A várakozásoknak megfelelően Donald Trump, korábbi amerikai elnök nyerte a New Hampshire-i republikánus előválasztást. Egyetlen kihívója Nikki Haley, az ENSZ korábbi nagykövete fogadkozik, hogy folytatja a kampányt – számolt be a Reuters.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Dohai Fórum keretében nyilatkozott Oroszország gazdasági-politikai helyzetéről, és bejelentette: Moszkva a háború következtében sokkal erősebbé vált - Írja a Taszsz hírügynökség.
Orbán Viktor a Külügyi Intézet 50. születésnapján megtartott beszédében arról beszélt, hogy Magyarországon vissza kell térni a miniszterelnök-központú külpolitika hagyományaihoz. Bírálta az előző kormányok „merjünk kicsik lenni” elvét, és szerinte Magyarországnak ambiciózusabb célokat kell kitűznie maga elé a külpolitikában. Az ideálisnak vélt nemzeti érdek alapú külpolitikát hangsúlyozva Orbán rámutatott a rugalmasság és a radikalizmus fontosságára. A radikalizmust nem csupán taktikai, hanem stratégiai eszközként is értelmezte, mint olyan politikai álláspontot, amely emeli Magyarország presztízsét és nemzetközi befolyását
Biztonságpolitikai ügyekben Washingtonhoz, kereskedelmi kérdésekben pedig Pekinghez húz a legtöbb nem nyugati, feltörekvő ország közvéleménye – ez derült ki a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) nevű páneurópai agytröszt ma megjelent felméréséből. Az ECFR szerint a kutatás eredményét úgy lehet összegezni, hogy egy olyan, úgynevezett „a la carte világ” időszaka jött el, ahol az egyes államok politikai, gazdasági kérdésenként váltogatják partnereiket a nemzetközi kapcsolatokban, minthogy egyszerűen minden egyes kérdésben elköteleznék magukat egy adott oldalra, nevezeten az USA vagy Kína mellé.
Rendszeresen fut a Sky News-on egy kérdezz-felelek panel: itt az olvasók tehetnek fel kérdéseket a brit lap elemzőinek, szakértőinek, újságíróinak az ukrajnai háborúval kapcsolatosan. Ma Dominic Waghorn külpolitikai elemző megválaszolt egy olyan kérdést, ami az orosz invázió kezdete óta alighanem sokakat foglalkoztat: mi lesz, ha az oroszok nyerik meg a háborút.
Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Ausztrália között 2021-ben köttetett AUKUS-megállapodás a háromból két országban is belpolitikai vitát generált. Míg Ausztráliában attól tartanak, hogy az ország feleslegesen költ túl sokat az Egyesült Államoktól vásárolandó nukleáris tengeralattjárókra, addig utóbbiban saját hadászati potenciáljuk csökkenésétől félnek - írja az AsiaTimes.
Richard Moore, a brit MI6 hírszerzési szolgálat vezetője nagyon erős kritikákat fogalmazott meg Kínával szemben egy prágai konferencián. Szerinte egyértelmű, hogy Peking Oroszország mellett van, de emellett más diktatúrák támogatásában is részt vesz. Elmondta, hogy a korábbi óvatos kínai külpolitikai elvek megváltoztak, és ez aggodalmakra ad okot - írja a Politico.
Az Európai Unió szóvivője szerint indokolás nélkül lemondta Kína a szervezet külpolitikai vezetőjének, Josep Borrellnek tervezett látogatását. Idén ez már a második alkalom, hogy Borrell útját lemondták - írja a Reuters.
Azerbajdzsán és Törökország 2023-ban tizenhat közös hadgyakorlatot rendez, amelyek közül hatot már megtartottak - közölte Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök kedden Bakuban, miután tárgyalt hivatali partnerével, Recep Tayyip Erdogan török államfővel.
Annalena Baerbock német külügyminiszter egy véleménycikkben állt ki amellett, hogy az Európai Unió Tanácsában a külpolitikai kérdésekben el kell vetni az egyhangú szavazás kényszerét: szerinte ez gyengíti az EU képességét, hogy gyorsan reagáljon a geopolitikai változásokra. Bár nem hivatkozik Magyarországra, az ukrajnai háború esetében az Orbán Viktor kabinet az elmúlt szankciós körökben mindig hátráltatta a szavazásokat, korábban pedig Olaf Scholz kancellár is jelezte, hogy a minősített többségi szavazást alkalmaznák a jövőben. Több ország is támogatja a német kezdeményezést.
Európa a háború útját választotta Oroszországgal szemben, de Moszkvának el kell érnie céljait, amelyek "nemesebbek, mint az európaiaké" - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a 201. tádzsikisztáni orosz katonai támaszponton tett látogatása során elmondott beszédében, amelynek szövegét keddre virradóra tette közzé honlapján a tárca.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szombati különkiadása. Mivel az elmúlt időszakban több olyan esemény is történt, melyek alapján kétséges, hogy Magyarországnak milyen mértékben sikerült lekövetnie a nemzetközi diplomácia elmúlt bő egyéves változásait, ezért a mai műsorban Magyarország külpolitikai helyzetét, valamint hazánk globális pozícióját értékeltük Feledy Botond külpolitikai szakértővel.
Véleménycikket közölt a CNN arról, hogy meglátásuk szerint 2023. április 4-e volt az egyik legrosszabb nap a tavaly indult invázió kezdete óta az orosz vezetésnek.
Ukrajna kész lenne tárgyalni a Krím státuszáról, ha haderői elérnék a félsziget közigazgatási határát - mondta Andrij Szibiha, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője szerdán a Financial Timesnak.
A Fülöp-szigeteki kormány hétfőn megnevezte annak a négy új amerikai katonai támaszpontnak a helyszínét a szigetországban - egyebek között a Tajvani-szoros közelében -, ahol rotációs rendszerben, határozatlan ideig amerikai erők állomásoznak majd, Kína heves tiltakozása ellenére.
Putyin jóváhagyott egy olyan új külpolitikai koncepciót, amelyben elsősorban az Egyesült Államokkal és a szövetséges országokkal való szembenállás kapta a fókuszt - írja a Bloomberg. A koncepció szerint a nemzetközi kapcsolatokban éppen a forradalmi változások korszakát éljük.
A törökországi választások közeledtével felmerült annak a lehetősége, hogy a török csapatok kivonulnának Szíriából - írja a török Gazete Duvar a libanoni Al-Akhbar cikkére hivatkozva.
Magyar idő szerint délelőtt Vlagyimir Putyin orosz elnök, délután pedig Joe Biden mondott beszédet. Mindeközben egyre nagyobb a nyomás Törökországon azért, hogy engedélyezze Finnország és Svédország NATO-csatlakozását. A folyamatos külpolitikai csatározások következtében Ankara korábbi kijelentéseivel ellentétben bejelentette: hamarosan folytatódnak a tárgyalások a csatlakozásról. Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint Oroszország minden szempontból stratégiai vereséget szenvedett. Háborús híreink percről percre.
Az észt hírszerzés szerint Oroszország még mindig képes "valós katonai nyomást" gyakorolni a balti államokra, ami közép- és hosszú távon növeli a térség biztonsági kockázatát.