A globális LNG-piac 2040-ig várhatóan több, mint 50 százalékkal fog növekedni főleg az ázsiai kereslet felfutása miatt, Európában pedig az orosz gázról leválás miatt megugrott LNG-felhasználás egyúttal azzal is jár, hogy jobban rángatják a gázárakat a globális LNG-piaci változások – hangzott el a keddi Budapest LNG Summit rendezvényen. Amint beszámoltunk róla: az eseményen Szijjártó Péter külgazdaság és külügyminiszter rögzítette, hogy a magyar kormány nem fogja felmondani az oroszokkal kötött hosszú távú gázvásárlási szerződést, miközben ma reggeli elemzésünk szerint az osztrák kormány éppen erre törekedhet az OMV szerződése kapcsán. Ezekről a témákról részletesen szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyre már lehet regisztrálni, a részletek itt érhetők el.
A magyar-orosz hosszú távú gázvásárlási szerződést nem fogja felmondani Magyarország, hiszen az kedvező, így a diverzifikáció csak arra irányulhat, hogy emellé milyen forrásból érkezik földgáz hazánkba – rögzítette az 5. budapesti LNG Summit nyitóelőadásában Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy Magyarország meg fogja hosszabbítani az együttműködését a Shellel a krk-i LNG-terminálon keresztüli földgáz beszerzésre, és növelni is tervezi az éves vásárlási mennyiséget a most érvényes volumenről, emellett nagyon számít a romániai Neptun Deep mezőből meginduló gázvásárlásra is.
Az ukrán gáztranzit jövője lett az orosz-ukrán szájháború egyik új témája. Eddig minden a szokásos szereposztás szerint történik: az ukránok egyre többször és egyre hangosabban mondják, hogy a gáztranzit szerződést nem lehet meghosszabbítani, az oroszok pedig számokat (32 dollár/ezer m3 az ukrán tranzitdíj) dobnak be a köztudatba, egyébként pedig hallgatnak. Mind a két fél szereti a nagy drámát, ezért most még semmi sem fog történni: 2019-ben is csak december 30-án írták alá a most érvényes szerződést, idén sem fognak ezzel sietni. Ennek a rövid írásnak az a fő gondolata hogy valószínűleg lesz orosz-ukrán gáztranzit 2025. január 1. után is, de az más lesz, mint a mostani.
A finn gázhálózat üzemeltetője, a Gasgrid, arra figyelmeztetett hétfőn, hogy gázhiány alakulhat ki a kereskedelmi piacon, ha az időjárási körülmények miatt nem tud időben kikötni egy Norvégiából érkező LNG-hajó, hogy a leapadt gáztartalékokat feltornássza.
A horvát kormány csütörtöki vezetéképítési döntése értelmében jelentősen nő a krk-i LNG-terminál felől Magyarország irányába szállítható napi gázmennyiség, ami egyúttal összefügg magának az LNG-terminálnak a kapacitásbővítésével is. Ez elméletileg több gáz kihozatalát is lehetővé tenné 2027 körültől Horvátország felől Magyarország irányába, feltéve, hogy a terminál kapacitásbővítési tenderén majd magyar szereplő(k) is indul(nak) és nyer(nek). Nyilván az egész kérdés kifutása attól is függ, hogy a minap felröppent hírrel összhangban tényleg lenne-e folytatása 2025-től az orosz vezetékes gázszállításnak Ukrajnán és Szlovákián át, mert ha igen, akkor ez a horvátok felőli LNG-beszerzés volumenét és kínálati árát is érdemben befolyásolná.
Minden idők legnagyobb nyereségét termelte tavaly az MVM Csoport, ami jó alapot ad arra, hogy megvalósítsa azt a 2035-ig szóló négypilléres tervet, amely most készült el – jelezte Mátrai Károly az Indexnek adott interjúban. Az MVM Csoport vezérigazgatója az egyes pillérek különböző elemeit is felfedte, így kiderült, hogy el tudja képzelni: Németországban, vagy Lengyelországban is lekötnek LNG-kapacitásokat, szivattyús tározós erőművet is építhetnek, illetve a Paks I. és Paks II. mellett hosszabb távon akár kis moduláris erőműve is lesz a cégcsoportnak. Elárulta azt is, hogy az MVM Csoport 2035-ig összesen 3000 MW megújuló energiás termelési kapacitással számol, ami ötszöröse a jelenleginek, és az egyes szegmensekből is jelzett célszámokat. A stratégia további fontos elemeként jelezte: eladhatnak bizonyos céges egységeket, hogy jobban tudjanak fókuszálni a tevékenységeikre, illetve a top3-ba tudjanak tartozni az egyes szolgáltatások terén.
Az Európai Bizottság engedélyezte a görög kormány által folyósított állami támogatásokat arra az úszó LNG-újracseppfolyósító terminálra, amely Magyarország ellátásában is fontos szerepet játszhat majd.
Idén a kínai gázigény 8%-kal 396 milliárd köbméterre nőhet, majd 2025-re 440 milliárd köbméterre emelkedhet és 2040-ben 700 milliárd köbméternél tetőzhet – vázolta ma a kínai állami CNOOC gáz- és árampiaci óriás elemzési központjának szakértője egy konferencián az európai gázárak, és a magyar rezsicsökkentési rendszer, szempontjából is fontos kilátásokat. Az általa elmondott gázigény növekedés ugyanis jóval magasabb prognózist jelent, mint az a három másik releváns előrejelzés, ami szintén a napokban látott napvilágot.
Európai és globális gázpiaci változások a geopolitikai átrendeződések mellett – ezzel a címmel tart átfogó előadást a Portfolio Energy Investment Forum konferenciáján Molnár Gergely, a Nemzetközi Energia Ügynökség gázelemzője, amelyben az orosz leválás, és a régió gázpiaci átrendeződésének és ellátásbiztonsági kihívásainak témáját is körbejárja. A gázpiac témái kapcsán szintén fontos fejlemény, hogy Fritsch László, az MVM CEEnergy Zrt. vezérigazgatója is elvállalta felkérésünket az energiakereskedői és ipari felhasználói oldal képviselőit is felvonultató panelbeszélgetésben részvételre. Nagy nevek, a legfontosabb témák átbeszélése – még néhány napig early bird áron itt regisztrálhat az év egyik legrangosabb energetikai, energiapiaci konferenciájára, amelynek nyitó szekciójában az Európai Bizottság, az Energiaügyi Minisztérium és az Energiahivatal vezető döntéshozói tartanak előadást. A programunkat, az előadók és panelbeszélgetők neveit folyamatosan frissítjük a konferencia aloldalán.
A hétfő reggeli kereskedésben jelentős, 10% feletti ugrás látszik a vezető európai gáztőzsde szeptemberi kontraktusában 41 euró/MWh fölé, azzal együtt is, hogy amint pénteken megírtuk: szinte teljesen tele vannak már az európai gáztárolók, jóval megelőzve az EU-ban kitűzött célt. A hétfői árugrás fő oka az, hogy vasárnap bejelentette a legnagyobb ausztrál LNG-üzem szakszervezete, hogy szeptember 2-től sztrájkba lépnek a munkavállalók a Woodside Energy Group North West Shelf tengeri gázplatformjain, ha most szerdáig nem állapodnak meg a mindenféle taktikát kipróbáló foglalkoztatóval.
Szerdán még jórészt azért szárnyalt napon belül 40%-ot a holland TTF tőzsdén a szeptemberi gázár, mert sztrájkok jöhetnek ausztrál LNG kitermelő egységeknél, aztán ma hajnalra kiderült, hogy egy lépéssel tényleg közelebb kerültünk ezekhez, mégis esik tovább a gázár a TTF-en. Ennek az oka az, hogy tartós és komoly kiesés az ausztrál LNG-exportban nagyon kis esélyű forgatókönyv.
Az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) uniós importjának betiltása „inkább előbb, mint utóbb bekövetkezik”, hiszen ahogy telik az idő, egyre könnyebben ki lehet ezt váltani, és mindenkinek könnyebb lenne, ha megszületne ez a döntés – jelezte a spanyol energiaügyi miniszter a Reutersnek adott interjúban. A Portfolio információi szerint az orosz LNG uniós betiltása nem fájna Magyarországnak, mert közvetlenül nem importálunk ilyen terméket még a Krk-i LNG-terminálon keresztül sem.
Az eddig tervezett 18 milliárd köbméter helyett „csak” 10 milliárd köbméter lenne az éves kapacitása annak a két úszó LNG-terminálnak és visszagázosítónak, amelyet az észak-keleti Rügen sziget Mukran kikötőjében állomásoztatnak majd – jelezte egy névtelenséget kérő német kormányzati forrás a Reutersnek.
Miután április elejére öt nagy nyugati céggel aláírta 2023-2024-re a gázszállítási szerződéseket a szlovák SPP gázellátó, amelyek nyomán 70%-ban levált az orosz gázról, az elmúlt napokban arról adott ki közleményeket, hogy lengyel, olasz és német cégekkel keresik a további lehetőségeket az LNG-importra és az újragázosító kapacitásokra. Mindez azt jelenti, hogy bár északi szomszédunk ugyanúgy nem rendelkezik tengerparttal, mint Magyarország, de mégis sokkal előrébb járnak az orosz gázról leválás folyamatában, noha a magyar kormány rendszeresen arról beszél, hogy a leválás az egész régió számára nagyon nehéz a földrajzi fekvés miatt, és részben erre hivatkozva a minap plusz gázvásárlások lehetőségéről is megállapodott az oroszokkal.
Az orosz szállító megbízható és semmi esetre sem akarunk lemondani róla; az orosz szállító megbízhatatlan és sok gazdasági kárt okozott – e két állítás néhány órán belül ugyanazon a budapesti gázpiaci konferencián hangzott el hétfőn egy magyar és egy szlovák illetékes szájából, és az esemény több másik nagy ellentmondásra és kihívásra is rávilágított. Így például arra, hogy bár a magyar kormány törekszik az orosz gázbeszerzés kiváltására, de arra hivatkozik, hogy ez nem csak rajta múlik, miközben szakértők szerint tehetne többet is a leválás felé vezető úton. Közben elképzelhető, hogy az orosz gáz egy részéről automatikusan leválik Magyarország azzal, ha a 2024 végén lejáró orosz-ukrán gáztranzit megállapodást nem újítják meg a felek, ugyanis Ukrajnán és Szlovákián át veszünk évi 1 milliárd köbmétert. A következő pár hónapban még remélhetőleg zavartalanul érkezik hazánkba az orosz gáz, de óriási kérdőjelek vannak akörül, hogy mi lesz az azt követő 3-4 évben, azaz sikerül-e azt az időszakot megrázkódtatások nélkül átvészelni, mire beérik Európa-szerte a sokféle vezetékes- és LNG-beruházás hatása és jelentősen javul a gázellátási helyzetünk. Aztán ha ezzel a kihívással megvagyunk, akkor vakarhatjuk a fejünket, hogy honnan és miből fogjuk ellátni a három új gázerőművet, ami jelentősen növelheti az ország gázfogyasztását.
Az orosz vezetékes gázexport az EU-ba a tavalyi 60 milliárd köbméter körülről idén 8-10 milliárd köbméterre zuhanhat és ezt a kiesést helyettesíteni kell valamivel, miközben a kínai gazdasági nyitás elszívhat Európába tartó LNG-szállítmányokat, ráadásul az új LNG-kapacitások volumene is elmarad a kieső orosz vezetékes szállítások volumenétől, ezért „ez a tél nagyon nagy kihívás lesz az energiaellátás kapcsán, és akkor az árakról még nem is beszéltünk” – jelentette ki a 4. Budapest LNG Summit konferencián Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter az orosz vezetékes szállításokra utalva kijelentette: „A diverzifikáció során sem vagyunk hajlandóak feladni a kapcsolatokat a megbízható szállítókkal, ez semmi esetre sem történhet meg”.
A mesterségesintelligencia-óriás az Intelt szorítja ki.
A USA feldolgozóiparának foglalkoztatási mutatóiban hosszú távú folyamatok tükröződnek.
Friss híreink a háborúról pénteken.
Eltávolítják azt a néhány darabot.
A Tesla-főnök korábban demokrata szavazó volt.
A vártnál gyászosabb GDP-adat a forintot is megütötte.
Hogy fog kinézni a Kongresszus?