Már 40 százalékos pluszban is volt a földgáz ára a holland TTF gáztőzsdén, miután a rekordszinteken lévő európai gázkészletek ellenére ismét aggódni kezdtek a piaci szereplők, ezúttal az LNG szállítással kapcsolatos bizonytalanságok miatt.
Hosszú távú adásvételi szerződést írt alá a bp és az OMV cseppfolyósított földgázra, ami 2026-tól éves szinten 1 millió tonnára szól, 10 éven keresztül – olvasható az OMV közleményében.
A mögöttünk álló hónapokban valósággal bezuhantak a gázárak, már csak távoli rémképnek tűnik a szűk egy éve látott, megawatt-óránként 300 euró feletti jegyzés. Számos kedvező tényező együttállására volt ahhoz szükség, hogy a szakértőket is meglepő gyorsasággal zuhanjon be az árfolyam, de vajon meddig lesznek ilyen optimálisak a körülmények? Hova tart az elkövetkező hónapokban a gázár, milyen globális események idézhetik elő az újabb árrobbanást? Egyáltalán valóban elégedettek lehetünk a mostani árszintettel? Többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ elemzésünkben.
A Chevron várhatóan a saját hazai exportlétesítmény építése helyett az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) vásárlására vonatkozó hosszú távú szerződések mellett dönt.
Katar és Magyarország között „a pénzügyi területen való együttműködésünk továbbra is egy fontos preferencia, örülünk annak, hogy az ezen együttműködést célzó tárgyalások jól haladtak, és most már a finisükhöz érkeztek” – jelezte Szijjártó Péter pénteken a katari-magyar gazdasági vegyesbizottság ülése előtti rövid beszédében. Ez arra utal, hogy rövidesen megjelenhet Katar pénzügyi befektetőként Magyarországon, például állampapír vásárlóként is, igaz ez a téma minisztériumi közleményben csak úgy mellékesen szerepelt. A közleményben más furcsaságok is vannak.
Hektikusan mozgott az elmúlt napokban az európai földgázár, több tényező hat mindkét irányba, ma éppen nagyot emelkedett a holland földgáztőzsdén a gáz ára.
A China National Petroleum Corporation (CNPC) és a QatarEnergy várhatóan 27 évre szóló megállapodást ír alá, amelynek értelmében Kína évente 4 millió tonna LNG-t vásárol az Öböl menti arab államtól - írja a Reuters.
Egy év alatt 90 százalékkal zuhantak az európai gázárak, az év eleje óta pedig mintegy 50 százalékos volt az áresés mértéke, még úgy is, hogy a múlt héten egy erôsen “short squeeze“ színezetű heves visszapattanás zajlott le norvég gázmezők nem tervezett leállását követően. A felpattanás tiszavirág életűnek bizonyult, mutatva az európai gázpiac sebezhetőségét. Rövid távon szélsőséges ármozgások jöhetnek az európai gáztőzsdéken az időjárási körülmények alakulásától függően és a politikai dötéshozók intézkedései nyomán. A harmadik/negyedik negyedévben érdemben élénkülhet a gázkereslet a gazdasági aktivítás fokozódásának köszönhetően, ami felfelé hajthatja a gázárakat, de 4-5 éves távlatban már jelentősen nőni fog a cseppfolyósított földgáz (LNG) globális kínálata és számos energiamegtakarítási kezdeményezés valósulhat meg. Ezek eredményeképpen felgyorsulhat az orosz energiahordozóktól való függetlenedés folyamata és az európai gázárak visszatérhetnek a Covid-19 pandémia előtt megszokott 30 EUR/MWh alatti szintekre.
A kezdeti esés után délutánra öthetes csúcsra, 11%-kal 40 euró/MWh fölé ugrott ma a holland gáztőzsdén a júliusi határidős gáz ára, noha két fontos kedvező hír is érkezett a gázkínálat oldaláról egy kedvezőtlen mellett. Közben az orosz nemzetbiztonsági bizottság mostanában rendszeresen kemény fenyegetéseket megfogalmazó alelnöke újból üzent, miszerint szabad kezet kapnak az oroszok az európai tenger alatti (kommunikációs) infrastruktúra rombolására. Ezt az Északi Áramlat felrobbantásáról szóló nyugati híráramlás láttán fogalmazta meg Dimitrij Medvegyev, és ez is szerepet játszhat a gázárak ugrásában, ami az áramárakat is megugrasztotta.
Pénteken volt olyan pillanat, amikor már 23 százalékos drágulásban voltak a fronthavi gázszerződések a holland gáztőzsdén. Szakértők szerint a globális verseny, valamint több üzemzavar az LNG-terminálokon felveri az árakat. A TTF-en a júliusi jegyzések most 26 euróról 33 eurós megawattóránkénti kurzusra ugrottak.
Az eddig megköveteltnél lazább feltételekkel kötött a múlt héten gázszerződést Katar Bangladessel, ez pedig biztató hír lehet Magyarországnak is a majdani feltételek szempontjából.
"Mi is vásárolunk majd gázt innen, több lábon állni mindig jobb, mint egyetlen lábon" – így jelentette be egy hétfő kora esti Facebook-videóban a katari gázvásárlást Orbán Viktor kormányfő. Ennél konkrétabbat egyelőre nem mondott, így nem tudni az időzítésről és mennyiségről sem, de közben több más területet is említett Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter közleményével együtt, amelyeken erősödhetnek a két ország közötti kapcsolatok.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője, Fatih Birol kijelentette, hogy bár Európa sikeresen csökkentette az orosz olajtól és gáztól való függőségét, és sikerült enyhítenie az ukrajnai háború okozta energiaválságot, még számos kihívás vár a kontinensre.
Az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) uniós importjának betiltása „inkább előbb, mint utóbb bekövetkezik”, hiszen ahogy telik az idő, egyre könnyebben ki lehet ezt váltani, és mindenkinek könnyebb lenne, ha megszületne ez a döntés – jelezte a spanyol energiaügyi miniszter a Reutersnek adott interjúban. A Portfolio információi szerint az orosz LNG uniós betiltása nem fájna Magyarországnak, mert közvetlenül nem importálunk ilyen terméket még a Krk-i LNG-terminálon keresztül sem.
Az eddig tervezett 18 milliárd köbméter helyett „csak” 10 milliárd köbméter lenne az éves kapacitása annak a két úszó LNG-terminálnak és visszagázosítónak, amelyet az észak-keleti Rügen sziget Mukran kikötőjében állomásoztatnak majd – jelezte egy névtelenséget kérő német kormányzati forrás a Reutersnek.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a globális gázpiacok szép lassan alkalmazkodnak a háború nyomán kialakult helyzethez, de 2023-ban valószínűleg továbbra is szűkösek maradnak az Európába irányuló orosz gázszállítások csökkenése miatt - írja a Reuters.
Egyelőre nem talált új vevőket a kiesett európai piac helyett az orosz gázszektor, így az energiaexport és a gázkitermelés jelentősen visszaesett. Azonban az Oroszország ellen bevezetett nyugati szankciók miatt a földgázkutak fejlesztése és üzemeltetése is egyre nagyobb problémát jelent a Gazpromnak és a többi cégnek: az európai technológiai eszközöket nem tudja pótolni Moszkva.
Miután április elejére öt nagy nyugati céggel aláírta 2023-2024-re a gázszállítási szerződéseket a szlovák SPP gázellátó, amelyek nyomán 70%-ban levált az orosz gázról, az elmúlt napokban arról adott ki közleményeket, hogy lengyel, olasz és német cégekkel keresik a további lehetőségeket az LNG-importra és az újragázosító kapacitásokra. Mindez azt jelenti, hogy bár északi szomszédunk ugyanúgy nem rendelkezik tengerparttal, mint Magyarország, de mégis sokkal előrébb járnak az orosz gázról leválás folyamatában, noha a magyar kormány rendszeresen arról beszél, hogy a leválás az egész régió számára nagyon nehéz a földrajzi fekvés miatt, és részben erre hivatkozva a minap plusz gázvásárlások lehetőségéről is megállapodott az oroszokkal.
Főleg a tavaly drágán betárolt gáz miatt nem nyúlt idén a lakossági rezsiárakhoz a kormány amellett sem, hogy beszakadtak a piaci gázárak, és bár most látszólag optimális állapot van a gázpiacon, de ez több tényező hatására akár pillanatok alatt is meg tud változni, akár duplázódó gázárakhoz is elvezethet – jelezték energiapiaci szakértők a Pénzcentrumnak. A következő hetekben elsősorban az európai folyók vízhozamára, az atom- és vízerőmű kapacitások termelésére, illetve a kínai gazdasági nyitás energiapiaci következményeire kell figyelni – mutattak rá a laptársunk körképében.