Szeptember 14-re rendkívüli válságtanácskozásra hívta össze az unió Bel- és Igazságügyi Tanácsát az Európai Unió Tanácsának luxemburgi elnöksége, hogy a 28 tagállam belügyminiszterei az egyre gyorsabban eszkalálódó migrációs válság kérdésére megoldást találjanak - jelentették be vasárnap közleményben.
"Nagyon-nagyon intenzív" munka zajlik uniós szinten a menekültválság hatékonyabb kezelése érdekében, és az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői szükség esetén "készen állnak" egy rendkívüli uniós csúcstalálkozó megtartására - mondta a német kancellár pénteken Berlinben a dán kormányfővel folytatott megbeszélése után.
A migránsokkal kapcsolatos kiadásokra közel 30 milliárd forintot csoportosított át a kormány - mondta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerdán Budapesten, egy háttérbeszélgetésen. Hozzátette, hogy ezt két kormányhatározat alapján hajtották végre.
Hétfőn Berlinben látja vendégül Angela Merkel német kancellár Francois Hollande francia államfőt, hogy a kialakult menekültügyi válságról egyeztessenek - számol be a Financial Times.
Még Németország sem tudja hosszabb távon elviselni a menekülthullám terhét, ha minden évben 800 ezres nagyságrendben érkeznek menedékkérők - figyelmeztetett egy csütörtöki interjúban Thomas de Maiziere német belügyminiszter. A tárca szerdán 450 ezerről 800 ezerre módosította a menedékkérők számának alakulásáról szóló előrejelzését, amelyből egy új becslés szerint az következik, hogy a menekültügyi kiadások idén meghaladhatják a 10 milliárd eurót.
Az Európai Bizottság elvből nem támogatja a határ menti kerítésépítést, ám az, hogy a tagállamok konkrétan milyen módon kívánják biztosítani a határt, nemzeti illetékességébe tartozik - felelte egy kérdésre Christian Wigand szóvivő a hétfői brüsszeli bizottsági sajtótájékoztatón.
A kivándorlást tervezők aránya 2005-ig alig változott, majd 2014-ig 5-6% között ingadozott. 2015 áprilisában a kivándorlást tervezők aránya duplájára ugrott az előző évekre jellemző szinthez képest, s 2015. júliusra is csak kismértékben csökkent - derül ki a Tárki friss felméréséből.
Az Európai Bizottság márciusban 22, az elmúlt hetekben pedig további 23 tagállami többéves programot fogadott el a migráció kezelésére az AMIF, illetve az ISF nevű pénzügyi alapok keretében, amelyek nyomán már 2,4 milliárd eurónyi forrást elérhetővé tesz a migrációs hullám kezelésére. A Bizottság mai közleménye szerint most a hullámmal leginkább érintett országok számára áll minél hamarabb rendelkezésre a pénz. A közlemény végén bemutatott táblázat szerint ebből Magyarország számára az ISF keretből már mintegy 19 milliárd forintnyi forrás érhető el (több éves programokra), de ezen felül még további források is várhatók Brüsszeltől az AMIF keretében.
Németországban a csökkenő nyugdíjjárulék és a kedvezőtlen demográfiai helyzet ellenére jelentősen emelkedik a nyugdíjbiztosítási rendszer bevétele, ami a bevándorlásnak, és mindenekelőtt a kelet-közép-európai uniós társállamokból érkező munkavállalók befizetéseinek tulajdonítható - írta a Handelsblatt című üzleti lap szerdán, a szövetségi nyugdíjbiztosító intézet (DRV Bund) adataira hivatkozva.
A kormány 22,2 milliárd forinttal egészíti ki az ideiglenes határzár építésére, valamint a migránsok átmeneti elhelyezésére fordítható költségvetési keretet - erről a kormányszóvivő számolt be az M1 aktuális csatornán szerdán, a kormányülést követően.
Rendkívüli ülést tartottak az Európai Unió belügyminiszterei az Európára nehezedő menekültügy kezeléséről. Itt arról döntöttek, hogy önkéntes alapon a tagállamok összesen a tervezett 20 ezer helyett 22 504 menekültet fogadnak be az unión kívülről, konfliktuszónákból, menekülttáborokból, Irakból, Szíriából, Eritreából és Szomáliából, viszont a tervezett 40 ezer helyett 32 256 menekültet fogadnak be Olaszországból és Görögországból. A 40 ezres célszám elérését az év végére halasztották. Az is eldőlt, hogy Magyarország lesz az egyetlen uniós tagállam, amelyik nem fogad be ennek keretében menekülteket, miután a másik különleges státuszt kapott ország, Bulgária önként bevállalt 450 főt. Közben Szijjártó Péter a BruxInfo tudósítása szerint azt mondta, hogy Budapest egy lépéssel közelebb került a nyugat-balkáni menekült-útvonalra nehezedő nyomás kezelését célzó miniszteri szintű konferencia megrendezéséhez.
Arról már néhány hete legfelső szinten már döntöttek az EU tagállamok, hogy 20+40 ezer menekültet befogadnak az EU területén, de most hétfőn kerül sor a belügyminiszterek brüsszeli tanácskozásán arra, hogy ezen embertömeget önkéntes tagállami felajánlások alapján elosszák. A Bruxinfó azonban úgy tudja, hogy egyelőre nem jött össze a kellő számú tagállami felajánlás, így többek között a kelet-közép-európai országoktól is várják ezt. Magyarország azonban a legutóbbi uniós csúcstalálkozón kiharcolt különleges státuszára hivatkozva nem tenne felajánlást, mondván nálunk a legsúlyosabb a helyzet, hiszen idén unió-szerte nálunk nyújtották be a legtöbb (70 ezer) menedékkérelmet. A felajánlás helyett azonban Magyarország azért továbbra is lobbizik, hogy Budapestet jelöljék meg egy várhatóan októberben összeülő nyugat-balkáni menekültkonferencia helyszínének. Ez is most hétfőn dőlhet el egy külügyminiszteri találkozón - mutat rá a migrációs helyzetképre a Bruxinfo.
Mélyen együtt érzek a görögökkel, és szurkolok nekik - többek között ezeket mondta ma reggeli szokásos Kossuth Rádiós interjújában Orbán Viktor. A kormányfő a bevándorlási téma kapcsán leszögezte: azt a jelzést kell küldeni a bevándorlók felé, hogy "Ez a kontinens nem lesz a te hazád!". A kormányfő szavai szerint ha nem így tesz Európa, akkor akár 100 milliónyi bevándorló is útnak eredhet a kontinens felé.
Az EU-tagállamok vezetői péntek hajnalban hosszas vita után megállapodtak 40 ezer Olaszországban és Görögországban tartózkodó menekült önkéntes áthelyezéséről és 20 ezer EU-n kívüli országokban lévő menekült áttelepítéséről. A menekültek elosztása során figyelembe veszik majd Magyarország és Bulgária különleges helyzetét - számol be a BruxInfo a maratoni csütörtöki tárgyalásról.
Két év alatt 40 ezer szíriai és eritreai menekült EU-tagállamok közötti áthelyezésére tett hivatalos javaslatot szerdán az Európai Bizottság. A javasolt elosztási kulcs alapján Magyarországnak minimum 827 menekültet kellene befogadnia túl azon a 307 főn, akik az áttelepítési kvóta alapján kerülnének az EU határain kívülről hazánkba - számol be a Bruxinfo.