Méretüknél és kapcsolatrendszerüknél fogva is kiemelkedő szerepet játszanak a hazai agráriumban a legnagyobb agrárcégek, amelyek beszállítói körükkel együtt tevékenyen alakítják az ágazatot. Az Alapvetés podcastban Boros Zoltánnal, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának nagyvállalati ügyfelekért felelős igazgatójával beszélgettünk a témáról.
Szerte Németországban zajlanak az egyre látványosabb, sőt, egyre dühösebb gazdatüntetések december óta, amelynek legújabb fejezete a tegnap kezdődött egyhetes erődemonstráció. A nagyvárosokban és fontosabb utakon traktoros blokádokkal, sőt, időnként jelentős mennyiségű hígtrágya szétlocsolásával és kisebb összecsapásokkal tarkított, egyre balhésabb megmozdulások közvetlen oka a mezőgazdasági dízel-támogatások csökkentésére és az agrárgépek utáni gépjárműadó-mentességre irányuló kormányzati terv. Az eredetileg bejelentett megszorításokon ugyan enyhített a kormány, ám a tüntetések nem csitultak. Amellett, hogy az ellenzéki politika, különösen az AfD is tüzeli a gazdákat, lényegesen többről van szó, mint a mégoly jelentős kedvezmények féltéséről, vagy politikai kommunikációról. A német gazdatársadalom régóta érzi úgy, hogy a mezőgazdaság nem kapja meg a baráti hozzáállást a kormányzat részéről, és mintegy közellenségként van beállítva, amelyhez rögtön lehet nyúlni, ha megszorításokról van szó.
Traktoros demonstrációkat, útlezárásokat is magában foglaló, egyhetesre tervezett országos tüntetéssorozatot indítottak hétfőn a mezőgazdasági adókedvezmények jelentős csökkentése miatt tiltakozó gazdák Németországban.
A vártnál jelentősebb mértékben nőtt a foglalkoztatottak létszáma az Egyesült Államokban decemberben, és a munkanélküliségi ráta ugyanakkor nem változott novemberhez képest.
Extrém meleg volt 2023, több rekord is megdőlt, de vajon mennyi köze van ehhez az El Nino jelenségnek? Tényleg gyakoribbak lesznek-e a környezeti anomáliák a jövőben és mi lesz a magyar mezőgazdasággal? Milyen üzenete van annak, hogy a 2023-as klímacsúcsot Dubajban szervezték meg? Mi a mérlege a zöld átállás szempontjából az akkumulátorgyártás felpörgetésének? A Portfolio Checklist január 5-i adásában Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, a Közép Európai Egyetem professzora, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke volt a vendégünk.
A globális gazdaság növekedése idén 2,4 százalékra lassul a tavalyi 2,7 százalékra becsült szintről, ezzel tovább távolodik a Covid-járvány előtti 3 százaléktól. Az elhúzódó szigorúbb hitelfeltételek és a magasabb hitelfelvételi költségek "erős ellenszél" az eladósodott világgazdaság számára, különösen a szegényebb fejlődő országok esetében, és befektetésekre van szükség a gazdasági növekedés újraindításához - olvasható a "Világgazdasági helyzet és kilátások - 2024" című ENSZ-jelentében.
Kínkeserves éve volt a magyar gazdaságnak 2023. Az első fél évben recesszióban ragadtunk, az év egésze pedig az utóbbi 30 év harmadik legnagyobb gazdasági visszaesését hozza, ha a mezőgazdaság véletlenszerű felhúzó hatásával nem számolunk. A jó hír, hogy jövőre ennél csak jobb jöhet.
Az idei recesszió után jövőre már növekedhet a magyar gazdaság. A közgazdászok azonban úgy látják, hogy a bővülés visszafogott lehet. A gazdaság motorjává a háztartások fogyasztása válhat, miután a dolgozók reálbére újra növekedhet. Ám sokat elmond a helyzetről, hogy a magyar élelmiszerárak EU-s szintre emelkedtek, miközben az egy főre jutó fogyasztásban már csak Bulgáriát előzzük meg az uniós mezőnyben. Ahhoz, hogy nagyobb lendületet vegyen a gazdaság, a fogyasztói bizalom érdemi javulására lenne szükség.
Mind a vadászatra jogosultnak, mind a gazdálkodónak a megfelelő együttműködés az érdeke, a cél, hogy a vadkár a lehető legkisebb mértékű legyen - mondta el az Agrárszektornak Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke. A szakember a Portfolio Agrárszektor 2023 Konferencián jelentette be, hogy a NAK megkezdte egy cég alapítását, amely majd megvásárolja a gazdálkodók jogos vadkárigényeit, illetve segíti őket azok érvényesítésében. Győrffy Balázs elárulta, milyen formában, milyen forrásokból tervezik létrehozni ezt a vállalkozást, de beszélt arról is, hogy reményeket fűznek annak működéséhez. Az Agrárszektor interjúja.
Az orosz kormány kedden két évvel, 2025 végéig meghosszabbította bizonyos áruk és berendezések kiviteli tilalmát - közölték szerdán a kormány honlapján.
A jövő nyári párizsi olimpiai játékok idején a Szajna folyón bevezetett forgalomkorlátozások - beleértve a megnyitó ünnepség előtti egyhetes lezárást is - az EU legnagyobb exportőrének betakarítási időszakában felboríthatják a gabonaszállítást, figyelmeztetett egy ipari csoport.
Megnyílt az út, hogy a kormány a gazdasági növekedés helyreállítása érdekében 2024-ben is széles körű állami támogatásokat biztosíthasson, derült ki a GFM mai közleményéből.
Feljavította Ukrajna idei gabonatermésére vonatkozó előrejelzését az APK-Inform ukrán agrárgazdasági tanácsadó vállalat, amely szerint a várható mennyiség meghaladja majd a múlt évit.
Nehéz lesz a 27 európai uniós tagállamnak 2030-ig teljesíteni az Európai Unió környezetvédelmi célkitűzéseit, különösen az energiafogyasztás és a biogazdálkodás tekintetében - derült ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) hétfőn közzétett jelentéséből.
Oroszországnak nem áll érdekében a fekete-tengeri gabonaegyezmény meghosszabbítása - jelentette vasárnap a RIA hírügynökség Dmitrij Patrusev orosz mezőgazdasági miniszterre hivatkozva.
Tartósan számolni kell az ukrán gabona jelenlétével, amely jelentősen könnyebb termelési feltételek mellett termelődik meg, ezért komoly kihívást jelent a hazai szántóföldi növénytermesztés számára – mondta el Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke az Alapvetésben, a Portfolio agráriummal és élelmiszeriparral foglalkozó podcastjében.
Nem titok, hogy a magyar kormány elutasítja Ukrajna felvételét az Európai Unióba, most Nagy István agrárminiszter is elmondta a véleményét, mezőgazdasági oldalról megvilágítva Ukrajna uniós tagságának hatásait. A miniszter Brüsszelben azt mondta, hogy alapvetően és drasztikusan változtatná meg az európai mezőgazdaságot és az agrártámogatási rendszert Ukrajna EU csatlakozása, az európai gazdák nem tudnak versenyezni a nyugati nagytőke tulajdonában álló több százezer hektáros ukrán gazdaságokkal, amelyek jóval enyhébb szabályok betartásával termelnek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerint Ukrajna uniós tagságával az európai, így a magyar mezőgazdaságra nézve bizonyosan drasztikus változások következnének be, hiszen az EU területének mintegy egyharmadával megegyező mezőgazdasági területtel bíró Ukrajna belépése az unióba alapvetően borítaná fel a mostani támogatási és élelmiszerbiztonsági rendszert.
Miután Magyarországon egy a széndioxid-kvóta kiosztására és eladására is adóterhet előíró rendelet jelentette plusz költségek miatt határozatlan időre befejezte a termelést Magyarország egyetlen műtrágyagyártó vállalata, a Nitrogénművek, most a régió másik gyártója, a román Azomureş is leállást jelentett be. A vállalat az inflációra, a versenyellenes román szabályos, és egy nem rég belengetett 1%-os különadó miatt döntött így. Ezzel a térség összes nagyobb műtrágyagyártója leállt.
Az már biztos, hogy idén visszaesik a magyar gazdaság. Most viszont már azt is tudjuk, hogy a recesszió igazán mély lenne, ha a mezőgazdaság nem teljesített volna kiemelkedően. A KSH az egyes szántóföldi növények rekordmagas volumennövekedéséről számolt be ma.