Több mint a fele megkérdezett tervez tovább dolgozni azok közül a britek közül, akik idén mennek nyugdíjba – két év alatt tehát csaknem megduplázódott az arányuk az Abrdn friss felmérése szerint, amelyet a Financial Times szemlézett.
A diploma megszerzése után több lehetőség is adódik: sokan vannak, akik teljes munkaidős állást vállalnak, mások az akadémiai életpályát választják, és doktori képzésre jelentkeznek. Kutatás igazolja, több szempontból is megéri az utóbbi: a doktoranduszok speciális készségekre tesznek szert a tanulmányaik során, a doktori fokozat munkavállalás szempontjából is értékes, hozzájárul a szakmai előremenetelhez, komoly kapcsolati háló épül a képzés során, valamint rengeteg nemzetközi lehetőség nyílik meg. Utánajártunk, mennyire rögös a PhD fokozatig vezető út, és milyen lehetőségei vannak, aki belevág.
A KSH mai közlése szerint 8,3%-kal nőttek az árak márciusban. A Nyugdíjas Parlament közleményt adott ki a magas áremelkedésre reagálva.
Magyarország az elsők között nyújtotta be az Európai Bizottsághoz a Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Tervét. A következő hónapokban kétoldalú tárgyalások zajlanak a dokumentum végleges tartalmáról. A hivatalos bizottsági jóváhagyást kihirdető uniós határozat 2022 második félévében jelenhet meg - tájékoztatott az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.
Hatályon kívül helyezte szerdán a legfelsőbb cseh közigazgatási bíróság azt a kormányrendeletet, miszerint a vendéglőket csakis a beoltottak vagy a Covid-19-en a közelmúltban átesettek látogathatják - jelentette a közszolgálati cseh rádió.
Idén is összeállította Numbeo a listát, amely azt mutatja meg, milyen drága vagy épp olcsó az élet az egyes országokban és városokban, ha New Yorkot vesszük kiindulópontnak. Nem meglepő módon itthon jóval olcsóbb az élet, igaz, a magyarok vásárlóereje bőven elmarad a nyugati országokétól.
Nehézségekkel küzdött Dél-Koreában az az észak-koreai disszidens, aki kockázatos hazatérést hajtott végre a múlt héten – számolt be dél-koreai tisztviselők és sajtóértesülések alapján a Reuters. Az eset meglepetést keltett és újabb vitát váltott ki arról, hogyan kéne kezelni az új életet kezdeni akaró disszidenseket.
A jelzáloghitelekre vonatkozó lakossági kamatstopnak köszönhetően 30 milliárd forint maradhat a magyar családok kasszájában - közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára csütörtökön.
A jövőbeli járványok fertőzőbbek és halálosabbak lehetnek, mint a koronavírus-járvány, ezért nagyobb mértékű finanszírozásra van szükség a pandémiára való felkészüléshez – figyelmeztetett az Oxford-AstraZeneca vakcina egyik megalkotója a brit BBC beszámolója szerint.
Az állam által bejelentett jövő évi szja-visszatérítés miatt a pénztári szakma azzal kalkulál, hogy 10%-kal eshetnek vissza a bevételek - többek között erről is szó volt a Prémium Önkéntes Pénztárak mai sajtóbeszélgetésén.
Ma ismertette friss, 2021-re vonatkozó Öngondoskodási Indexét az OTP Bank, ebből kiderül, hogy valamelyest javult a magyarok öngondoskodási hajlandósága, de készpénzt még mindig sokan tartanak otthon. Kovács Antal, az OTP Bank Retail Divíziójának vezetője úgy véli, ha eltörölnék az ingyenes készpénzfelvételt itthon, az sokat segíthetne a készpénztartás visszaszorításában. A felmérésből kiderül az is, hogy a magyarok továbbra is az államtól várják a nyugdíjas megélhetésük biztosítását.
Hangsúlyozza a koronavírus elleni oltás fontosságát a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja a kormány döntését, amely a munkáltatókra hárítja dolgozóik kötelezését az oltásra - közölte az érdekképviselet csütörtökön az MTI-vel.
Mágikus szinthez, 200 ezermilliárd euróhoz ért a háztartások vagyona a világon, a koronavírus a megtakarítási ráta éles emelkedését hozta magával. A „kikényszerített megtakarításokról” szóló tavalyi évben azonban nem a részvények voltak a nagy nyertesei a visszafogott fogyasztásnak, pedig sokan ezt gondolhatják. A versenyt a bankbetétek nyerték, nem is kevéssel.
Az infláció az utóbbi három hónapban már meghaladta az 5%-ot, és semmi jele annak, hogy alacsony szintre csökkenjen. Nem véletlen, hogy egyre több nyugdíjas szervezet követeli a nyugdíjemelés mai módszerének megváltoztatását. De mi a baj a mostani rendszerrel?
Ha az infláció alacsony, miközben a nemzetgazdasági átlagbér növekedése magas, akkor a nyugdíjak inflációs emeléstől függő vásárlóértéke az aktív korúak keresetének vásárlóértékéhez képest folyamatosan zuhan, emiatt minden nyugdíjas a relatív elszegényedés csúszdáján siklik egyre lejjebb. Ráadásul Magyarországon nincs foglalkoztatói nyugdíjpillér, és a nyugati országokhoz képest erőtlen az önkéntes megtakarítások pillére is, ezért az állami nyugdíjrendszernek szinte kizárólagos szerepe van az időskori anyagi ellátás biztosításában - így egyértelműen kulcskérdés a nyugdíjemelés módszere.
Kiábrándítóan hathat a Világgazdasági Fórum egyik friss tanulmánya azokra, akik esetleg azt gondolták, hogy a koronavírus után végre fellélegezhet a világ. Pont, hogy a koronavírus hozott el egy sor olyan negatív változást, amelyek 10 éven belül komoly kockázatokat jelenthetnek. A tanulmány szerint a klímavédelmi harc pengeélen táncol, a jövedelmi egyenlőtlenségek az emberek között, a digitális fejlődés elcsúszása az országok között épít lassan már átugorhatatlan akadályokat. És ott vannak azok a fiatalok, akik most, a foglalkoztatás jégkorszakában készülnek belépni a munka világába.
A 2021-es évre vonatkozó minimálbér-tárgyalások különösen hosszú ideig tartottak, és szakszervezeti nézőpontból felemás eredménnyel zárultak. A felemásság abban is megnyilvánult, hogy a munkavállalói oldal egyik fajsúlyos képviselője végül nem írta alá a megállapodást. A tárgyalások elhúzódása persze érthető. A két oldal, a munkaadók és a munkavállalók egyaránt a járvány veszteseit igyekeztek képviselni, és a harmadik féltől, a kormánytól várták a konfliktus megoldását. Utóbbi végül passzív szemlélő maradt, így jóval nehezebb volt kompromisszumra jutni, és munkavállalói oldalról talán nem is beszélhetünk jó szívvel vállalt kompromisszumról, legfeljebb valamiféle kármentésről. Lássuk, miért!
Kilenc hónap alatt visszaszerezte a koronavírusban elvesztett vagyonát a világ 1000 leggazdagabb embere az Oxfam friss becslései szerint, miközben ugyanez a művelet a világ szegényebbik részének évtizedekbe kerülhet – számol be a hírről a CNBC.
Az elmúlt évtizedben elkényeztettük a munkavállalókat. A növekvő gazdaság lehetővé tette, hogy az infláció felett több százalékponttal növekedjenek évente a bérek. A munkaerőhiány pedig még feljebb tekerte a jó munkaerőért való versenyt, hiszen a cégek egymásra licitáltak a szakemberekért. A kormány pedig „segített” a minimálbér emelésével, nem utolsósorban annak reményében, hogy több adóbevétel kerüljön az államkasszába.
A Portfolio Öngondoskodás konferenciájának délutáni online rendezvényének nyugdíjpaneljében a szakértők egyetértettek abban, hogy mielőtt elindulnának a jóléti alapok, érdemesebb lenne helyreállítani a munkáltatók kedvező adózását a cafeteria keretein belül, és érdemes lenne időt adni az embereknek arra, hogy hozzászokjanak a jelenlegi nyugdíj-megtakarítási eszközökhöz, mielőtt egy új terméket dobnak piacra. A szakemberek abban is egyetértettek, hogy sosem állt még rendelkezésre ilyen széles körű termékpaletta az öngondoskodásra, mint most.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
