Joe Biden demokrata párti amerikai elnökjelöltnek először meg kellene válaszolnia az ukrajnai korrupciógyanús ügyeiben felmerülő kérdéseket, mielőtt újra Magyarországgal kezdene foglalkozni - mondta a külgazdasági és külügyminiszter szombaton a közösségi oldalán megjelent felvételen.
A következő évek Közép-Európa évei lehetnek, a térségnek komoly versenyelőnye lehet - mondta a külgazdasági és külügyminiszter magyar újságíróknak hétfőn a szlovéniai Bledben.
Gyakoribbá és nagyobb kiterjedésűvé válhatnak a szélsőséges szárazságok Közép-Európában az évszázad végére, ha az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke nem csökken.
Sikerült Indiát mint "szuperhatalmat" érdekeltté tenni Magyarország sikerében, ez az egyik legnagyobb eredménye az elmúlt évek kétoldalú együttműködési és külkapcsolati építkezésének - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek csütörtökön Újdelhiből nyilatkozva telefonon.
Magyarország készen áll arra, hogy szomszédaival, köztük Romániával, felépítsen egy új Közép-Európát - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombat este a temesvári forradalom kitörésének 30. évfordulója alkalmából rendezett gálaesten, a temesvári regionális kereskedelmi kamara rendezvénycsarnokában.
Magyarország arra fordítja az erejét, hogy erősítse a közép-európai együttműködést, és mindenki jól jár, aki a magyarokkal együttműködik - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a romániai Kerelőszentpálon. A kormányfő beszédet mondott az UBM Feed Romania takarmánykeverő üzemének avatóünnepségén, a Maros megyei Kerelőszentpálon.
Jelentősen nő az árvizek kockázata Európában a következő években a globális felmelegedés miatt, még akkor is, ha sikerül 1,5 Celsius-fokra korlátozni a hőmérséklet emelkedését az iparosodás előtti időkhöz képest - olvasható a Climate című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban.
A globális és hazai részvénypiaci szárnyalás a magyar részvényalapoknál is érezteti pozitív hatását, tavaly a részvényalapokban kezelt vagyon több mint 30%-ot emelkedett 380 milliárd forint körüli szintre. A nagy kereslet mellett a hozamok is hozzájárultak a vagyonbővüléshez, tavaly alig volt olyan alap, amely mínuszban zárta volna az évet. 2017-ben a közép-európai részvényalapok bizonyultak a legjobb választásnak, ezekkel 30% körüli hozamokat is zsebre lehetett tenni. Az sem járt rosszul, aki a magyar részvénypiacot lekövető alapoknál maradt, többségükben ezek is hozni tudták a 20% körüli vagy a feletti hozamokat, de a korábbi 1-2 év slágerének mutatkozó orosz kitettségű alapokkal tavaly bukni lehetett, igaz, a 3 éves évesített hozamok alapján továbbra is attraktívak.
Befektetői szempontból erős év volt 2017, és az emelkedésből a Magyarországon kezelt befektetési alapok is kivették a részüket. Különösen azok az alapok hoztak szépen, amelyek a közép-európai régióban fektettek be, a tíz legjobb idei hozamú alapból gyakorlatilag mind a tíz ebben a régióban forgatta meg a vagyonát. Megnéztük, melyek voltak 2017 legjobb és legrosszabb alapjai.
Eddig úgy tűnik, 2017 Közép-Európa éve lesz, a régióban befektető részvényalapok ugyanis messze leverték az összes többi befektetési kategória teljesítményét. Szűk 11 hónap alatt több mint 20%-ot kereshettek ezekkel az alapokkal a befektetők, míg egy év alatt a teljesítményük több mint 30%-ra rúgott. Az Oroszországban, illetve a nyersanyagpiacon befektető alapok viszont többnyire nagyon gyengén teljesítenek eddig idén.
A Facebook alig 13 év alatt több mint 2 milliárd aktív felhasználót gyűjtött, mostanában pedig eredeti profiljától egészen távol álló projektekbe is belevág, például saját napenergia-meghajtású, pilóta nélküli repülőgépet tesztel. Az amerikai céggel, amely több európai központtal - többek között Amsterdamban, Berlinben, Hamburgban, Londonban - rendelkezik, magyar újságírók ritkán léphetnek kapcsolatba. A techcég 5 éve nyílt varsói irodájában beszélgettünk Robert Bednarskival, a techvállalat közép-kelet-európai vezetőjével.
A kedvező második negyedévi GDP-adatok hatására az osztrák Erste Group javította a közép-kelet-európai térség több országának idei növekedési kilátásait.
Magyarországon az elmúlt két évben már a csapból is az folyik, hogy milyen súlyos munkaerőhiánnyal küzd az gazdaság, és ez a helyzet a következő években csak romlani fog, hiszen fogy a népesség és jelentős a kivándorlás. Ám ne gondoljuk, hogy csak nálunk van jelen a probléma, szinte mindegyik régiós ország szakemberhiánnyal küzd, persze különböző mértékben. Az Erste Group elemzői összeszedték, hogy hol, mit tesznek a kormányok azért, hogy enyhítsék a munkaerőhiányt.
Csehországban folyamatosan emelkedik, és idén márciusban már meghaladta a félmilliót a tartósan az országban élő külföldi állampolgárok száma. A cseh cégek kifejezetten támogatják a kelet-európaiak bevándorlását, hiszen a cseh gazdaság is komoly munkaerőhiánnyal küzd. A munkavállalás megkönnyítésével a magyar kormány is igyekszik idecsalni a régiós munkaerőt, ám hozzánk egyelőre nem igazán jönnek.
Egy-két éves stagnálás után elkezdett nőni a hazai részvényalapokban kezelt vagyon. Idén eddig a török és közép-európai piaci részvények bizonyultak a legjobb választásnak, aki mert kockáztatni, 20% feletti hozamot is zsebre tehetett. Ehhez képest a tavalyi sikersztorinak számító orosz részvényalapok már nem tűnnek olyan jó választásnak, és a magyar indexkövető részvények fénye is halványult. Az első félév 15 legjobb hozama közül ötöt az Aegon alapjai érték el.
A társadalmak elöregedése és a nyugat felé való kivándorlás miatt Közép-Európában egyre kevesebb a szabad a munkaerő, különösen a képzett munkavállaló. A régiós országok próbálnak választ adni a kihívásokra, azonban a megoldás leginkább az oktatás színvonalának javításában rejlik, amelynek eredményei ugyanakkor csak hosszabb távon jelennek meg. Éppen ezért valószínű, hogy a régió növekedési potenciálja középtávon vissza fog esni - írja a Financial Times.
Kifejezetten szépen teljesítettek eddig idén a közép-európai régió részvénypiacai; azok a befektetők, akik ennek a régiónak a régóta várt fellendülésére fogadtak, közel 20%-os hozamra tehettek szert eddig idén egy befektetési alapon keresztül. Oroszország emelkedése viszont úgy tűnik, kifulladt és a befektetők kétszámjegyű veszteséget szenvedhettek el.
Jövedelmezőségben, hatékonyságban, hitelezési aktivitásban és digitalizációban is a régiós átlag alatt teljesít a magyar bankszektor - mutatja a Deloitte friss felmérése. 2017-ben és 2018-ban is mindössze 5-6% körül lehet bankjaink átlagos tőkearányos megtérülése. A lakosság megtakarítási, fogyasztási és hitelezési kedve viszont szerencsére folyamatosan nő.
Az EU-n belül egyértelműen a közép- és kelet-európai országokat sújtja leginkább a munkaerőhiány, ezt támasztotta alá az Eurostat pénteken megjelent második negyedéves munkaerőköltség-statisztikája is. Romániában és Lettországban drágult a leginkább a munkaerő az elmúlt egy évben, de persze Magyarország is viszonylag elől van a listán.