A következő napokban az egész magyar külkereskedelmi stratégiát hozzá kell igazítanunk a jelenlegi helyzethez – mondta szombaton a Gazdakongresszuson Orbán Viktor. A kormányfő szerint a jelenlegi Oroszország elleni szankciók mások, mint a korábbiak, ezek a nyugatnak is fájni fognak.
Februárban a várt csökkenés helyett nőtt a nem mezőgazdasági ágazatokban foglalkoztatottak száma az Egyesült Államokban, a munkanélküliségi ráta pedig a vártnál nagyobb mértékben csökkent - jelentette pénteken a washingtoni munkaügyi minisztérium statisztikai hivatala, Bureau of Labor Statistics (BLA).
Ellátási zavarokat nem, de drágulást okozhat az élelmiszerpiacán az, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát – vélik az OTP szakértői. A dráguló termény- illetve alapanyag-árak maguk után vonják egy sor termék áremelkedését, így jelentősen növekedhet az ára a takarmánynak, így a húsnak, valamint az étolajnak is. Különösen az lehet pusztító hatású, ha elhúzódó lesz a konfliktus.
Az elmúlt két évben az ország a koronavírussal küzdött, a háború újabb terhet ró ránk, amely során is folyamatosan biztosítani kell, hogy az ország elegendő és biztonságos élelmiszerhez jusson - mondta Nagy István agrárminiszter egy, az Agrár Széchenyi Kártya eredményeiről szóló sajtótájékoztatón. A tárcavezető szerint az agrárium további, fokozott ütemű fejlesztése érdekében a finanszírozási stabilitás, az ágazat napi forrásigényének kielégítése és a Vidékfejlesztési Program fejlesztéseinek megvalósíthatóságát segítő pénzügyi eszközök rendelkezésre állása kulcskérdés.
Meredeken emelkedik egyes nyersanyagok ára az orosz-ukrán háború eszkalálódása közepette, a búzától az aranyon át az alumíniumig kilőttek a jegyzések. Elsősorban a legújabb európai szankciók és az a körülmény hajtja fel az árfolyamokat, hogy a vezető nyugati hatalmak megállapodtak arról, hogy több orosz bankot is elzárnak a SWIFT nemzetközi fizetési rendszertől.
A hazai élelmiszer-ellátást jelentősen nem befolyásoló kereskedelmet folytatunk Ukrajnával, ezért az ott kialakult háborús helyzet miatt ellátási nehézségekkel nem kell számolni - írta az Agrárminisztérium.
Ukrajnát gyakran szokták Európa éléskamrájaként emlegetni jelentős élelmiszerexportja miatt, ha az oroszokkal dúló háború eldurvul, akkor ebben is fennakadások lehetnek. Emellett a két szembenálló ország fontos fémeket exportál, a fennakadások elsősorban Németországnak fájhatnak – írja a CNBC.
Az ukrán-orosz helyzet élesedése apropóján komoly esést láthatunk a világ tőzsdéin, széles körben elromlott a hangulat a piacokon. Azt azonban nem lehet mondani, hogy mindent adnának a befektetők, például több nyersanyag világpiaci ára is emelkedik. Úgy tűnik, hogy sok idő után ismét felvette a menekülőeszköz szerepét az arany és az ezüst, de a keleti konfliktus elfajulásának köszönhetően 100 dollár körüli szintre ugrott az olaj ára is, míg egy nemrég meghozott orosz exporttilalom apropóján a szántóföldi növények ára is komoly emelkedésen van túl.
A hazai sertésfeldolgozó KOMETA 99 Zrt. zöld kötvényt bocsátott ki 12 milliárd forint névértékben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Kötvényprogramjának (NKP) keretében. A cég első kötvénykibocsátása jelentős befektetői érdeklődést váltott ki, többek között azért is, mert a kaposvári vállalat Európában az első, a világon pedig a második sertésfeldolgozó, amely a környezettudatosság iránti elköteleződése okán zöld minősítést tudhat magáénak. A forrásbevonásból a húsipari cég infrastrukturális fejlesztéseket kíván végrehajtani, a kapacitás megduplázásával számol, amellyel több száz új munkahelyet hoz létre. Célja, hogy a működés során keletkező hulladékot 3 éven belül maradéktalanul hasznosítsa, energiahatékonysági fejlesztéseivel pedig 5 éven belül 30%-kal csökkenjen a CO2-kibocsátása - áll a cég közleményében.
Az agrárium az egyik legjobban kitett iparág a klímaváltozás miatt egyre sűrűbben előforduló szélsőséges időjárásnak. Ezért is fontos, hogy visszafogjuk a károsanyag-kibocsátásunkat, amíg még lehet, és ehhez ne csak a sokszor emlegett energiaiparban, hanem akár a mezőgazdaságban is eszközöljünk változásokat. A mezőgazdaság károsanyag-kibocsátás szempontjából nem a legszennyezőbb iparág, mégis a globális népességnövekedés miatt félő, hogy egyre nagyobb arányt fog képviselni az ÜHG-kibocsátásban (üvegházhatású gázok). A népesség számának alakulását nehezen lehetne befolyásolni, főleg a fejlődő országokban, így eredményesebb lehet az egyéni fogyasztási szokások változtatásában, illetve néhány esetben a technológiai újításokban keresni a javulási lehetőségeket. De vajon hogy ér össze az agrárjövő és a klímaváltozás? Egyáltalán csökkenthető a mezőgazdaság környezetterhelése? Vannak olyan mezőgazdasági ágazatok, amelyek veszélybe kerülhetnek Magyarországon a klímaváltozás miatt?
Nyolcmilliárd forintos keretösszegre pályázhatnak az élelmiszeripari ágazat technológiai beszállítói, a támogatási kérelmek március 11-31. között adhatók be - jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten.
Nincs már jogszabályi akadálya a drónok használatának a hazai mezőgazdaságban sem, miután az Agrárminisztérium (AM) az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM) együttműködésben megalkotta a szükséges jogi hátteret. A drónos permetezés hatékony, kevesebb ráfordítással jár, ezért egyszerre szolgálja a profitabilitást és a fenntarthatóságot is.
Ma még nem kötelező a mezőgazdaság számára a kvótakereskedelemben való részvétel, de az agráriumra nehezedő egyre erőteljesebb társadalmi nyomás, és egyre magasabb szintű piaci elvárás is abba az irányba tereli a legnagyobb agrárcégeket, hogy tegyenek valamit karbonkibocsátásuk mérséklésére. A témában szakértőnek számító Vertis szerint egyaránt járható út az üvegház-gázok kibocsátásának mérséklése, és azok ellentételezése is – vélhetően a legjobb módszer pedig a két megoldás kombinálása. A karbonlábnyom csökkentése nem egyszerű, de a mezőgazdaságban is megoldható, ráadásul egyre nyilvánvalóbb piaci előnyökkel is jár.
Tíz év alatt, 2010 és 2020 között 31 százalékkal esett vissza az agrárgazdaságok száma Magyarországon, a gazdaságok koncentrálódtak, átalakult a vetésszerkezet, a növénytermesztés és az állattartás elkülönült - derül ki az Agrárcenzus 2020 végleges eredményeiből, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön tett közzé a honlapján elemzésekkel, táblázatokkal.
Exporttilalmat rendelt el az orosz kormány az ammónium-nitrátra, a döntés mától érvényes és egyelőre április másodikáig tarthat. A fontos műtrágya-alapanyag tovább drágíthatja a mezőgazdasági tápanyag-utánpótlás már így is kirívó mértékben megemelkedett költségeit, amely az élelmiszerárakban is megjelenhet.
Drágult a nyerstej, a tejtermékek, a tojás és borsosabb áron kínálták a csirkemellet is a tavalyi év végén, valamint emelkedett a burgonya termelői ára az év első heteiben a Budapesti Nagybani Piacon az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint, amely alapján nőtt a paradicsom és a spanyol tölteni való paprika ára is. Míg a citrusfélék közül némileg mérséklődött a citrom ára, addig a narancsnál, a mandarinnál, a lime-nál jelentős drágulás volt tapasztalható 2022 első három hetében. Elképesztően magas volt január elején a gabona és ipari növények ára, amelyek a húsok és a sütőipari termékek drágulását vetítik előre.
Az élelmiszerár-rögzítés nem okoz hátrányt a hazai termelőknek, beszállítóknak, az alapvetően a kiskereskedelmet érinti, és csak a profitjuk kis százalékát – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A mostani döntés a külföldi hasonló intézkedésekhez képest jobban védi a beszállítókat, és nem várható áruhiány, ahogy az import áruk mennyiségének növekedése sem.