Alacsony szinten van Magyarországon a mélyszegénységben élők száma, legalábbis a KSH életszínvonal-felmérése alapján. Az adatok mélyére nézve azonban már nem ennyire szép a helyzet.
Hányan dolgoznak ma Magyarországon? És hányan vannak munka nélkül? Erre az egyszerűnek tűnő kérdésre egyáltalán nem könnyű választ adni. Attól függ, hogy melyik statisztikát nézzük, ki számít foglalkoztatottnak és ki munkanélkülinek. Az biztos, hogy továbbra is érdemben gyengébb és több kihívással küzd a hazai munkaerőpiac, a munkavállalók pedig általánosságban kedvezőtlenebb helyzetben vannak, mint a válság előtt. De mit hoz a jövő?
A foglalkoztatottak átlagos augusztusi létszáma az előző hónaphoz képest 54 ezer fővel, 4 millió 514 ezer főre emelkedett, a tavaly augusztusihoz képest pedig 18 ezer fővel csökkent - jelentette a KSH. Ez megegyezik az előzetesen közölt adatokkal, a foglalkoztatás növekedése a szezonális hatások mellett a gazdasági helyzet javulásával, a közfoglalkoztatás felpörgésével, valamint a külföldre újra meginduló magyarok számának emelkedésével függ össze. A nagy kérdés az lesz, hogy a járvány második hullámában mit lépnek a cégek. A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a foglalkoztatás ismét csökkenésnek indul a következő hónapokban, hiszen a gazdaságot megviseli a járvány második hulláma.
Orbán Viktor miniszterelnök tegnap azt mondta, hogy a közmunkások bérének emelésére mindenképp szükséges lesz a következő év során. A Belügyminisztérium szerint a koronavírus-válsággal összefüggésben az elsődleges munkapiac csökkenő keresletére reagálva szükséges volt a közfoglalkoztatásban biztosítani a kapacitásokat arra az esetre, ha valaki ebben a formában tud csak dolgozni, annak lehetősége legyen rá. A 140 milliárd forintos előirányzat július végére gyakorlatilag 100%-osan ki lett osztva, ezért az előirányzat megemelését kezdeményezte a minisztérium. A nyári hónapokban minden évben csökken a közmunkások száma, idén azonban lassú emelkedő trend figyelhető meg.
Utódjáról egyelőre nincs döntés.
Augusztusban jelentősen nőtt a foglalkoztatottság, ami a szezonális hatások mellett a gazdasági helyzet javulásával függ össze. A kilátások azonban bizonytalanok a járvány második hulláma miatt, ami könnyen újra leépítésekhez vezethet.
Júliusban a koronavírus-járvány kirobbanása óta először csökkent az álláskeresők száma havi alapon. A mérséklődés azonban szezonális hatásoknak az eredménye, de jó hír, hogy a járvány kirobbanása óta tartó romló tendencia megállt. Az előző év azonos időszakához képest így is 120 ezerrel több az álláskereső, számuk eléri a 366 ezret. A főbb trendek inkább romlóak: egyre több álláskereső nem kap munkanélküli segélyt, növekszik az egy évnél hosszabb ideje munkanélküliek száma, miközben a csoportos leépítések száma is magas szinten mozog. Vagyis a vállalatok még nem heverték ki a krízist.
Júniusban meghaladta a 8%-ot az álláskeresők aránya Magyarországon a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint, ami 376 ezer munkanélkülit jelentett. A koronavírus-válság nyomán több mint 110 ezerrel nőtt az álláskeresők száma március és június között, valójában azonban több mint 240 ezren veszíthették el az állásukat. Egyre többen vannak, akik semmilyen pénzbeli támogatást nem kapnak, és júniusban emelkedett a legalább egy éve állástalanok száma is. Az utóbbi hetekben már lassan javul a foglalkoztatási helyzet, azonban a válság előtti munkaerőpiaci helyzet egy ideig még nem tér vissza.
Harmadik hete tart az a tendencia, hogy többen helyezkedtek el, mint amennyivel a regisztrált álláskeresők száma nőtt egy hét alatt.
Az érintett cégeknek sokakat el kellett volna bocsátaniuk, ezért időt kért a megoldás megtalálására, mondta Orbán Viktor miniszterelnök.
A kijárási korlátozás bevezetésének, a határok lezárásának, bizonyos szolgáltatások nyújtásának átmeneti leállításának és a külső kereslet zuhanásának hatására mély recesszióba süllyedhetett a magyar gazdaság az idei második negyedévben, mindennek hatására pedig százezres nagyságrendben növekedhetett a munkanélküliek száma. A kormány intézkedéseinek és a gazdaság újranyitásának hatására várhatóan megáll a helyzet romlása, azonban a munkanélküliség csökkenése nagyban függ attól, hogy milyen gyorsan pörög fel a magyar gazdaság. Cikkünkben becslést adunk arra vonatkozóan, hogy hol járhat valójában a munkanélküliség és mire számíthatunk az év hátralévő részében. Azt is megvizsgáljuk, mit okozna egy újabb járványhullám, és felvázoljuk a 2021-es kilábalás forgatókönyveit.
A kormány ezen a héten elhangzott ígéretének megfelelően fontos határozat jelent meg a pénteki Magyar Közlönyben, ami a koronavírus-járvány miatt munkájukat elvesztőknek szól.
Szinte csak kérdőjelek lehetnek azoknak a fejében, akik a koronavírus-járvány kirobbanása után elveszítették a munkájukat. Három hónap múlva ugyanis lejár az álláskeresési járadék időtartama, a gazdaság viszont képtelen ilyen rövid idő alatt felszívni több tízezer, vagy akár százezer munkanélkülit. Orbán Viktor miniszterelnök azonban állami „állásajánlatot” ígért nekik. De mi várhat rájuk?
Még nem ismerjük a kormány tervét a gazdaság újranyitásával kapcsolatban, egy dolog azonban elég valószínnek tűnik Orbán Viktor szavai alapján: néhány hónapon belül mindenkit munkára fognának. De lehet, hogy csak papíron?
Az EU-ban tízből egy dolgozó szegénynek számít, azonban az egyes országok között hatalmas különbségek vannak.
A kormány újabb szerkezetátalakító, beruházás- és foglalkoztatás-ösztönző, adócsökkentő, az otthonteremtést és a lakásfelújításokat támogató lépésekre készül – mondta el Varga Mihály a Magyar Hírlapnak adott interjújában. A pénzügyminiszter elárulta azt is, hogy óvatosan optimista várakozásai szerint, a tavalyihoz hasonlóan az idei is jó éve lesz a magyar gazdaságnak.
Igen jelentősen eltér a háztartások jövedelmi helyzete attól függően, hogy az ország melyik részén élnek. Budapesten a legmagasabb az egy főre jutó jövedelem, míg az Észak-Alföldön a legalacsonyabb. Hasonló tendenciát figyelhetünk meg a fogyasztásban is, érdekesség, hogy a közép-dunántúli régióban gyorsabban nő a fogyasztás, mint a fővárosban. Ami a szegénységet illeti, több régió is igen kedvezőtlen helyzetben van: Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön, és Dél-Dunántúlon a lakosság közel egynegyede tartozott a szegénység által érintettek közé.
Tavaly a teljes népesség 18,9%-át, 1 millió 813 ezer főt érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata, 74 ezer fővel kevesebbet, mint 2017-ben. A jövedelmi szegénységi arány 12,8-ről 12,4%-re, a súlyos anyagi depriváció 10,2-ról 8,7%-ra mérséklődött, derült ki a KSH elemzéséből. A mélyszegénységben élők száma azonban bizonyára nem csökken olyan gyorsan, mint ahogy az adatok alapján elsőre gondolhatnánk.
Komárom-Esztergom megyében is megkezdődik a vállalatokkal szorosabb kapcsolatban megvalósított munkerőpiaci reformprogram, amelyet később a nyugat-magyarországi megyékre is kiterjesztenek - mondta szerdai tatai sajtótájékoztatóján a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára.
Már több mint 50 ezer álláskereső és közfoglalkoztatott helyezkedett el a versenyszférában a Munkaerőpiaci reformprogrammal tavaly augusztus óta, ez nagyban hozzájárult a munkanélküliség érdemi csökkenéséhez - mondta Varga Mihály az MTI-nek. A pénzügyminiszter közölte: a jelenleg 15 megyében futó projektet 2020 elején kiterjesztik az ország teljes területére, így azt követően minden munkaügyi hivatalban hatékonyabbá válhat az álláskeresők közvetítése a vállalkozások felé. A program főként a foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetű csoportokat célozza meg
Kijev szerint csak a totális nyomás állíthatja meg Putyint.
Mekkora a bizalmi válság?
Gyorsan változnak az események Amerikában.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
