A magyar kormány fő célja az aktivitási ráta növelése, az inaktívak hatékony bevonása a munkaerőpiacra. Az építő- és feldolgozóipar kivételével a munkaerőpiac jelenleg stabil, és demográfiai kihívásokra is felkészültek a már futó GINOP programokon keresztül – ismertette Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár egy keddi, a Nemzetgazdasági Minisztérium által szervezett háttérbeszélgetésen. A politikus kifejtette, hogy az inaktív munkaerő-tartalékok három csoportra oszthatók, és tervezik a foglalkoztatási hivatal fejlesztését a hatékonyabb támogatás érdekében. A közfoglalkoztatás átalakításával és a külföldi munkaerő bevonásával is számolnak a jövőbeli terveikben.
Egyre több magyar munkavállaló megy külföldre dolgozni, ami jelentősen növeli a foglalkoztatottak számát. Amíg a magyarok Nyugat felé vették az irányt, addig a keletiek Magyarország felé.
A Dunaferr dolgozói néhány napon belül megkapják a februári béreket - mondta a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerdán a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Nem emelkedett tovább a munkanélküliség Magyarországon októberben, miközben a foglalkoztatás 4,7 millió fő felett maradt. A közmunkások száma csökken, míg a külföldön dolgozóké nő, így a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma stagnál.
Nemzetközi tapasztalatok alapján egyáltalán nem meglepő, hogy egy gazdasági sokk a fiatalok munkaerő-piaci helyzetét rontja a legjobban. Hazánkban például mintegy 12 százalékkal csökkent a foglalkoztatottságuk a COVID-19 járvány első hulláma alatt. A fiatal férfiak – különösen a korábban stabil munkaviszonnyal rendelkezők – gyorsan újra állásba léptek, részben állami bértámogatások segítségével. Ugyanakkor a fiatal (29 év alatti) nők közül nagyjából 20 ezren nem tudtak visszatérni a munkaerőpiacra, ami hosszú távon is rontani fogja a kilátásaikat.
Megjelent a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról, valamint a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bérről szóló rendelet szerdán a Magyar Közlönyben. A közmunkások bére pont a fele lesz a minimálbérnek, amelyet jövő évtől bruttó 200 ezer forintra emelnek.
A jelenlegi bruttó 85 ezer forintról 100 ezer forintra nő a közmunkások fizetése Magyarországon - derült ki Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-posztjából.
Idén augusztus és október között a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 677 ezerre emelkedett, ami 27 ezerrel magasabb, mint a válság előtti, 2019 azonos időszakában mért szint - derült ki a KSH adataiból. A hazai elsődleges munkaerőpiacon nőtt a foglalkoztatottság, míg a külföldön dolgozók száma csökkent.
December 1-jétől a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetűek után is igényelhető a 90 napos munkatapasztalat-szerzést elősegítő támogatás a Vállalkozások munkaerő támogatása programban - jelentette be Bodó Sándor. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára elmondta, a kiterjesztéssel még tovább csökkenhet az álláskeresők száma, mások mellett pályakezdők, kisgyermeket vagy hozzátartozót gondozók és tartósan munkanélküliek előtt nyílhat új lehetőség az elhelyezkedésre.
Válság előtti szintre süllyedt a munkaerőtartalék Magyarországon az idei harmadik negyedévben, miközben a foglalkoztatás rekordmagas, a munkanélküliség szintje pedig közelíti a teljes foglalkoztatást. Úgy tűnik, hogy a munkapiaci tartalékok fogyóban vannak, a népesség csökkenése folytatódik, így kérdéses, hogy a munkaerőintenzív növekedési modell kifutásával milyen hajtóereje lesz a GDP növekedésének.
A kormány ismét meghirdeti a "Közfoglalkoztatásból versenyszférába programot", amellyel az utóbbi években több mint 17 ezer közfoglalkoztatott elhelyezkedését segítette az elsődleges munkaerőpiacon - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Bodó Sándort, a tárca foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárát idézve szombaton az MTI-vel.
Többek között a munkaerőpiac, a népesedéspolitika, a digitalizáció és az egészségügy területére kiterjedő javaslatokat nyújtott be a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) a kormánynak, melyekkel a koronavírus-járvány utáni időszak gazdaságpolitikáját kívánja segíteni. A főbb intézkedések költségvetési hatása a következő három évben mintegy 700 milliárd forint költségvetési forrást igényelne.
Félezren érik el július második felében a tíz éves határt, ameddig közfoglalkoztatottként dolgozhat valaki - írja a Népszava.
A kormány tegnapi ülésén döntött a korlátozások fenntartásáról: március 1-ig maradnak érvényben a jelenlegi intézkedések. Gulyás szerint ebben teljes konszenzus volt a szakértők között. A kormány kezdeményezni fogja a különleges jogrend újabb 90 napra történő meghosszabbítását, hogy az intézkedéseket meg lehessen hosszabbítani szükség esetén. A nyitáshoz két dolog kell: jelentős mértékben csökkenő esetszámok, vagy tömegesen rendelkezésre álló vakcina - de tartós nyitást csak az utóbbi hozhaz.
Alacsony szinten van Magyarországon a mélyszegénységben élők száma, legalábbis a KSH életszínvonal-felmérése alapján. Az adatok mélyére nézve azonban már nem ennyire szép a helyzet.
Hányan dolgoznak ma Magyarországon? És hányan vannak munka nélkül? Erre az egyszerűnek tűnő kérdésre egyáltalán nem könnyű választ adni. Attól függ, hogy melyik statisztikát nézzük, ki számít foglalkoztatottnak és ki munkanélkülinek. Az biztos, hogy továbbra is érdemben gyengébb és több kihívással küzd a hazai munkaerőpiac, a munkavállalók pedig általánosságban kedvezőtlenebb helyzetben vannak, mint a válság előtt. De mit hoz a jövő?
Már hajnalban hatalmas gyengülés indult a piacokon.
Lőttek a nemzetközi segélyszervezetnek?
Videó jelent meg a bevetésről.
A feldolgozóipari bmi így is bővülést mutatott még.
Hol tart az AI-csata?
Egy biztos: az áthúzódó hatásban Virovácz Péter szerint nem bízhatnak.
Tovább erősödik a hazai fizetőeszköz?
