Magyarországon is készülnie kéne felvételnek a kórházakról, hogy lássák az emberek, mit tud okozni a koronavírus – mondta Zacher Gábor, a hatvani kórház sürgősségi szakorvosa a szlovákiai Pátria Rádiónak. Elmondása szerint nem a riogatás a cél, de az emberek úgy érzik át leginkább a helyzetet, ha látják, mi történik.
A mai Kormányinfón Gulyás Gergely a tegnapi kormányülés döntéseit részletezte, többek között elmondta, hogy a nehéz helyzetben lévő vállalkozásokra is kiterjesztik a 10 millió forintos újraindítási gyorskölcsönt. Ezen felül elmondta, hogy Magyarország különösen óvatos lesz az év második felében érkező vakcinákkal, a jelenleg rendelkezésre álló mennyiséggel minden 18 év feletti magyart másfélszer be lehetne oltani.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Egészségügyi Szekciója hétfőn közleményt adott ki a péntek éjszaka megjelent kormányrendeletről. Ebben többek között azt írták, hogy üdvözlik azt a kormányzati szándékot, ami az utólagos kártalanítás lehetőségét nyitja meg arra az esetre, ha az állam igénybe venné a magánszolgáltatók kapacitásait.
Ha egyelőre csak elméletben is, de szombattól látványosan bővültek a járvány elleni védekezés személyi és infrastrukturális lehetőségei Magyarországon: a kormány péntek éjszaka megjelent rendelete értelmében ugyanis az országos kórházi főigazgató innentől kezdve a koronavírusos betegek ellátásába bevonhatja nemcsak a magánegészségügyi szolgáltatók szakszemélyzetét, hanem ingatlanjait és ingóságait is. Mindez arra utal, hogy a kormány az állami ellátórendszer soha nem látott terhelődésére készül a következő hetekben. Kérdés azonban, hogy a gyakorlatban majd hogyan akarja bevonni a magánintézményeket a kormány, szükség lesz-e új Covid-részlegekre itt is. Ezért megkérdeztük a legnagyobb magánegészségügyi szolgáltatók tulajdonosait, vezetőit, mondják el álláspontjukat a pénteken nyilvánosságra került szabályozásról és hogy miként tudnak becsatlakozni a Covid-betegek ellátásába, vagy akár az oltási programba, illetve általában a védekezés folyamatába. Már az is bizonyíték a rendkívüli helyzetre, hogy a magánszolgáltatók jelentős része hétvégén, egy napon belül, részletesen válaszolt kérdéseinkre. Ezekből kiderült: van olyan magánszolgáltató, amelyik már most is részt vesz az oltási programban. Válaszaikból az is kiolvasható, hogy a veszélyhelyzet idején természetes, hogy a magánszolgáltatók segítenek, egyúttal ugyanakkor a bevonásuk következményeire is felhívják a figyelmet (elhúzódó pénzügyi teljesítés). Több szolgáltató konkrét javaslatokat is megfogalmazott arra vonatkozóan, hogyan tudják elképzelni a szerepüket az új felállásban.
A Budai Egészségközpont alapító-főigazgatóját a pénteki kormányrendeletről kérdeztük, amely arról szól, hogy az országos kórházi főigazgató határozattal berendelheti a magánszolgáltatók dolgozóit és kijelölheti magánegészségügyi szolgáltató ingatlanát is a koronavírus elleni védekezés keretében. Varga Péter Pál a Portfolio-nak nyilatkozva kiemelte, hogy az intézményét már tavaly márciusban elsőként ajánlotta fel az állami ellátásra és tavaly ősz óta aktívan részt vesznek a koronavírus-fertőzöttek ellátásában, több mint 60 ággyal. Kompenzációt azonban még nem kapott a kormánytól, a költségek pedig csak növekednek.
A rendőrségen nem módosul az ügyintézés rendje a koronavírus-járvány miatti védelmi intézkedések hétfőtől érvényes szigorítása idején, változatlanul folyik az ügyfélfogadás.
Szombattól a kormány határozattal berendelheti egészségügyi szolgálat teljesítésére azokat a dolgozókat, akik a magánegészségügyben tevékenykednek. A rendelet ezen része összhangban van Orbán Viktor korábbi jelzésével, a dokumentum azonban új kormánydöntést is tartalmaz. A péntek késő este megjelent rendelet értelmében az országos kórház-főigazgató kártalanításért cserébe kijelölheti magánegészségügyi szolgáltató ingatlanát is a koronavírus elleni védekezés keretében.
Ennél aktuálisabb pillanatot nehezen lehetne elképzelni egy magánegészségügyi konferencia időpontjának. A szektorban elindult reformfolyamat, az egészségügyi szolgálati jogviszony élesedése, valamint a harmadik járványhullám folyamatos alkalmazkodásra kényszeríti a magánszektor szereplőit. Április 14-i online rendezvényünkön a szolgáltatók 2021-es évét leginkább meghatározó kérdéseket járjuk körül. Az eseményre itt lehet jelentkezni.
A COVID járvány hatásai és a gazdasági visszaesés egyenlőtlenül érintette az egészségügyi szektor egyes ágazatait. A cégvásárlások terén 2021-től új lendületet kaphat az egészségügy területe, a kivárási periódus után újra felértékelődhet az ágazat.
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény január elsejével lépett életbe. Az új munkaszerződés aláírásának és a másodállásra vonatkozó kérvények leadásának határideje március 1. A Magyar Orvosi Kamara felmérése szerint a hazai szakorvosok több mint fele kettő vagy több állásban dolgozik egyszerre, az új törvényi szabályozás miatt ők most komoly döntési kényszerbe kerültek. Kulcskérdés, hogy milyen szempontok vezérlik a jogállásról szóló orvosi döntéseket.
Az Istenhegyi Magánklinika megvásárolja a Telki Kórház Kft. 100%-át - jelentette be a vevő fél. A Lantos Csaba érdekeltségi körébe tartozó Telki Kórház Kft. működtetése 2021. március 1-én kerül át a Kollár Mihály vezette, Rudas László érdekeltségébe tartozó Istenhegyi Magánklinika Zrt. hatáskörébe.
Már a járványt megelőzően egyre nagyobb szerephez jutottak a magánszolgáltatók az egészségügyben, a lecsengést követően pedig csak még többen fordulhatnak a magánklinikákhoz. A magánegészségügyi intézmények amellett, hogy részben tehermentesíthetik az állami ellátórendszert, hozzájárulnak a szektor kifehéredéséhez. A hálapénz rendszerének felszámolásának hatására még több beteg fordulhat magánellátókhoz, ahol immár legálisan fizet a többletszolgáltatásért. Ebben az egyik leginkább érintett terület a várandósgondozás és szülés. Az viszont már most látható, hogy a járvány gazdasági hatása, az infláció a magánegészségügyet sem kímélte: több klinikán jelentős, 20 százalékos áremelés is végbement a pándémia kitörése óta. A Pénzcentrum megnézte, hogyan alakulnak az árak a különböző magánszolgáltatóknál.
A COVID-19 első hulláma után jelentősen nőtt a betegforgalom, a növekedés pedig azóta is tart – mondta a Portfolio-nak Papik Kornél, a Dr. Rose Magánkórház ügyvezető igazgatója, hozzátéve, 2020-ban növelték az ellátási kapacitásaikat, új szolgáltatásokat kínálnak, amelyekre nagy kereslet mutatkozik, például a COVID-19-en már átesettek kivizsgálására és kezelésére, felnőttek és gyermekek részére egyaránt. A magánszolgáltató idén is folytatja a fejlesztéseket, több mint 600 millió forint értékű beruházást hajtanak végre. Az ügyvezetővel többek között arról beszélgettünk, milyen volt a tavalyi év és mire számítanak 2021-ben.
Van egy, elsősorban brit gazdagoknak szóló elit klub, amely külföldi utazásokat megszervezve segíti klubtagjait hamarabb hozzájutni a koronavírus elleni oltóanyaghoz - számol be a hírről a The Telegraph.
Várhatóan 10 milliárd forint feletti árbevétellel zárja a 2020-as évet az idén 20 éves Budai Egészségközpont, amely ugyan elmarad a 11,5 milliárd forintos tervektől, de még így is 8-10 százalékos növekedésnek felel meg 2019-hez képest - hangzott el Varga Péter Pál, a szolgáltató ügyvezető igazgatójának online tájékoztatóján. A BEK alapítója arról is beszámolt, hogy 2020-ban 1,2 milliárd forintos beruházást valósítottak meg, jelezte, hogy tárgyalnak a minisztériummal a közfinanszírozott szerződésükről és azt is elmondta, hogy az idei orvosi béremelésnek milyen hatásai lesznek.
Egy világjárvány kellett ahhoz, hogy felgyorsuljanak olyan folyamatok az egészségügyben, amelyek hatékonyabbá és személyre szabottá teszik a 21. századi orvoslást. A digitalizáció mellett sokkal nagyobb szerep hárul a jövőben az egyén felelősségére, emellett megjelenhetnek olyan módszerek, amelyek újraírják az egészségügy korábban kőbe vésett szabályait.
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere intézményvezetői kinevezéseket adott át a hazai klinikai központok, a budapesti centrumkórházak és a megyei kórházak igazgatói részére december 18-án - jelezte közleményében az Emmi. A felkért intézményvezetők megbízatása 2021. január 1-jétől lesz hatályos.
Pintér Sándor belügyminiszter, aki jelenleg az egészségügy átalakításáért is felel, néhány nappal ezelőtt egyeztetett a parlamenti pártok képviselőivel, valamint a Magyar Orvosi Kamara elnökével az egészségügyi törvényjavaslatról, ami a szolgálati jogviszonyról is rendelkezik. Ezzel kapcsolatban most levelet küldött az érintetteknek, melyből kiderül, hogy a kormány a kamara több fontos javaslatát is megfogadta.
Már évtizedek óta óriási probléma van Magyarországon az állami egészségügyi szektorban, az alacsony bérek, az orvosok kivándorlása és a csökkenő minőségű ellátás ugyanis lejtőre állította a teljes ágazatot. Bár a magánegészségügy rengeteg terhet levett az ellátórendszer válláról, azonban ez csak a katasztrófa késleltetésére lehet elég, a megoldáshoz azonban drasztikusabb lépésekre van szükség.