Váratlanul nagyot nőtt a munkanélküliségi ráta Magyarországon a harmadik negyedévben. Elemzők a gazdasági nehézségek munkaerőpiaci következményeit emelik ki az értékelésekben.
A magyar kormány fő célja az aktivitási ráta növelése, az inaktívak hatékony bevonása a munkaerőpiacra. Az építő- és feldolgozóipar kivételével a munkaerőpiac jelenleg stabil, és demográfiai kihívásokra is felkészültek a már futó GINOP programokon keresztül – ismertette Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár egy keddi, a Nemzetgazdasági Minisztérium által szervezett háttérbeszélgetésen. A politikus kifejtette, hogy az inaktív munkaerő-tartalékok három csoportra oszthatók, és tervezik a foglalkoztatási hivatal fejlesztését a hatékonyabb támogatás érdekében. A közfoglalkoztatás átalakításával és a külföldi munkaerő bevonásával is számolnak a jövőbeli terveikben.
Egyre több magyar munkavállaló megy külföldre dolgozni, ami jelentősen növeli a foglalkoztatottak számát. Amíg a magyarok Nyugat felé vették az irányt, addig a keletiek Magyarország felé.
A Dunaferr dolgozói néhány napon belül megkapják a februári béreket - mondta a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerdán a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Nem emelkedett tovább a munkanélküliség Magyarországon októberben, miközben a foglalkoztatás 4,7 millió fő felett maradt. A közmunkások száma csökken, míg a külföldön dolgozóké nő, így a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma stagnál.
Nemzetközi tapasztalatok alapján egyáltalán nem meglepő, hogy egy gazdasági sokk a fiatalok munkaerő-piaci helyzetét rontja a legjobban. Hazánkban például mintegy 12 százalékkal csökkent a foglalkoztatottságuk a COVID-19 járvány első hulláma alatt. A fiatal férfiak – különösen a korábban stabil munkaviszonnyal rendelkezők – gyorsan újra állásba léptek, részben állami bértámogatások segítségével. Ugyanakkor a fiatal (29 év alatti) nők közül nagyjából 20 ezren nem tudtak visszatérni a munkaerőpiacra, ami hosszú távon is rontani fogja a kilátásaikat.
Megjelent a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról, valamint a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bérről szóló rendelet szerdán a Magyar Közlönyben. A közmunkások bére pont a fele lesz a minimálbérnek, amelyet jövő évtől bruttó 200 ezer forintra emelnek.
A jelenlegi bruttó 85 ezer forintról 100 ezer forintra nő a közmunkások fizetése Magyarországon - derült ki Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-posztjából.
Idén augusztus és október között a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 677 ezerre emelkedett, ami 27 ezerrel magasabb, mint a válság előtti, 2019 azonos időszakában mért szint - derült ki a KSH adataiból. A hazai elsődleges munkaerőpiacon nőtt a foglalkoztatottság, míg a külföldön dolgozók száma csökkent.
December 1-jétől a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetűek után is igényelhető a 90 napos munkatapasztalat-szerzést elősegítő támogatás a Vállalkozások munkaerő támogatása programban - jelentette be Bodó Sándor. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára elmondta, a kiterjesztéssel még tovább csökkenhet az álláskeresők száma, mások mellett pályakezdők, kisgyermeket vagy hozzátartozót gondozók és tartósan munkanélküliek előtt nyílhat új lehetőség az elhelyezkedésre.
Válság előtti szintre süllyedt a munkaerőtartalék Magyarországon az idei harmadik negyedévben, miközben a foglalkoztatás rekordmagas, a munkanélküliség szintje pedig közelíti a teljes foglalkoztatást. Úgy tűnik, hogy a munkapiaci tartalékok fogyóban vannak, a népesség csökkenése folytatódik, így kérdéses, hogy a munkaerőintenzív növekedési modell kifutásával milyen hajtóereje lesz a GDP növekedésének.
A kormány ismét meghirdeti a "Közfoglalkoztatásból versenyszférába programot", amellyel az utóbbi években több mint 17 ezer közfoglalkoztatott elhelyezkedését segítette az elsődleges munkaerőpiacon - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Bodó Sándort, a tárca foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárát idézve szombaton az MTI-vel.
Többek között a munkaerőpiac, a népesedéspolitika, a digitalizáció és az egészségügy területére kiterjedő javaslatokat nyújtott be a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) a kormánynak, melyekkel a koronavírus-járvány utáni időszak gazdaságpolitikáját kívánja segíteni. A főbb intézkedések költségvetési hatása a következő három évben mintegy 700 milliárd forint költségvetési forrást igényelne.
Félezren érik el július második felében a tíz éves határt, ameddig közfoglalkoztatottként dolgozhat valaki - írja a Népszava.
A kormány tegnapi ülésén döntött a korlátozások fenntartásáról: március 1-ig maradnak érvényben a jelenlegi intézkedések. Gulyás szerint ebben teljes konszenzus volt a szakértők között. A kormány kezdeményezni fogja a különleges jogrend újabb 90 napra történő meghosszabbítását, hogy az intézkedéseket meg lehessen hosszabbítani szükség esetén. A nyitáshoz két dolog kell: jelentős mértékben csökkenő esetszámok, vagy tömegesen rendelkezésre álló vakcina - de tartós nyitást csak az utóbbi hozhaz.
Alacsony szinten van Magyarországon a mélyszegénységben élők száma, legalábbis a KSH életszínvonal-felmérése alapján. Az adatok mélyére nézve azonban már nem ennyire szép a helyzet.
Az általános rossz piaci hangulat és a régiót elérő átsúlyozás áll a háttérben.
Az új amerikai nagykövet nem túl okosnak nevezte a tervet.
Búcsút vesznek a készpénztől.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Főleg a tech papírok szenvednek.
Az Európai Bizottság elnöke a háttérben fontos lépéseket tett.
A nagy- és kisüzemi főzdék képviselői elemezték a sörpiacot.
Mi érdemes tenni ebben a helyzetben?
