A Dunaferr dolgozói néhány napon belül megkapják a februári béreket - mondta a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerdán a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Nem emelkedett tovább a munkanélküliség Magyarországon októberben, miközben a foglalkoztatás 4,7 millió fő felett maradt. A közmunkások száma csökken, míg a külföldön dolgozóké nő, így a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma stagnál.
Nemzetközi tapasztalatok alapján egyáltalán nem meglepő, hogy egy gazdasági sokk a fiatalok munkaerő-piaci helyzetét rontja a legjobban. Hazánkban például mintegy 12 százalékkal csökkent a foglalkoztatottságuk a COVID-19 járvány első hulláma alatt. A fiatal férfiak – különösen a korábban stabil munkaviszonnyal rendelkezők – gyorsan újra állásba léptek, részben állami bértámogatások segítségével. Ugyanakkor a fiatal (29 év alatti) nők közül nagyjából 20 ezren nem tudtak visszatérni a munkaerőpiacra, ami hosszú távon is rontani fogja a kilátásaikat.
Megjelent a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról, valamint a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bérről szóló rendelet szerdán a Magyar Közlönyben. A közmunkások bére pont a fele lesz a minimálbérnek, amelyet jövő évtől bruttó 200 ezer forintra emelnek.
A jelenlegi bruttó 85 ezer forintról 100 ezer forintra nő a közmunkások fizetése Magyarországon - derült ki Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-posztjából.
Idén augusztus és október között a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 677 ezerre emelkedett, ami 27 ezerrel magasabb, mint a válság előtti, 2019 azonos időszakában mért szint - derült ki a KSH adataiból. A hazai elsődleges munkaerőpiacon nőtt a foglalkoztatottság, míg a külföldön dolgozók száma csökkent.
December 1-jétől a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetűek után is igényelhető a 90 napos munkatapasztalat-szerzést elősegítő támogatás a Vállalkozások munkaerő támogatása programban - jelentette be Bodó Sándor. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára elmondta, a kiterjesztéssel még tovább csökkenhet az álláskeresők száma, mások mellett pályakezdők, kisgyermeket vagy hozzátartozót gondozók és tartósan munkanélküliek előtt nyílhat új lehetőség az elhelyezkedésre.
Válság előtti szintre süllyedt a munkaerőtartalék Magyarországon az idei harmadik negyedévben, miközben a foglalkoztatás rekordmagas, a munkanélküliség szintje pedig közelíti a teljes foglalkoztatást. Úgy tűnik, hogy a munkapiaci tartalékok fogyóban vannak, a népesség csökkenése folytatódik, így kérdéses, hogy a munkaerőintenzív növekedési modell kifutásával milyen hajtóereje lesz a GDP növekedésének.
A kormány ismét meghirdeti a "Közfoglalkoztatásból versenyszférába programot", amellyel az utóbbi években több mint 17 ezer közfoglalkoztatott elhelyezkedését segítette az elsődleges munkaerőpiacon - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Bodó Sándort, a tárca foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárát idézve szombaton az MTI-vel.
Többek között a munkaerőpiac, a népesedéspolitika, a digitalizáció és az egészségügy területére kiterjedő javaslatokat nyújtott be a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) a kormánynak, melyekkel a koronavírus-járvány utáni időszak gazdaságpolitikáját kívánja segíteni. A főbb intézkedések költségvetési hatása a következő három évben mintegy 700 milliárd forint költségvetési forrást igényelne.
Félezren érik el július második felében a tíz éves határt, ameddig közfoglalkoztatottként dolgozhat valaki - írja a Népszava.
A kormány tegnapi ülésén döntött a korlátozások fenntartásáról: március 1-ig maradnak érvényben a jelenlegi intézkedések. Gulyás szerint ebben teljes konszenzus volt a szakértők között. A kormány kezdeményezni fogja a különleges jogrend újabb 90 napra történő meghosszabbítását, hogy az intézkedéseket meg lehessen hosszabbítani szükség esetén. A nyitáshoz két dolog kell: jelentős mértékben csökkenő esetszámok, vagy tömegesen rendelkezésre álló vakcina - de tartós nyitást csak az utóbbi hozhaz.
Alacsony szinten van Magyarországon a mélyszegénységben élők száma, legalábbis a KSH életszínvonal-felmérése alapján. Az adatok mélyére nézve azonban már nem ennyire szép a helyzet.
Hányan dolgoznak ma Magyarországon? És hányan vannak munka nélkül? Erre az egyszerűnek tűnő kérdésre egyáltalán nem könnyű választ adni. Attól függ, hogy melyik statisztikát nézzük, ki számít foglalkoztatottnak és ki munkanélkülinek. Az biztos, hogy továbbra is érdemben gyengébb és több kihívással küzd a hazai munkaerőpiac, a munkavállalók pedig általánosságban kedvezőtlenebb helyzetben vannak, mint a válság előtt. De mit hoz a jövő?
A foglalkoztatottak átlagos augusztusi létszáma az előző hónaphoz képest 54 ezer fővel, 4 millió 514 ezer főre emelkedett, a tavaly augusztusihoz képest pedig 18 ezer fővel csökkent - jelentette a KSH. Ez megegyezik az előzetesen közölt adatokkal, a foglalkoztatás növekedése a szezonális hatások mellett a gazdasági helyzet javulásával, a közfoglalkoztatás felpörgésével, valamint a külföldre újra meginduló magyarok számának emelkedésével függ össze. A nagy kérdés az lesz, hogy a járvány második hullámában mit lépnek a cégek. A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a foglalkoztatás ismét csökkenésnek indul a következő hónapokban, hiszen a gazdaságot megviseli a járvány második hulláma.
Orbán Viktor miniszterelnök tegnap azt mondta, hogy a közmunkások bérének emelésére mindenképp szükséges lesz a következő év során. A Belügyminisztérium szerint a koronavírus-válsággal összefüggésben az elsődleges munkapiac csökkenő keresletére reagálva szükséges volt a közfoglalkoztatásban biztosítani a kapacitásokat arra az esetre, ha valaki ebben a formában tud csak dolgozni, annak lehetősége legyen rá. A 140 milliárd forintos előirányzat július végére gyakorlatilag 100%-osan ki lett osztva, ezért az előirányzat megemelését kezdeményezte a minisztérium. A nyári hónapokban minden évben csökken a közmunkások száma, idén azonban lassú emelkedő trend figyelhető meg.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
