Meglepő fordulatot vehet az állami lakáspolitika a Magyar Nemzeti Lakásstratégia 2035 című, szeptemberben elkészült minisztériumi háttéranyag alapján. Elmozdulhat a kormány a „csak a tulajdonhoz jutást segítjük” felfogástól és a „demográfiai alapú lakáspolitikai konstrukcióktól”, így a CSOK, a babaváró hitel, a babakötvény és a bérlakáspolitika is átalakulhat idén év végén.
Bemutatta a Lakhatási Koalíció - a szakpolitikai követeléseket, javaslatokat megfogalmazó lakhatással foglalkozó szervezetek szövetsége - a 2024-es választásokra készített Önkormányzati Lakhatási Minimum című javaslatcsomagját. A kiadványban arra tesznek javaslatokat, hogyan lehet helyi szinten az eltérő lehetőségeket figyelembe véve orvosolni a lakhatási válság tüneteit. Céljuk, hogy az önkormányzati választáson induló jelöltek a felsorolt lakáspolitikai intézkedések közül minél több mellett elköteleződjenek, megválasztásuk esetén pedig az intézkedéseket megvalósítsák.
A vírushelyzet és a háború nélkül is a stabilizáció éveinek kell következnie a lakáspiacon - véli Varga Dénes, közgazdász, vezető elemző, a Build-Communication megbízásából készített összefoglalójában. A szakember a befektetési célú lakásvásárlók, a lakásépítés serkentésének árfelhajtó, színes, de ötletszerű palettája, valamint a kapacitás- és szakemberhiány oldaláról mondott véleményt a lakáspiac és az építőipar várható folyamatairól.
Napjainkra Magyarországon is jelentkezik az Európában tapasztalható „lakhatási krízis”. Ennek magyaros változata, a lakásvagyon műszaki állagának gyors romlása, öregedése, ahol a tulajdonos nem költ megfelelően a lakásfelújításra a lakhatás minőségére. A keresletet figyelembe véve, a növekvő új lakásszám ellenére sem épül elegendő új lakás, és az elkészülteket sem a rászorulók veszik megjellemzően, hanem a befektetési célú vásárlások a meghatározóak. Ahhoz, hogy a lakásépítés és a lakásfelújítás még inkább lendületbe kerüljön, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége 10 pontos javaslatot fogalmazott meg.
A napokban a hazai lakáspiacot egyértelműen az MNB elnök, Matolcsy György azon kinyilatkoztatása tartotta lázban, miszerint a 2014-től alkalmazott lakáspolitika kudarcot hozott, így mihamarabbi átalakításra és lépésekre van szükség. Az ingatlanszakma által hosszú évek óta mondogatott és vágyott központi stratégia alkotás, jogszabályi változtatások, a kormányzat által is támogatott hosszú távú vízió és tervezhetőség megteremtése úgy fest megteremtődni látszik, legalábbis az első lépés megtörtént. Az MNB diagnózisa a hazai lakáshelyzetről azonban nem volt elszigetelt jelenség, hiszen rendkívül hasonló állásponton van a kormány is, már ami a teendőket illeti. Kormányzati oldalról lépéseket kívánnak tenni a hazai lakáspiacon, a lehetséges eszközök, a pontos célok azonban eddig nem voltak egyértelműek. Ennek kapcsán Fürjes Balázzsal, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárral készítettünk interjút, amiből többek között az is kiderül, hogy a kormány határozott terve, hogy az MNB-vel, a fővárosi önkormányzattal, az ingatlanfejlesztőkkel, és -befektetőkkel, a finanszírozókkal és nem különben a lakosság részvételével áttekintse, elemezze a fővárosi lakhatási kihívásokat, kiemelten fókuszálva a fiatalok életkezdési lehetőségeire, ami első sorban nem is szociális kérdés, hanem leginkább gazdasági és demográfiai.
Miközben más területeken (például magyar euróbevezetés) úgy tűnt, csillapodott az ellentét a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank között, addig új területen kezd kibontakozni egyfajta szembenállás, ez pedig nem más, mint a lakáspiac.
A magyar gazdaságpolitika egyik gyenge pontja a lakáspolitika, ahol minden jószándék végül fordítva sül el: siker helyett kudarcot szül - fogalmazta meg a Növekedés.hu-n megjelent cikkében Matolcsy György. A 2014-ben indult új lakáspolitika már az indulásakor több sebből vérzett, ezért kell egy vízió, egy stratégia és egy fenntartható lakáspiacot eredményező kormányzati szervezet.
Július 1-jétől Családok Otthonteremtési Kedvezménye (CSOK) néven immár használt lakás vásárlására és akár egy gyermekes családok számára is elérhető lesz az új szocpol. Az alábbiakban összefoglaljuk a rendeletben megjelent tudnivalókat, többek között, hogy kinek mekkora összeg jár.
A duális szakképzés fontosságáról, illetve a felsőoktatásra való kiterjesztéséről is beszélt Orbán Viktor a 24 Óra napilapnak adott interjújában. A miniszterelnök azt is elmondta, hogy a magántulajdonú lakások híve.
A kormányzat őszre ígérte az új otthonteremtési programot. A listán számos lehetséges elem szerepel. Például a szocpol kiterjesztése, a bérlakáspiac vagy a lakásfelújítások támogatása, áfacsökkentés. Vannak olyan elemek, például a lakásfelújítások köre, ahol egyértelmű az állami szerepvállalás igénye, míg az áfacsökkentés már sokkal vitatottabb kérdés.
"Várhatóan ősszel lesz olyan lakásépítési kezdeményezés, amelyről beszámolhatunk majd önöknek" - válaszolta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a TLE kérdésére. Varga szavai igazi égi mannát jelentenek a hosszú évek óta mostohagyermekként kezelt lakáspolitikának és támogatási rendszernek. Ha valóban hihetünk a régi-új miniszter szavainak, akkor idén ősszel már nem csak a nemzetgazdasági problémát jelentő devizahiteles ügy lesz az egyetlen lakáspolitikai kérdés az államigazgatásban, hanem megvalósulhat egy új - jelenleg még kérdéses, hogy milyen - támogatási rendszer, ami minimális reménysugarat adhat fiatalok és családok százezreinek.
Friss híreink a válságról percről percre.
Sokan nem értik az elnök döntését.
Váratlanul borult fel a kényes hatalmi egyensúly.
Musk kilépéssel fenyegetőzött.
Legfeljebb 26 ezer aláírást adtak le.
Megjöttek a részletes harmadik negyedéves GDP-adatok.
Érkeznek még hitelminősítői döntések.
Alakul az új magyar gazdasági vezetés.
