A magyar miniszterelnök levelet írt az Európai Bizottságnak néhány nappal az október 31-i fizetési határidő előtt, amelyre a Bizottság hamarosan válaszolni fog. A fizetési felszólítást szeptember 13-án, 45 napos határidővel küldték a magyar kormánynak, és egy újabb 15 napos határidő után november 18-án megindulhat a tétel behajtása. A levél tartalma nem ismert, de a Bizottság annyit reagált rá, hogy a tagállamoknak nincs joguk megtagadni az Európai Bíróság által rájuk kiszabott pénzbírság kifizetését vagy módosítani a megállapított összeget.
Visszaállítaná a határellenőrzést, három évben maximálná a menekültstátusz idejét és visszaküldené a menekülteket Szíria "biztonságossá" nyilvánított térségeibe a holland kormány - jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján a holland miniszterelnök, miután a kormánykoalíció egyezségre jutott az új menekültügyi rendelkezésekről.
Az Európai Bizottság október 15-én új pályázati felhívást tett közzé az Önkéntes Visszatérések támogatására, összesen 25 millió euró értékben az Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (AMIF) keretében.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen levelet küldött az EU tagállamok kormányaiban, amelyben javasolja, hogy fontolják meg harmadik országokban létrehozott „visszatérési központok” létrehozását. Ezzel az illegális bevándorlók gyorsabb deportálását segítené elő, amiről már most pénteken megállapodhatnak az uniós csúcson.
A lengyel kormány a menedékjog ideiglenes felfüggesztését fontolgatja az illegális bevándorlás visszaszorítása érdekében. A döntés a Fehéroroszországgal fennálló feszültségek közepette született meg, miután Varsó azzal vádolja Minszket, hogy szándékosan irányít migránsokat a lengyel határra.
Az Európai Unió tagállamai már egy új, hatékonyabb kiutasítási rendszerrel egészítenék ki a nyáron elfogadott migrációs paktumot. Annak ellenére, hogy a dokumentum sok szempontból megfelel a korábbi javaslatoknak, a visszatoloncolásra és határellenőrzésekre vonatkozó további szigorítási javaslatokról tárgyalnak. Magyarország, miközben hivatalosan is bejelentette, hogy nem kíván részt venni az új uniós menekültügyi rendszerben, újabb konfliktusokat generálhat Brüsszellel, hiszen a jogszabályok módosításához a többi tagállam egyhangú beleegyezése szükséges.
Magyarország hivatalosan is kérvényezi kimaradását az Európai Unió új menekültügyi és migrációs szabályozásaiból. Ylva Johanssonnak, az Európai Bizottság belügyi biztosának írt levelében a kormány jelezte: amennyiben szerződésmódosításra kerül sor, Magyarország a jövőben nem kíván részt venni az uniós menekültügyi rendszerben. – jelentette be Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter hétfőn. Mindez egy újabb konfliktust mérgesíthet el Brüsszellel: a tagállamok és az EP is szükséges a szerződésmódosításhoz, amíg ez nem történik meg, nincs esély a kimaradásra.
Egyre biztosabb, hogy az idei év végén Magyarország jelentős mennyiségű uniós forrást veszít el véglegesen, a végösszeg megközelíti a 1,5 milliárd eurót. A régóta húzódó jogállamisági viták, a kondicionalitási eljárás lezáratlansága még csak fenyeget a pénzek elbukásával, de 300 millió eurónyi forrást már el is veszített a költségvetés az Európai Unió Bíróságának ítélete miatt, amit a kormány nem is akar végrehajtani.
Van egy "menetrend és módszertan, hogy megegyezzenek egy megoldásról", amivel "a lehető leggyorsabb eljárással" megfelelne a magyar kormány az uniós bíróság menekültügyi ítéletnek – ezt jelezte csütörtökön Brüsszelben Bóka János EU-ügyi miniszter a Telex tudósítása szerint.
Tájékoztatta a kormány az Európai Bizottságot, hogy a menekültügyi rendszer kapcsolatos problémák miatt kiszabott bírságot nem fizeti be a magyar kormány – jelentette ki Bóka János EU-ügyekért felelős miniszter az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülése után a Portfolio-nak. A tárcavezető elmondta, hogy így a tételt nem a még befagyasztott kohéziós forrásokból, hanem a folyósítandó támogatásokból vonhatja le Brüsszel.
Az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy fizesse meg az Európai Unió Bírósága által kiszabott napi 1 millió eurós bírságból összegyűlt 93 millió eurós (mintegy 36 milliárd forintos) büntetést, amelyet az Európai Bíróság június 13-án hozott ítéletének nem teljesítése miatt szabtak ki. Eközben a 200 millió eurós egyszeri tétel esetében megkezdik a végrehajtást.
Az Európai Unió Bíróságának ítéletének be nem tartása miatt az Európai Bizottság a Magyarország számára elérhető kohéziós források kiutalásaiból kezdheti el levonni a 200 millió eurós egyszeri, valamint a napi 1 millió eurós bírságot. A magyar kormány határideje pénteken lejárt, hogy tájékoztassa az uniós végrehajtó testületet. A Bizottság további részletek közlését egyelőre halogatja, de világossá tette, hogy az eljárás végső szakaszában a tagállam támogatásaiból vonják le az összegeket, ha a magyar hatóságok nem rendezik a helyzetet.
A migráció miatti országos vészhelyzet kihirdetése is szerepel a holland kabinet pénteken bemutatott kormányprogramjában, amelyben szigorúbb szabályozásokat hoznának a bevándorlás visszaszorítására.
Már 2018 óta tart Magyarország ellen az uniós jogi atombaként emlegetett hetes cikk szerint eljárás. Az új Európai Parlamentben a holland Tineke Strik veszi át a dossziét és folytatja a procedúrát.
Németország bejelentette, hogy szeptember 16-tól hat hónapra kiterjeszti a határellenőrzéseket a szomszédos országokkal az illegális migráció visszaszorítása és az iszlamista szélsőségesek jelentette veszély elhárítása érdekében. A döntés komoly vitákat váltott ki az Európai Unión belül, mivel a schengeni övezet stabilitását veszélyezteti. Hollandia üdvözli az intézkedést, Lengyelország felháborodott a berlini lépésen, az Európai Bizottság pedig feszülten figyel.
Olaf Scholz német kancellár a kitoloncolások felgyorsítását és az illegális bevándorlás visszaszorítását ígérte hétfőn Solingenben, ahol egy szíriai férfi pénteken három embert megölt, nyolc továbbit pedig megsebesített a városi fesztiválon. Mindez azután történt, hogy tavaly nem tudták a személyt kitoloncolni Bulgáriába, mivel nem találták a menekültközpontban. A németországi muszlim szervezetek elítélték a támadást, illetve egyelőre nem világos, hogy volt-e tényleges kapcsolat a férfi és az Iszlám Állam között.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
