudott jutni a bitcoin.
Minimális elmozdulás látszott ma a BUX indexen, azonban a forgalom kifejezetten erős volt ma a magyar tőzsdén, a legnagyobb értékben természetesen az OTP papírjai cseréltek ma gazdát.
Az olajár kedden hordónként 84 dollárra emelkedett, miután a beutazási korlátozások amerikai feloldása és a globális járvány utáni fellendülés újabb jelei javították a keresleti kilátásokat, miközben a kínálat továbbra is szűkös.
A Mol vezérigazgatója több mint 200 millió forint értékben értékesített Mol-részvényeket.
A titkosszolgálatok tanácsának ellenére tesz így.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
