Összesen 1,86 milliárd dolláros peren kívüli egyezséget kötöttek a Wall Street legnagyobb bankjai sértettjeikkel amiatt, hogy korlátozták a versenyt a csődbiztosításként ismert CDS-piacon - számolt be az amerikai The Wall Street Journal a felperesekre hivatkozva. Az összeg harmadát a már amúgy is agyonbírságolt JP Morgan fizetheti ki, amely bank viszont most egy másik ügyben győzelmet aratott a 2008-ban becsődölt Lehman Brothers felett.
Kilenc globális nagybank összesen több mint 2 milliárd dollárt fizethet peren kívül a devizaárfolyamok manipulációja miatt - közölte egy jogi iroda, a Hausfeld az AFP jelentése szerint. Májusban hat nagybank már kifizetett 5,6 milliárd dollárt, tavaly novemberben pedig négy bank 3,2 milliárd dollárt emiatt.
Tom Hayes, a Libor manipulációs botrány egyik kulcsemberének vallomása szerint a kamatokkal való trükközésről magas vezetői szinteken is tudtak - írja a Financial Times. Vallomása szerint egykori felettesével, a UBS befektetési banki üzletágának korábbi társ-vezérével, Carsten Kengeterrel is beszélt a Libor manipulációjáról egy meetingen.
Tom Hayes, a UBS és a Citigroup egykori derivatív kereskedője volt a Libor manipulációs botrány egyik kulcsembere - jelentette ki az ügyben vizsgálódó brit hatóság (UK Serious Fraud Office) nyomozója, Mukul Chawla egy keddi bírósági meghallgatáson a Financial Times cikke szerint. A nyomozó mindezt az öt hónap alatt összegyűjtött 82 órányi felvétel és bizonyítékok alapján nyilatkozta.
Mi magyarok sem vagyunk híján a pénzügyi csalásoknak, de a világ legnagyobb piacán, a devizapiacon sokunk számára teljesen elképzelhetetlen mértékű trükközést folytattak egyes bankok. Méghozzá egészen egy évtizedig. Vizsgálatok és jogi procedúrák sorát követően az érintett bankok szerdán 5,6 milliárd dolláros bírságot kaptak. De hogyan is csinálták ezt a devizapiaci csalást? Egyáltalán hogyan lehet manipulálni a devizaárfolyamokat? Elmagyarázzuk.
Az amerikai, brit és svájci hatóságok öt nagybankra összesen 3,2 milliárd dollár értékű bírságot szabtak ki a devizaárfolyamok manipulálása miatt. Az érintett pénzintézetek a UBS, a Royal Bank of Scotland, a Citigroup, az HSBC, valamint a JP Morgan. A vizsgálatok továbbra sem zárultak le, több nagybank, köztük a Barclays, Bank of America, Deutsche Bank és a BNP Paribas ügyében is várhatóan ítéletet hoznak majd - írja a Financial Times.
A szingapúri központi bank több mint 9,3 milliárd dollárt juttat vissza 19 pénzintézet számára, mivel teljesítették a jegybank által szabott feltételeket. Az extra tartalék képzésére azért került sor, mert a nevezett bankok ellen vizsgálat folyt a referencia kamatlábak manipulációja ügyében - írja a Reuters.
Új módszerek, valós adatok és szigorú ellenőrzés. Többek között ezekre a tervekre alapoznák a Libor meghatározását. A hatóságok szerint az új rendszerrel sokkal biztonságosabb és átláthatóbb lesz a bankközi kamatláb meghatározása és egyúttal elkerülhető lesz egy újabb manipulációs botrány - írja a The Wall Street Journal.
Összesen akár 41 milliárd dollárt is bukhatnak a bankok a devizapiacok manipulációja miatt - vélekednek a Citigroup elemzői. A legnagyobb bírság a Deutsche Banknak néz ki, de a Barclays és a UBS is hatalmas összeget fizethet.
A devizapiaci manipuláció ügyében eddig számos külföldi és amerikai nagybank bűnösségét is megállapították, az amerikai hatóságok pedig az év végégig legalább egy ügyben ítéletet akarnak hozni. Mindeközben a brit felügyelet már egy lépéssel előrébb jár, és összesen akár 3,3 milliárd dollárnak megfelelő bírságot is kiszabhat - írja a The New York Times.
Sokba fájhat a devizapiaci árfolyamok manipulálása az érintett nagybankoknak. A héten hat nagybanknál is előzetes vizsgálatot folytatott a brit pénzügyi felügyelet (FCA) és nem kizárt, hogy a UBS által a Libor-manipulációra korábban kifizetett 160 millió fontnál (261 millió dollár) is többre kell majd számítaniuk, ha bűnösnek találtatnak - írja a MarketWatch.
Az amerikai szabályozók akár már a következő hónapban vádat emelhetnek a világ legnagyobb bankjainak egyes devizakereskedői ellen. Sajtóértesülések szerint nem egy bankár kitálalt volt kollégáiról a nyomozóknak. Eközben a bankok már készülnek a devizamanipulációs ügy miatt elvesztett bizalom helyreállítására: felülvizsgálják eddigi ellenőrzési gyakorlataikat és új szabályokat vezetnek be.
A jövő hét elején bejelenti a Lloyds Banking Group, hogy 200-300 millió font bírságot fizet amerikai és brit hatóságoknak, mivel manipulálta a jelentősebb referenciakamatokat - írja a Financial Times. Ez az összeg akár az ügyet "kirobbantó" Barclays bírságánál is nagyobb lehet.
Akár 7 év börtönnel, és felső határ nélkül kiszabható bírsággal is sújthatják azokat, akik manipulálták a kamatlábakat, a deviza- nyersanyag- vagy más piacokat. Lapértesülések szerint ma a brit pénzügyminiszter az erről szóló jogszabálytervezetet a Cityben tartandó éves beszédében jelenti be hivatalosan.
Decemberben 6 bankot összességében 2,3 milliárd dollárra bírságoltak meg kamatláb-manipuláció miatt, az ügy folytatásaként az Európai Bizottság ma közölte, hogy félő az HSBC, a JP Morgan és a Credit Agricole is összejátszott az euró alapú kamatláb derivatívak eltérítésében. Amennyiben a vizsgálat valóban bebizonyítja a vádakat, akkor a bankok akár a globális forgalmuk 10%-át is elérő büntetést fizethetnek - írja a Reuters.
A svájci versenyhatóság vizsgálatot kezdeményezett számos svájci, brit és amerikai bankkal szemben, mivel azt feltételezi, hogy manipulálták a devizárfolyamokat - számol be a Reuters.
Egyre kevesebb gyanús, manipulációra utaló tevékenységet látni a devizapiacon, legalábbis a Londoni délutáni fixing benchmark körüli időszakban - írja a Bloomberg. Ennek oka valószínűleg az, hogy a szabályozók mélyreható nyomozást folytatnak a bankoknál a manipulatív tevékenység felderítésére.
A bonyolult csalási ügyek felderítéséért felelős brit kormányzati hatóság (Serious Fraud Office) kihallgatásra rendelte be a Braclays néhány korábbi kereskedőjét, akik részt vehettek a Libor manipulációjában - értesült az ügyhöz közel álló forrástól a Bloomberg.
A három indikátorból álló mutató a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe veszi.
Az Útinform szerint az utak burkolata havas, latyakos.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Erre még Ukrajna sem képes.
Izgalmakban most sincs hiány.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
